Naggyá tenni Amerikát
Az új elnöknek lassan el kell kezdeni az egyezkedést a birodalmi hatalomgazdaság uraival, a Big Tech, a Big Pharma, a Big Money hatalmasságaival.
Személyesen is jó viszonyt ápolok Guy Verhofstadtal – mondja a Mandinernek Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, akit abból az alkalomból kérdeztünk, hogy nemrég ért haza amerikai útjáról, és pártja a múlt héten csatlakozott Verhofstadt liberális EP-pártjához. Fekete-Győr beszél nekünk az önkormányzati választásokról, az EU-ról, Amerikáról, a metoo-mozgalomról. Megtudjuk tőle, hogy még sosem járt Kárpátalján, és kijelenti: Donald Trump Orbán Viktorral ellentétben foglalkozik nőügyekkel. Interjúnk.
Van még jetlage?
Két napig volt, pedig azt mondták, hogy rosszabb lesz. Megjöttem két hete vasárnap, akkor volt küldöttgyűlésünk, amin nem tudtam részt venni, másnap pedig volt öt megbeszélés egymás után. Mindenki, akivel együtt utaztam Amerikában, kivette ezt szabadnapnak, de én nem tehettem meg, mert három hétig távol lenni a közösségtől, az így is túlzás.
Miért, puccsveszély áll fenn?
Nem lesz puccs.
Csatlakoztak az ALDE-hoz. Ezek szerint mégsem középen állnak, és nem haladták meg a jobb-bal felosztást?
Ma az európárti szövetség az ALDE, aminek olyan szövetségesei vannak, mint Emmanuel Macron francia elnök centrista kormánypártja, illetve olyan tagjai, mint a holland polgári konzervatív kormánypárt, a VVD. Az ALDE legalább annyira sokoldalú pártcsalád, mint amennyire sokoldalú a Momentum maga is. Az ALDE tagokban az a közös, hogy egy nagy, erős, összetartó Európát akarunk, a Momentumosokban pedig az, hogy egy korrupciómentes, XXI. századi Magyarországért dolgozunk.
Verhofstadt is Orbánnal kampányol, mintha az európai politika egyik fő tematizáló ereje Orbán lenne. Ugyanakkor az ALDE-vezér nem túl népszerű itthon. Jól járnak önök az arcával?
Verhofstadt az Európai Parlament legismertebb politikusa, ami azért van, mert az egyik legjobb szónok, és az egyik legaktívabb képivselő.
kedvelem a szenvedélyét és a humorát. Nagyon szereti a magyarokat, olvasta többek között Márai Sándort, és mélységesen csalódott Orbán Viktorban, amiért az a hatalomért elárulta önmagát és a polgári Magyarország eszményét. 2011-ben én ezért hagytam el a Fidesz-tábort. Jövő májusban az Európa-ellenes pártok és az Európa-párti mozgalmak fognak összecsapni, előbbieket Orbán Viktor és Matteo Salvini, utóbbiakat pedig Emmanuel Macron és Guy Verhofstadt fémjelzi európai szinten. Magyarországon ez a Fidesz és a Momentum harca lesz.
Pszichózis és összefogás
Lesz ellenzéki összefogás Momentummal együtt az önkormányzati választásokon?
Biztos, hogy lesz valamiféle ellenzéki együttműködés, bár az EP-választások előtt senkivel nem fogunk véglegesen megállapodni. Annak ugyanis nagy tétje lesz, erőpróbaként tekintünk rá, tisztán, arányos választási rendszerben lássuk, kik szimpatizálnak velünk, április 8. ugyanis nem egy tiszta helyzet volt. Rengeteg kollégám, barátom mondta ugyanis azt, hogy velünk szimpatizáló ismerőseik más pártokra, például az LMP-re szavaztak, mert őket a közvélemény-kutatók bemérték a parlamentbe, minket meg nem, és nem akarták, hogy elvesszen a szavazatuk.
Az arányos választási rendszert emlegette az EP kapcsán. Az amerikai választási rendszerben a győztes mindent visz. Hogy tetszik?
Alsó- és felsőházzal, fékekkel és ellensúlyokkal működhet más választás rendszer is. Magyarországon ezek is hiányoznak.
A taktikai szavazásról mit gondol?
Pszichózis volt. Az embereket rendesen megfertőzte a taktikai szavazósdi, ami sajnos eredménytelen volt. Harmadik kétharmad lett.
Megfertőzte? Pedig éppenhogy kevesen szavaztak taktikai alapon, ezért nem jött be.
A mérések szerint épp a Momentum-szavazók voltak a legtudatosabbak, ők szavaztak át legnagyobb hajlandósággal más egyéni választókerületi jelöltre. De eredménytelen volt az egész, mert a kétharmadot nem tudta megakadályozni az ellenzék. Azért nem, mert a parlamenti ellenzék a koordinációt csak hangoztatta, de érdemben nem vette elég komolyan. Bár én a Fideszre szavaztam 2010-ben, már az első kétharmadnál volt bennem félsz, mert a bizalmam mégsem lehet 100 százalékos egy politikusban vagy egy pártban.
