A nemzetállamok vagy a globális hálózatok jelentenek veszélyt a demokráciára?

2020. június 16. 15:18
Fricz Tamás legújabb tanulmányának első részét mutatta be az Alapjogokért Központ.

Az Alapjogokért Központ kedden bemutatta Fricz Tamás legújabb, a 21. században a demokráciára leselkedő veszélyekkel foglalkozó tanulmányának első (rész)elemzését, amely a „Mi veszélyezteti a demokráciát, avagy: túléli-e a demokrácia a 21. századot?” címet viseli. A sorozat további részei többek között kitérnek majd a magyar demokrácia helyzetére is.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a beszélgetés elején felidézte Francis Fukuyama és Samuel Huntington vitáját a kilencvenes évek elejéről. Megállapította, hogy Fukuyama jövendölése a liberális demokrácia világméretű győzelméről nem igazolódott be. Ezután Fricz Tamás vette át a szót, aki ismertette tanulmányának főbb megállapításait.

A tanulmány arra fókuszál, hogy miközben a demokratikus országok száma fokozatosan növekszik a világban, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a demokráciából való kiábrándulás is az emberek körében. Ehhez kapcsolódóan megjegyzett néhány, első pillantásra meglepő adatot: például az Amerikai Egyesült Államokban 15 évvel ezelőtt 75 százalék volt a demokráciával elégedettek aránya, míg ma ez 50 százalék alá esett. Bár a balliberális oldal sokszor azzal vádolja legfőképpen a közép-európai országokat – különösen Magyarországot és Lengyelországot –, hogy demokráciáikra a populista, nacionalista politikusok jelentenek veszélyt, e jelenség azonban korántsem az általuk szélsőségesnek nevezett politikai irányzatok hozadéka.

A demokráciára leselkedő legnagyobb veszély a 21. században, hogy felülírja egy újfajta, Nyugatról induló globális rendszer, amelyet nem a politika hoz létre, hanem a globális piac irányítói, egy pénzügyi és gazdasági elitokrácia.

A demokráciákat tehát elsősorban nem endogén, azaz nemzetállamokon belüli, hanem exogén, nemzetállamokon kívüli vagy felüli hatások veszélyeztetik.

A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón Fricz Tamás hozzátette, a globális hálózatok nem csak veszélyt jelentenek a demokráciákra, hanem célul tűzték ki a nemzetállamok háttérbe szorítását is. Olyan szupranacionális intézményeket igyekeznek létrehozni, amelyek a kormányokat zárójelbe teszik, az emberek rossz közérzetét pedig éppen az okozza, hogy az általuk megválasztott politikusok kezéből kikerül az irányítás.

Kovács István felhívta a figyelmet arra, hogy az elemzés segít annak megértésében is, hogy mi a demokrácia a 21. században, mi a demokrácia jövője a 21. században, illetve hogy mi történik Magyarországon, és miért éri folyamatosan támadás hazánkat.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ahogyan az első világháborút, úgy a másodikat IS hálózatok generálták, azok hozták létre, előre kitervelten.
Mára a globális hálózatok hitleri értelemben váltak über liberál-náci entitássá, egységgé.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés