Kérdés a szakértőhöz: belefér Putyinnak, hogy a sajátjait pusztítja?

Bahmut után Nova Kahovka nevét tanulhatta meg a világ: emlékezetes, kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat, az elkövetők kiléte egyelőre ismeretlen.

Annyi biztos, hogy a történteknek mindenképpen roppant súlyos következményei vannak, elsősorban a civilekre.

Néhány vélemény és adalék az elmúlt napokból, amelyek elsősorban az orosz érdeket valószínűsítik:

• Robert C. Castell: Egy hirtelen áradás, amit egy gát átvágása okoz, hónapok hírszerzési és felderítési munkáját nullázza le
• Somkuti Bálint: Mivel a Krím és a zaporizzsjai atomerőmű vízellátása a jelenlegi információk szerint biztosított, ez a fejlemény az oroszoknak kedvez.
• Michael Clarke: Kizárt, hogy az ukránok robbantottak volna, a kahovkai gátrobbanás az ukrán ellentámadást is veszélyezteti

Sz. Bíró Zoltán most az Aréna című műsor vendégekén fejtette ki nézeteit a vízerőmű felrobbantása, a háború kiszélesítése és még számos más téma kapcsán.

A szakértő úgy vélekedett: a gát és a vízierőmű tönkretétele minden bizonnyal az oroszok munkája, amit valószínűleg a napokban más bizonyítékok is alátámasztanak majd. A műsorvezető kérdésére, miszerint belefér-e az orosz politikai vezetésnek az, hogy ott viszi a kiáradt víz a házakat, embereket, Sz. Bíró azon lamentált, hogy Herszon megyét Oroszország részének tekintik, noha nincs orosz ellenőrzés alatt, ami

A szakértő hozzátette, ez egyesek szerint olyan súlyú technológiai katasztrófa mint a csernobili, s ezzel együtt megszűnt a Krím vízellátása is, ami

Mások pedig, jegyezte meg a szakértő, úgy vélik,

„Ez a háború olyan infernális, hogy sok minden belefér a feleknek, sok borzalmat láttunk”.

Felvetődött kérdésként az is, azok után, hogy Belgorod régióban konkrétan Oroszország területét érte támadás, vált-e a moszkvai retorika, és immár

Sz. Bíró szerint „nyilván végiggondolják, érdemes-e retorikailag váltani”, Belgorod pedig olyan régió, ahol nincs természeti akadálya egy ukrán támadásnak, ugyanakkor, ha kijelentik Moszkvában, hogy ez mostantól honvédő háború, akkor meg azt lesz nehéz megmagyarázni, hogy eddig miért az volt a mondás, hogy minden a tervek szerint halad.

Az adásban szóba került Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldossereg vezérének útszéli stílusa, amivel elsősorban a hadsereget és Szergej Sojgu védelmi minisztert vette célba; Sz. Bíró bevallása szerint „Putyinéknak jól jöhetett, hogy a felelősséget a katonákra terelje”, egy darabig, most azonban könnyen lehet, hogy Prigozsin elszabadult hajóágyúként viselkedik, az orosz társadalom szegényebb részéről pedig akár pozitív visszhangokat is kaphatott elitellenes retorikája, ami után nem kizárt, hogy politikai ambíciói is lennének Prigozsinnak.

Szó esett a különleges katonai művelet fenntarthatóságáról gazdasági és társadalmi szempontból is: Sz. Bíró megjegyezte, az orosz társadalom döntő többsége el van zárva minden alternatív hírforrástól, így kevesekhez jut el a kormányzati állásponttal szemben kritikus hír, hírmagyarázat vagy vélemény. „Nem látok különösebb okot arra, hogy emiatt idegeskedjék Putyin és környezete” és drámai életminőség-csökkenés sem következett be egyelőre. A szakértő felidézte az orosz külkereskedelmi rekordbevételt, ami tavaly 282 milliárd dollárra rúgott, hozzátéve, százmilliárdos nagyságrenddel a jövőben is számolhat Moszkva, kérdés, hozzájut-e a nyugati technológiákhoz a blokád közepén.

Kína szerepéről is beszéltek, megállapítva, Peking a közép-ázsiai térségben éppen Oroszország ellenében terjeszti ki befolyását a volt szovjet tagköztársaságokra, miközben az oroszok visszaszorulnak, például a 2015-ben életre hívott Eurázsiai Gazdasági Szövetség és a kölcsönös biztonsági garancia is veszít erejéből, utóbbiból már az örmények is kifelé kacsintgatnak. Egyszóval az oroszok befolyása globálisan is leáldozóban van, vélte.

Nyitókép: AFP/Anadolu Agency