Saját magában és a Momentumban sem?
Éppen azért csináljuk a Momentumot, hogy bízni lehessen a politikusokban! Nincs kétharmadunk, de ha lenne is, sokkal méltányosabban bánnánk vele, mint az eddigiek.
Lehet, hogy szeretik Orbánt, de azt nem akarják, hogy korlátlan legyen a hatalma.
Az országgyűlési választások előtt kizárták az összefogást. Akkor ez most változott?
Közös listára nem mentünk, és nem is tervezünk. Visszaléptem én is, az akkori alelnökünk is a legesélyesebbek javára, összesen 12 helyen. Ez nem összefogás, hanem felelős ellenzéki politizálás. Nem kivételeztünk egyik párttal sem. Jövőre önkormányzati választások lesznek. Nem mindenhol lesz ellenzéki induló, de ahol lesz, ott biztos, hogy beszélnek egymással a helyi politikusok arról, hogy ki lenne a legjobb választás, és ki hol induljon. Hely az van bőven.
Van momentumos buborék
Milyen most a Momentum országos beágyazottsága?
Nagyon erős ahhoz képest, hogy másfél éve létezik a Momentum. Sok helyen látjuk, hogy nincsenek már ellenzéki közösségek, tünedeznek el a pártok, csak néhány önkormányzati képviselő küzd a túlélésért. Viszont helyi momentumos közösségek országos ügyeket tudtak csinálni; a szombathelyiek a Hende-tervvel, az orosháziak a fideszes Simonka György ügyében voltak hangosak. Hetven alapszervezetünk van, s nem mindig ott vagyunk a legerősebbek, ahol a népességszám megkövetelné. Például Tatán, vagy Szigetszentmiklóson sokkal aktívabbak vagyunk, mint máshol akár megyeszékhelyeken.
A fiatalok kisebb arányban mennek el szavazni mindenhol. Ez nem épp az önök malmára hajtja a vizet.
Április 8-án volt egy felmérés, ami szerint tízből hat Momentum-szavazó új szavazó volt. 175 ezren szavaztak ránk, 60 százalékuk még soha nem szavazott választáson. Ez egy fontos eredmény, jó tendencia, bár még mindig kevés ember. Nagy előnyünk, hogy ott vagyunk, ahol a fiatalok vannak.
A Momentum ifitagozatának, a Momentum TizenX-nek a tagsága harminc volt, most már 300 felett van. És a TizenX tagsága főleg vidéki, vidéki középiskolák tanulói. Náluk 14-24 közt lehet tag valaki. Ahhoz persze még kell jó néhány év, hogy a mozgalom, a hálózat mindenkit elérjen.
A Momentumnál voltam a választások estéjén, az eredményvárón. Az egyik jelöltjük 6 százalékot várt, egy másik jelöltjük megemlítette, hogy az előző hétvégén találkozott először hús-vér fideszessel. Az eredmény láttán pedig hatalmas volt a csalódottság, holott egy friss pártnál az 1 százalék elérése, ami költségvetési támogatást jelent, nem rossz. Nem kellene ismerni a fideszes szavazótábort is?
Hogyne kéne! Én is sokakkal beszéltem, ez a buborékhatás. Azt tudtuk, hogy van egy két és fél milliós fideszes bázis. Mások szerint ez nem igaz, és Mészáros Lőrinc az egyik legnagyobb foglalkoztatóként tízezreket tart sakkban. Magyarország két világra szakadt. Van egy fideszes világ, egy Orbán Viktor által lefestett világkép és egy ellenzéki – a kettő között szinte nincs átjárás. Dolgoznunk kell azon, hogy legyen!
Az EU egy haladó projekt
Mit várnak az EP-választásoktól, amin mindig alacsony a részvételi arány?
Ez most magasabb lesz. Európa válaszút előtt áll. Két nagy erőpólus van, egy progresszív, Európát továbbfejleszteni akaró mozgalom, amiben benne vannak az európai progresszívek, a francia elnök és a holland miniszterelnök pártjai, és a Momentum is. A másik oldalon van egy gyengébb, kisebb, széthúzóbb Európát akaró tömörülés, amit Matteo Salvini és Orbán Viktor akarnak.
Utóbbi miért hinne egy széthúzó Európában?
Mert fél az európai integráció elmélyítésétől. Amikor azt javasolja az Európai Bizottság, hogy közös határőrizet és határvédelem legyen, azt mi támogatjuk, Orbán Viktor ellenzi. Pedig korábban neki is volt ilyen javaslata, most mi történt? Kevés dologban értettünk egyet Orbánnal, de a közös hadsereg ügyében igen. Mi fontosnak tartjuk az európai együttműködést a közös külső határok védelmében, és az európai biztonság megőrzése érdekében. Ezt a magyar kormány nem akarja. Ez pedig a széthúzás iskolapéldája. A menekültválságot nem tudjuk egyedül megoldani, azt Európa tudja megoldani, közös európai megoldás kell.
