Elébe vágott a lassú tudománynak: így váltak be Jókai Mór jóslatai

„Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet” – mondta Jókai Mór, aki A jövő század regényében megjósolta a világháborút, és hogy hamarosan feltalálják a repülőgépet.


„Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet” – mondta Jókai Mór, aki A jövő század regényében megjósolta a világháborút, és hogy hamarosan feltalálják a repülőgépet.


Feszty Masa egész életében jó szívvel gondolt nagypapájára, később pedig nagyon fájlalta, hogy elszakították tőle.


Jókai Mór hithű református volt, ugyanakkor kiállt a vallásszabadság mellett.


Jókai Mór méltatlan gúny céltáblája lett, amiért idős korában elvette feleségül a nála csaknem 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát. Az pedig, hogy vagyonát is ráhagyta, hosszú családi perpatvart hozott magával.


Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.


Kossuth Lajossal ellentétben Jókai Mór a kiegyezésben látta a nemzet megmaradásának reményét. Az elvi viták ellenére az írófejedelem megható beszédet mondott Kossuth koporsója felett.


Jókai Mórnak sokáig a nevelt lánya, Jókai Róza volt a nagy kedvence, ám az író időskori kapcsolata miatt véglegesen megromlott a viszonyuk.


„Egy csodás, jó és ártatlan ember volt, finom lelkű, tele gyöngédséggel és érzékenységgel” – írta Mikszáth Jókairól, akire egész életében felnézett.


„Csak nem leszek szüret előtt öngyilkossá” – mondta viccesen Jókai, mikor egy külföldi lap azt írta tévesen, hogy Milánóban eldobta magától az életét.


„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.


A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.


Jókai Mór írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csehov, a világhírű orosz drámaíró fiatalon Jókai stílusában írt kisregényt, a norvég Ibsen pedig mikor Budapesten járt, személyesen kereste fel.


Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.


Az elsők között épített villát a hegyen, ahol szőlőt metszett, a rózsáit csodálta, és olykor görögdinnyét termesztett.


Jókai Mór a forradalom alatt még gúnyos megjegyzésekkel illette Ferenc Józsefet, később aztán olyannyira megbékélt vele, hogy bejárása volt az uralkodóhoz.


Jókai rajongott a Balatonért, hosszú évekig minden nyarat balatonfüredi villájában töltött, és Erzsébet királynét is a magyar tenger melletti nyaralásra biztatta.


Jókai Mór az 1848-as esztendőt tartotta élete legfontosabb évének, mint fogalmazott: „Huszonhárom esztendős koromban egy év alatt forradalmat csináltam, háborúba mentem és megházasodtam.”


A híres író korszakos uralkodót látott Rudolfban, a temetésére küldött koszorúján csak ennyi állt: letűnt vezércsillagunknak.


Komárom adott számára tartást, a szülői ház pedig az irodalom és a művészetek szeretetét.


Jókai szerint a heves magyar vérmérséklet miatt lett divat a pisztoly- és kardpárbaj Magyarországon, ő sem maradt ki a „párbajmániából”.
