Cameron: 2015 után népszavazás lesz a brit EU-tagságról

David Cameron hetek óta feszült figyelemmel várt, belső viták és külpolitikai fejlemények miatt többször elhalasztott beszédében kijelentette, hogy a brit lakosság körében minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság az EU-val szemben, ezért a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. A cél az, hogy Nagy-Britannia olyan Európai Unió tagja legyen, amelynek központi eleme az egységes piac, és amelyben az egyes tagállamok kormányai elsősorban saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak beszámolással. Ha erről az új viszonyrendszerről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti, nagyon egyszerű választási lehetőséggel: a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból – mondta a brit kormányfő.

Cameron több korábbi nyilatkozatában is ígéretet tett arra, hogy a brit választóknak lesz lehetőségük valós döntésre Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatairól, a referendum szó használatát azonban szerdai beszédéig kerülte, és nem részletezte, hogy milyen döntési lehetőségre gondol. A Konzervatív Párt erőteljesen EU-szkeptikus parlamenti jobbszárnya azonban pontosan olyan – a brit politikai zsargonban „in or out” (kilépni vagy maradni) néven emlegetett – referendum-változatot követel már jó ideje a brit EU-tagság jövőjéről, mint amilyet Cameron szerdán kilátásba helyezett. A kormányfő szerint a népszavazást a 2015-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében kell megtartani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a brit választási törvény rögzített, ötéves parlamenti ciklusokat ír elő – a referendumot legkésőbb 2017 végéig megtartják, feltéve, hogy a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes választásokat megnyeri.

A 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt – a brit baloldal legnagyobb politikai ereje –, amelynek jelenleg számottevő támogatottsági előnyt mutatnak ki a közvélemény-kutatások, határozottan elveti az EU-tagságról szóló népszavazást. Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje minapi nyilatkozatában „hihetetlenül veszélyes hazárdjátéknak” minősítette a Konzervatív Párt EU-politikáját, és különösen a brit EU-tagság ügyéről szóló népszavazás lehetőségének felvetését. Miliband a BBC televízió múlt hétvégi politikai magazinműsorában kijelentette: véleménye szerint David Cameron miniszterelnök politikája azt eredményezheti, hogy Nagy-Britannia „holdkórosként kisétál az EU kijáratán”.

Szerdai beszédében Cameron maga is elismerte a brit EU-tagság megszűnésének veszélyét, véleménye szerint azonban ezt nem kormányának politikája, hanem az EU-reformok elmaradása okozhatja. A kormányfő kijelentette: ha az Európai Unió nem hajtja végre a London által szükségesnek ítélt reformokat, akkor felmerül az EU kudarcának veszélye, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia „a kijárat felé sodródhat”. Cameron szerint az EU fennmaradására a legnagyobb veszélyt nem a változtatások szószólói jelentik, hanem azok, akik az „új gondolkodásmódot eretnekségként bélyegzik meg”. A brit miniszterelnök szerint „hosszú történelme során Európa már megtapasztalhatta, hogy vannak olyan eretnekek, akikről kiderült, hogy igazuk van” - fogalmazott a brit miniszterelnök. A kormányfő szerint a jelenlegi állapotok fenntartása nem biztosítaná az euróövezet fennmaradását sem, és nem hozná közelebb az EU-t saját polgáraihoz. Hozzátette: a brit választók megítélése szerint az Európai Unió által célba vett politikai integráció már messze túlmegy azon szinten, amelyben még jól éreznék magukat.

David Cameron szerint a britek az EU-ban zajló változásokból csak annyit látnak, hogy szerződés szerződést követ, megváltoztatva a hatásköri egyensúlyokat a tagországok és Brüsszel között, és mindehhez soha nem kérik ki a véleményüket. Cameron szerint a britekben felmerül azt a kérdés is, hogy mit jelent az euróövezet fenntartása érdekében mélyülő integráció egy olyan ország számára, amely nem tagja az eurónak. Ennek következménye az, hogy az EU demokratikus elfogadottsága ma már hajszálvékony Nagy-Britanniában – fogalmazott a brit kormányfő.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet ugyanakkor a kilépés kockázataira is, mondván: ha Nagy-Britannia kivonulna az EU-ból, az unióban hozott döntések továbbra is alapvető hatással lennének a brit gazdaságra, csak éppen Londonnak már semmiféle beleszólása, vétójoga nem lenne e döntésekkel kapcsolatban. Cameron ugyanakkor alig burkolt célzást tett arra is, hogy az EU-nak szintén érdeke a brit követelések figyelembe vétele. Kijelentette: Nagy-Britannia Európa egyik legerősebb hatalma, a liberális gazdasági reformok egyik hajtóereje, és nélküle „egészen másfajta Európai Unió” alakulna ki. „Nehéz lenne vitatkozni azzal az érvvel”, hogy Nagy-Britannia távozásával jelentősen zsugorodna az EU befolyása - fogalmazott szerdai beszédében a brit kormányfő.