A Fidesz rendszerint arról beszél, hogy nem EU-ellenes, hanem másmilyen EU-t szeretne, más hangsúlyokkal. Ott van például a Minority SafePack, ami éppen az uniós szintet erősítené a kisebbségek védelmében, de nehéz az EU-n keresztül verni, mert van benne egy Franciaország, egy Spanyolország és egy Románia.
És amit mi is támogatunk. Gyűjtöttük is az aláírásokat.
Miért erősítené a széthúzást az a magyar kormány, ami erősebb uniós együttműködést és szabályozást szeretne a nemzeti kisebbségek ügyében? Nem inkább az együttműködést erősítené? Miért széthúzás egy alternatív elképzelés, az egyet nem értés az Európai Bizottsággal egyes policykban?
A jövőben viszont emberek milliói szeretnének majd Európába jönni a háborúknak, a kiszáradásnak, a felmelegedésnek köszönhetően. Ezzel kapcsolatban közös európai fellépés kell, és ezt a magyar kormány akadályozza.
Jean-Claude Juncker felvetette, hogy az Európai Unió Tanácsában át kellene térni a konszenzusosról a többségi döntéshozatalra. Egyetértenek vele?
Egyetértünk. Az nem segíti a hatékony európai fellépést, ha a tagállamok között háttéralkuk születnek, például Lengyelország és Magyarország között, s egymást mindenáron bevédik, ami utána a közös európai célok rovására megy. A többségi döntéshozatal hatékonyabb lenne. Amerikában az volt az egyik tapasztalatom, hogy ott ülök 16 európai társammal együtt, és szinte minden egyes washingtoni beszélgetésen azt mondja nekünk az amerikai fél, hogy mi egyre jelentéktelenebbek vagyunk Amerikának, mi gyengék vagyunk, mi vagyunk a világ beteg, öreg embere – mint Európa. Rossz érzés volt ezt hallgatni, és nehéz volt vele vitatkozni. Ez azért is van így, mert az EU nem tud határozottan és gyorsan fellépni bizonyos kérdésekben.
Nem lehet, hogy Európa versenyképessége inkább a tagállamai gazdaságának állapotán múlik, nem a tanács döntéshozatali módszerein?
A tanács az EU legfőbb döntéshozatali fóruma az Európai Parlamenttel együtt, de mindannyian tudjuk, hogy a tanács a meghatározó, a nemzeti kormányok diktálnak. Nekik kell tudni hatékonyan együttműködni. Mindig csak minimális előrelépések vannak: jönnek a sajnálkozó politikusok a folyosókon, hogy megint megrekedt a tárgyalás a migráció kezelésének vagy a Brexitnek az ügyében, mert X és Y országok össze-vissza blokkolgatnak. Ez komolyan vehetetlen nemzetközi szereplővé teszi Európát. Magyarokként ragaszkodunk jogköreinkhez a gazdaságpolitikánk, oktatásunk és más területek felett, de az is az érdekünk, hogy az EU sokkal erősebb szereplő legyen például a közös kül- és biztonságpolitikában, vagy az energiapolitikában Ne csak Amerikáról, Kínáról és Oroszországról szóljon a világpolitika, hanem Európa is ott legyen köztük, sőt lehetőség szerint domináljon.
Csak Kína, Amerika és Oroszország nem EU. Nem kell annyi érdeket egyeztetniük országon belül, mint az EU-nak az EU-n belül.
Így van, ez egy adottsága Európának.
Az Erasmus-programnak köszönhetően az új generáció politikusai sokkal jobban fogják érezni azt, hogy mik azok az ügyek, amelyekben együtt kell fellépni, mert jobban át fogják érezni, hogy Európa sorsa rajtuk is múlik. Nem csak az lesz nekik fontos, hogy a pártjuk szavazói mit szeretnének hallani, hanem hogy mi lesz az európai álommal. Akikkel én Amerikában voltamt, ők pontosan ilyen európai fiatalok,akik képesek lesznek áldozatokat hozni.
A konszenzusos megoldás az, ami érdemi mozgásteret és taktikázási lehetőséget biztosít az olyan kis országok számára, mint Magyarország. Nem lenne bölcsebb mégis megtartani?
A zsarolásra is nagyobb lehetőséget ad. Európában fontos a regionális szint, mert érdemi mozgásteret biztosít. A Momentum részt is vesz egy új, közép-európai szövetségben, amiben Közép-Kelet-Európa fiatal progresszív pártjai vannak benne: V4-ek, Ausztria és hamarosan Románia. Ha ebben a felállásban sikerül kicsikarni egy erősebb együttműködést, az már komoly érdekérvényesítő erőt tud képezni. A többségi döntéshozatalban le lehet tolni a kicsiket, persze, de meg lehet nyerni magunknak nagyobbakat is, regionális szövetségek nélkül is. Hazánknak közös érdeke például Franciaországgal az, hogy a mezőgazdaságainkat minél jobban támogassa az unió.
Képzeljünk el egy EU-t, amiben az Orbán- és Salvini-féle irányvonal a meghatározó, és többségi döntéshozatal van a tanácsban. Magyarországon azonban épp a Momentum kormányoz, és mindig leszavazzák a tanácsban.
Akkor így jártunk. A kocka úgy is fordulni fog. Ez a demokrácia, és ez esetben ezek a közös szabályok, amik figyelembe vételével kell folyjon az érdekérvényesítés. A következő választásnak a tétje az lesz , hogy ne az Orbán-féle populista, széthúzó hatalomtechnikusok üljenek többségben a tanácsban. És nem is nekik áll a zászló, hanem sokkal inkább a progresszíveknek.
Macron pártját most előzte meg népszerűségben a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés Franciaországban az Ipsos felmérése szerint.
Most novembert írunk. Van baj Macron népszerűségével Franciaországban. De ő azt mondta, tegyük Franciaországot a legelkötelezettebb európai országgá, és reformáljuk azt meg. Ez egy grandiózus ambíció. A mindig vonakodó, folyton kompromisszumokat kereső Merkel nem volt alkalmas arra, hogy betöltse ezt a szerepet. Macron akkor szárnyal, ha európai tétek vannak a terítéken. Az európai parlamenti kampányban minden eddiginél nagyobb lesz a tét.
Az európaiság azonos a progresszióval?
Az Európai Unió egy haladó gondolat így 100 évvel az első világháború lezárását követően. Mindenki, aki a szövetség mélyítésén dolgozik, európai, azok pedig, akik a szétverésén, anti-európaiak. A progresszió haladást jelent, aminek az iránya előrefele, és nem visszafele van.
Még nem járt Kárpátalján
Azt írta egy posztjában, hogy Amerikában volt ukrán és román ösztöndíjas társa is. Tudott velük beszélgetni a kárpátaljai és az erdélyi helyzetről?
Persze, sokat, de a nemzetiségi kérdéseket kevéssé boncolgattuk. Az ukrán kollégám az infrastrukturális minisztériumban dolgozik a miniszter mellett. Kint nem került szóba Kárpátalja, de mostanában cseteltünk a témáról a fokozódó helyzet miatt. Ő azt mondta, hogy a magyar fél túltolja a biciklit, ami nem visz közelebb a helyzet megoldásához.
Egyik kollégánk, a Honvédelmi Minisztérium volt osztályvezetője találkozott több politikussal is. Azt írta, az ukránok nem értik meg egyáltalán a magyarok helyzetét, hogy a magyarok miért akarnak megmaradni magyarnak. Egy ukrán miniszter másfél éve azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy aki Ukrajnában született, az ukrán.
Az én kollégám nincs ezen az állásponton, de nem merültünk el a kérdésben, mert éreztem, hogy szenzitív a kérdés. Egyébként az egyetlen határon túli magyar közösség, ahol még nem jártam, az Kárpátalja, ezt még be kell pótolni.
És mit beszéltek románnal kollégájával Erdélyről?
Ő egy bukaresti román, a civil szférában dolgozik, ismer mindenkit Bukarestben, és ellenzéki. Nincs semmi baja a magyarokkal, de nem beszéltünk erről. Egy másik román kollégám viszont, akit az Európai Parlamentből ismertem, mikor kiírtam, hogy nem értek egyet Junckerrel abban, hogy Erdély Romániával való egyesülése európai ünnep lenne, akkor írt nekem, hogy Romániában nem fogadták olyan jól az álláspontomat. Dédapámat a román csapatok üldözték el Erdélyből. Ők máshogy látják a történelmet.
Donald Trump és a szexizmus
Arra utalt egy amerikás posztjában, hogy Magyarországon politikai békére lenne szükség. Nem érezte úgy, hogy Amerikában szellemi polgárháború van? Demokraták, Republikánusok, kultúrharc, Trump.
De, éreztem. Mindenki, aki nem Trump-szavazó, a sors fura fintorának, a véletlennek tudják be a Trump-jelenséget. Nem tudom, hogy lesz-e belőle trend, remélem nem. Szokatlan egy olyan embert látni az USA élén, aki totális káosz, és az alatta lévő kormányzat nem tudja, milyen irányba megy az ország. Kiszámíthatatlan az egész, és azt mondják, ez egy egyszeri eset, ami annyira ki fogja józanítani az amerikaiakat, hogy utána jön egy normálisabb időszak. Amerika nem az az ország, ahol élni szeretnék.
Elmegyek az Isten háta mögötti suliba, ahol nézik a demokrata és a republikánus jelölt vitáját a diákok, pólóban vannak, drukkolnak, beszélgetnek és politizálnak. És ez Trumptól teljesen független. Civilekkel beszélgetnek vallási vezetőkkel, akik együtt dolgoznak a rendőrséggel, egymással, és fontos dolgokat érnek el. Az alulról jövő aktivizmus itthon nagyon hiányzik.
Például mert kisebb az állami szociális háló, az újraelosztás 40 százalék alatt van, és nem kényelmesedtek el az emberek. Vagy nem így látja?
A szociáldemokrata skandináv országokban is magas az állampolgári aktivizmus, ők sem várják, hogy állambácsi mindenhol ott legyen, és mindent megoldjon helyettük. Hiába 50 százalék körüli van az újraelosztás, nem tud mindent megoldani az állam, és sokkal lassabban reagál. A helyi megoldások jelentős része a polgárokon áll vagy bukik.
Van bármi, ami szimpatikus önnek Trump intézkedéseiből? Például az adócsökkentés?
Konjunktúra van a világban, így Amerikában is rekordalacsony a munkanélküliség, 3,9 százalék, a GDP 4,2 százalékkal növekedett, így a legtöbb társadalmi csoportnak adót csökkentett Trump. Volt miből. Ez egyedül Trump érdeme? Nem, mert mindenhol gazdasági növekedés van, ezek pedig a mindenkori kormányokhoz lesznek köthetőek. Ami nagy politikai teljesítmény, hogy már a második főbírót tudta kinevezni a Legfelsőbb Bíróságba, vagy hogy párbeszédbe kezdett Észak-Korea vezetőjével.
Az izraeli nagykövetség Jeruzsálembe helyezése?
Nehéz kérdések ezek. Nem tudok egyértelmű választ adni. Az biztos, hogy felesleges konfliktusokat okozott, és lehetetlenné teszi az Izrael-Palesztina konfliktus rövid- vagy középtávú megoldását.
Tudja, ki ígérte meg utoljára? Obama. Egyébként az összes elnökjelölt megígérte.
Na ezt például nem tudtam.
Idéz egy washingtoni elemzőt egy posztjában, ami szerint Trump kormányzása kiszámíthatatlan és kaotikus. Ehhez képest számos szakértő azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy koherens, amit Trump csinál, David Campbell, a Notre Dame Egyetem professzora szerint pedig épp azt csinálja, amit a republikánus tábor vár tőle; illetve mindannak, amit Trump meglépett, a jó részét akármelyik más republikánus elnök is meglépte volna. Tényleg kiszámíthatatlan és kaotikus Trump kormányzása?
Republikánus elnökök nem udvaroltak Putyinnak, nem robbantottak ki kereskedelmi háborút a világgal, és nem kezelték Európát úgy, mintha ellenség lenne. Más emberekkel beszélgetünk… Amit én hallottam és amit én látok, az az, hogy Trump felkel reggel, és kiír valamit a Twitterére, ami nem biztos, hogy köszönő viszonyban van a Republikánus Párt álláspontjával vagy a republikánus szenátorok, esetleg a külügyminisztérium vezetésének álláspontjával. A republikánus szavazók körében tényleg nagyon népszerű, de ez nem biztos, hogy azért van, mert megcsinál dolgokat, amiket elvárnak tőle. A szavazók nem mindig a programra , hanem a személyre szavaznak. Trumpnak van egy olyan személyisége, amibe a republikánus szavazók beleszerettek. A legtöbb szavazót hidegen hagyja, hogy hova helyezi át Trump az izraeli nagykövetséget, hanem például az fog nekik imponálni, hogy az elnök is éppolyan szexista, vagy keménykedő, mint ők maguk.
Miért is szexista az elnök?
„Grab’em by the pussy”. Meg kell nézni, mennyi nőügye volt, és hogyan kommentálta azokat.
Szexizmus, hogy nőügyei voltak?
Viccet félretéve, tudjuk, hogyan bánik a nőkkel, egy választás előtti kiszivárgott hangfelvételen hallottuk is, hogyan beszél a nőkről. Ez védhetetlen.
Abban, hogy keményen lép fel a külpolitikában is, illetve összeköti a gazdasági-kereskedelmi ügyeket a diplomáciával, elég következetesnek tűnik.
A viselkedése teljesen következetes. Nekimegy másoknak, rombol, konfliktust vállal. Ez sokaknak szimpatikus. De nem minden esetben kemény: Putyinnal és a véreskezű észak-koreai diktátorral látványosan jó kapcsolatot alakított ki. Ez nem kemény fellépés, ez gyávaság. Orbán Viktornak hasonló az attitűdje, ezért a nagy kölcsönös szimpátia.
Trump emberiség elleni bűntette
Trump megválasztása után sok egyetemen tanítási szünetet rendeltek el, pszichológusok mentek ki a diákok traumáját kezelni, egy friss felmérés szerint pedig az egyetemi hallgatók negyede „szenved” PTSD-ben, poszt-traumatikus stresszben Trump miatt. Normális, hogy megválasztanak egy elnököt, aki maximum nyolc évig lesz elnök, és ekkora hiszti van körülötte, traumát neveznek el róla?
Trump felrúgta a párizsi klímaegyezményt. Ez emberiség elleni bűntett. Az ilyen és ehhez hasonló döntések okot adhatnak arra, hogy az emberek lelki és mentális egészsége is megsérül. A klímaegyezményből való kilépés például Brazíliának teremt precedenst, ami az Amazonas medence esőerdeit pusztítja.
A Mandineren leszemléztük az American Enterprise Institute egyik szakértőjének véleményét a párizsi klímaegyezményről. Benjamin Zycher szerint ez alapján, ha mindenki betartaná, az USA 2100-ra -0,015 Celsius fokkal járulna hozzá a hőmérséklet-csökkentéshez, mindez viszont sokmilliárd dollárba kerül. Emellett a párizsi klímaegyezmény a kormányok bemondásaira épül, és nincs szankcionális mechanizmusa. Magyarán nincs sok értelme. Nem lehet, hogy ezért lépett ki Trump?
Nekem is van bajom az ilyen egyezményekkel. Ez valójában egy szándéknyilatkozat, és azért baj, hogy Amerika ebből kilépett, mert így bárki felrúghat majd bármit.
A republikánusok hírhedtek arról, hogy tagadják a klímaváltozást, pedig kisebbségben vannak azok a tudósok, aki ezt alátámasztanák nekik. Egyébként a Trump-kormányzás innovációra készteti a tagállamokat. Iowa és Kalifornia például a kilépés ellenére végrehajtja a ráeső részt a párizsi klímaegyezményből.
Mi áll a demokraták érdekében?
Találkozott metoo-aktivistával is. Mit szól a Brett Kavanaugh-ügyhöz?
Nem tudom, mi az igazság. Nagyon nehéz utólag rekonstruálni az ilyen eseményeket, de nem gondolom, hogy Christine Blasey Ford hazugságot állított volna - követtem a meghallgatást, láthatóan nehéz volt neki erről a nyilvánosság előtt beszélnie. Mégis felvállalta, ezért elismerést érdemel. Ráadásul Kavanaugh több hazugságára is fény derült: azt állította például, hogy fiatalkorában nem is ivott – ezt aztán rengetegen akkori ismerőse cáfolta. Kavanaugh pedig agresszívan viselkedett a meghallgatáson, amivel önmagában bizonyította alkalmatlanságát a posztra.
Mit gondol a demokraták taktikájáról, hogy összecastingoltak néhány nőt, akikkel megpróbálták hitelteleníteni Trump jelöltjét?
Az szerintem sem volt korrekt, hogy a vallomásának nyilvánosságra hozásával a demokraták a média elé hozták az ügyet – az őt először megvádoló nőnek nem állt szándékában nyilvánosság elé állnia. Ez persze nem jelenti azt, hogy Kavanaugh nem követett el szexuális erőszakot, sőt. Én Fekete-Győr Andrásként nem tudom ezt megítélni. Nem jó a Legfelsőbb Bíróság megítélésének ez az ügy, és Trumpénak sem. Ráadásul a szexista kijelentéseket tevő elnök épp olyan főbírót nevezett ki, akinek úgyszintén lehet, hogy voltak ilyen ügyei, a metoo-kampány közepette, hát…
Ránézek Kavanaughra, és egy visszafogott, gátlásos gyereket látok, aki valószínűleg nem volt épp az a nagy partiarc. Pozícióiból fakadólag pedig kismilliószor lenyomozta az FBI. Ráadásul annak a bírónak, Anthony Kennedynek volt a jogásza, akinek a helyére kinevezték, tehát mintha adódott volna a személye. Chuck Summer demokrata szenátor azt írta a Twitteren, hogy minden eszközzel megpróbálják megakadályozni Kavanaugh kinevezését, később pedig mondott olyat, hogy ez nem bírósági meghallgatás, itt nincs ártatlanság vélelme. Lindsay Graham, a veterán republikánus, aki korábban nem épp Trump-rajongásáról volt híres, lecseszte az egész demokrata frakciót, hogy rég nem látott ilyen boszorkányüldözést.
A boszorkányüldözést én sem szeretem.
Nem tudom, mi a valóság, valóság utáni világban élünk.
Említette a metoo-kampányt. Nem lehet, hogy nem arról van szó, hogy a metoo-kampány közepette nem illene ilyen jelöltet állítani, hanem inkább arról, hogy a demokraták ráültek a metoo-kampányra, és bármilyen férfijelöltnek ezzel mentek volna neki?
A demokraták és a republikánusok is politizálnak, és sajnos néha felhasználnak dühítő eszközöket is – nem volt korrekt olyan helyzetbe hozni a Kavanaughot megvádoló nőt, hogy a nyilvánosság előtt kelljen erről beszélnie. Én a másfél éves politikai pályafutásomból nem tudok olyat mondani, hogy felhasználtunk volna ilyen eszközöket bárki ellen is, és nem is szeretném, hogy a Momentum valaha is ilyet tegyen. De Magyarországon élek és látom azt, hogy velem, illetve a Momentummal szemben is sok olyan cikk születik az Origón és máshol, amely valótlanságokat állít.
Nem pereli be őket?
Felmerült már, hogy a Momentum perelni fog. Látom, hogy Vona Gáborok sorra nyerik a pereket a propagandával szemben. Kavanaughra visszatérve, ha a demokraták megalapozatlanul is hozták ilyen helyzetbe Kavanaugh-t, az ő személyéhez már hozzátapad, hogy ő egy erőszakoló.
De pont azért, mert a demokraták azt akarták, hogy hozzá tapadjon a nevéhez.
Érdekükben az állt, hogy ne sikerüljön Trumpnak egy újabb főbírót hivatalba juttatni. Ettől még a szexuális zaklatás vádjai megállhatnak. Miközben persze tanúvallomásaink vannak, amelyek persze nem elegek bizonyítéknak, de nem hinném, hogy egy hatalmas demokrata összeesküvés van a háttérben.
Nem lehet, hogy akárki mást jelölt Trump, ugyanilyen eszközökkel mentek volna neki, mert ez nem Kavanaugh személyéről szól, hanem a Legfelsőbb Bíróság többségének a megszerzéséről?
Nagyon szeretné megvédeni Kavanaugh-t… Nem tudok ebben igazságot tenni.
Milyen metoo-aktivistával találkoztak?
Denverben, egy helyi civil szervezetet látogattunk meg, ami jogsegélyt és pszichológiai támogatást ad a nemi erőszak áldozatainak. Megvetem azokat az embereket, akik szexuális erőszakot követnek el bárki ellen.
Ez szép, de evidencia.
Nem feltétlenül evidencia ez mindenkinek. Sokan gondolják, hogy nem gáz, ha végigfogdosnak egy nőt a beleegyezése nélkül. A Momentumnak is van tapasztalata a szexuális zaklatással kapcsolatban, amikor egy LMP-s politikus a fesztiválunkon szexuálisan zaklatott másokat. Az áldozat nem akarta, hogy eljárás legyen belőle, mert rendkívül kellemetlen volt ez neki.
Hogy ne hagyjuk annyiban a molesztálást és legyen belőle jogi eljárás, az kétségkívül támogatandó cél. Heather Mac Donald amerikai kriminológus szerint viszont a metoo fő problémája az, hogy eleve minden vádnak igazat ad, valamint hogy annyira kiterjeszti a nemi erőszak definícióját, hogy bármilyen nem akart vagy később megbánt közeledés is erőszaknak számít már. Ez nem rossz tendencia?
A szexuális zaklatás megvalósulása sokszor azon múlik, hogy az áldozat annak érzi-e magát, vagy sem. Abban igaza van Heather Mac Donaldnak, hogy a határvonalak el vannak mosódva, és sok minden szubjektív, nehéz dönteni. De számtalan helyzet lehet egy nőnek megalázó, vagy érezheti magát fenyegetve – külső szemlélőként meg nagyon nehéz ezt bizonyítani vagy cáfolni.
Elkerülhetetlen a melegházasság bevezetése
Találkoztak a melegházasság általános amerikai bevezetését elősegítő ügyvéddel is. Tartja még, hogy a melegházasság ma magától értetődő és alap?
Sajnos nem magától értetődő mindenki számára a melegházasság, de van egy globális tendenciakörülöttünk, ami szerint egyre magától értetődőbb az, hogy a jogegyenlőség a melegeket és a szexuális kisebbségeket is megilleti.
És a jogegyenlőség a melegházasságot jelenti?
Igen. Romániában volt egy népszavazási kezdeményezés azért, hogy bele legyen írva a román alkotmányba , hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Ismerős?! A nagyon alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a referendum, az erdélyi magyarok körében pedig még alacsonyabb Érdekes visszajelzés ez a román és a magyar közösség részéről.
A két világháború közt a jobbszélre tolódás volt a visszafordíthatatlannak tűnő nemzetközi tendencia.
A melegházasság ügye már évtizedek óta fokozódik. Ha jól tudom, a magyar társadalomban 5 százalék a melegek aránya Bostonban pedig azt mondták, hogy, amerikaiban 10 százalék körül van.
A valóságban ez inkább 2 és 3 százalék között van.
Ezt nagyon nehéz kutatni, biztos, hogy nem vallja be mindenki. Talán még önmagának sem. Mindenesetre ezeket az embereket is megilleti a házasodási jog. Ha nem házasodhatnak, akkor másodrendű állampolgároknak tekintjük őket.
Texasban találkozott rendőrökkel. Hogy tetszett önnek Texas, ami 1988 óta nem küldött demokratát a szenátusba?
Jártunk San Antonioban, ahol a polgármester-választáson 3 százalék volt a részvétel. Nem hittem el, azt hittem, rosszul hallok. Azelőtt egy nappal voltak a kőbányai időközi választások, ott a Fidesz csak 80 szavazattal nyert a Momentum előtt, és azon szomorodtunk el, hogy csak 17 százalékos volt a részvétel. De elgondolkodtam, hogy gyerekek, aktívabbak Kőbányán a választók, mint az USA hetedik legnagyobb városában!
Rasszista az amerikai rendőrség? Csak azért kérdezem, mert járőrözött texasiakkal.
Ők nem voltak rasszisták. Tisztességes rendőröknek tűntek.
A Black Lives Matternek köszönhetően az a fő baloldali narratíva, hogy az amerikai rendőrség rasszista, ezért vetettem fel.
Négy órát járőröztem a texasi rendőrökkel, ami nagyon izgalmas volt! Mentünk családon belüli erőszak helyszínére, ahol térdepeltették a gyanúsítottat, egy mexikói család tagjait. Elvittek a hajléktalannegyedbe, az is megrázó volt. Meséltek a rendőrök a drogproblémákról, szervezett bűnözésről, a rendőri életről. A rendőrök kamerát viselnek, ami minden intézkedést felvesz, és vannak programjaik, amik keretében elkísérheted őket dolgozni. Muszáj nekik polgárközelivé tenni a rendőri munkát, mert sok visszaélés volt a rendőrségen belül. Amerikában kétségkívül nem lacafacáznak a rendőrök.
Ami jó Amerikában és ami nem
Járt Charlottesville-ben, ahol Robert E. Lee tábornok szobra eltávolítása kapcsán csaptak össze szélsőjobboldali és szélsőbaloldali tüntetők. „Mindez egy olyan progresszív kultúrájú városban történt, amit Thomas Jefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzőjének és a University of Virginia alapítójának szelleme hat át” – írta ön. Thomas Jefferson progresszív volt?
Ezt egy helyi lelkésztől idéztem, ő volt ezen kibukva, hiszen Charlottesville progresszív városként volt számontartva, és ezek a szélsőséges tüntetések aláásták a városnak ezt az imázsát. Jefferson persze azért érdekes, mert élete végéig rabszolgákat tartott, pedig ő szövegezte az emberi szabadságjogokat is magában foglaló Függetlenségi Nyilatkozatot. Voltunk a birtokán, Monticellón, ahol ott voltak a rabszolgák viskói is.
Mit gondol Lee tábornokról?
Nincs hozzá közöm. Az ő szobrát akarták elmozdítani, és azt megvédeni mentek a nacionalisták Charlottesville-be.
Talán kicsit övön aluli lesz, de idézek Lee-től egy feleségéhez írta, 1856-os levélből, amit szemléztünk a Mandineren: „Eme felvilágosult korban kevés dologban hiszek, de be fogják látni, hogy a rabszolgaság, mint intézmény, minden országban erkölcsi és politikai bűn. Felesleges kifejteni a hátrányait.” Emellett a felesége és anyósa illegális rabszolgaiskolát tartott fenn. Amikor a polgárháború után a richmondi anglikán Szent Pál-templomban a fehér gyülekezetet sokkolva egy fekete megjelent és áldozáshoz járult, Lee felállt helyéről, csatlakozott a feketéhez és mellé térdelt. Egyébként ellenezte az unióból való kilépést is. Ulysses Grant, az északiak vezére feleségének pedig volt négy rabszolgája.
Komolyan? Ez izgalmas! Erről nem tudom, mennyire tudnak egyébként az amerikaiak. Ő a szimbóluma a nacionalista, bevándorlóellenes, függetlenségpárti, feketeellenes mozgalomnak.
Azt is írta, hogy ön szerint Amerikától sok mindent érdemes eltanulni, de sok hibájából is érdemes tanulni. Mire gondolt?
Az állampolgári aktivizmust érdemes elsajátítanunk nekünk is, erről szól a Cselekvés Körei kezdeményezésünk. Hinnünk kell a saját erőnkben, hatásunkban. El kell hinnünk nekünk is , hogy a politikai részvétel hatással lesz a jövőnkre, az életünkre, és nincs olyan, hogy kidobott szavazat. Hogy igenis menjünk el kampányolni amellett, akiben hiszünk és szavazzunk! Azt még érdemes lehet eltanulni, hogy legyünk nyitottabbak és befogadóbbak. Amerika azért is lett sikeres, mert rengeteg bevándorló ment oda, akik lehetőséget kaptak az amerikai oktatástól, elsősorban a felsőoktatástól Ezek a bevándorlók mai már amerikai állampolgárok, feltalálók, vállalkozók, tudósok, akik gazdagabbá teszik az országot. A mindenkori magyar kormánynak tulajdonképpen nem lenne más dolga, mint kiszámítható jövőt teremteni a polgárainak, fejlett infrastruktúrával, polgári demokráciával, hogy azok ne máshol keresennek ilyet.
akikből rengeteg a tehetség. Ők bizony most más európai országokat tesznek gazdagabbá. Amit viszont nem tanulnék el Amerikától: az újraelosztás foka nagyon alacsony, óriásiak az anyagi szélsőségek.A leggazdagabbakat nem fizetnek extra adót, a társadalombiztosítási rendszer még mindig elégtelen. Magyarország egy jóléti állam Amerikához képest, ahogy az EU minden más országa is... Amerikában nagyon rossz állapotban vannak a buszok, a metrók is. Már ahol van busz, és nem autóval jár mindenki.
Tudott kapcsolatokat építeni?
A legnagyobb érték az a 16 európai társam volt, akiket megismerhettem. Most voltam Szerbiában, Zomborban egy esküvőn, és találkoztam a szerb kollégámmal. De nagyon jóban vagyok a horvát, a román és az ukrán társammal is. Ők mind politikusok vagy az államigazgatásban dolgoznak. Küzdeni fogunk egy nagyobb, erősebb és összetartóbb Európáért.
Fotók: Szűcs Ágnes