Jókai Mór a könyvei mellett a csodás csigagyűjteményére is büszke volt

Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.


Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.


Kossuth Lajossal ellentétben Jókai Mór a kiegyezésben látta a nemzet megmaradásának reményét. Az elvi viták ellenére az írófejedelem megható beszédet mondott Kossuth koporsója felett.


Jókai Mórnak sokáig a nevelt lánya, Jókai Róza volt a nagy kedvence, ám az író időskori kapcsolata miatt véglegesen megromlott a viszonyuk.


„Egy csodás, jó és ártatlan ember volt, finom lelkű, tele gyöngédséggel és érzékenységgel” – írta Mikszáth Jókairól, akire egész életében felnézett.


„Csak nem leszek szüret előtt öngyilkossá” – mondta viccesen Jókai, mikor egy külföldi lap azt írta tévesen, hogy Milánóban eldobta magától az életét.


„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.


A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.


Jókai Mór írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csehov, a világhírű orosz drámaíró fiatalon Jókai stílusában írt kisregényt, a norvég Ibsen pedig mikor Budapesten járt, személyesen kereste fel.


Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.


Az elsők között épített villát a hegyen, ahol szőlőt metszett, a rózsáit csodálta, és olykor görögdinnyét termesztett.


Jókai Mór a forradalom alatt még gúnyos megjegyzésekkel illette Ferenc Józsefet, később aztán olyannyira megbékélt vele, hogy bejárása volt az uralkodóhoz.


Jókai rajongott a Balatonért, hosszú évekig minden nyarat balatonfüredi villájában töltött, és Erzsébet királynét is a magyar tenger melletti nyaralásra biztatta.


Jókai Mór az 1848-as esztendőt tartotta élete legfontosabb évének, mint fogalmazott: „Huszonhárom esztendős koromban egy év alatt forradalmat csináltam, háborúba mentem és megházasodtam.”


A híres író korszakos uralkodót látott Rudolfban, a temetésére küldött koszorúján csak ennyi állt: letűnt vezércsillagunknak.


Komárom adott számára tartást, a szülői ház pedig az irodalom és a művészetek szeretetét.


Jókai szerint a heves magyar vérmérséklet miatt lett divat a pisztoly- és kardpárbaj Magyarországon, ő sem maradt ki a „párbajmániából”.


Sokan féltették Jókai Mórt a gyermekes, jóval idősebb Laborfalvi Rózától, ám 38 éven át, egészen a színésznő haláláig éltek házasságban.


A sport fontosságát már akkor hangsúlyozta, amikor a legtöbben még nemet mondtak a rendszeres testmozgásra.


„Úgy tudott tanítani, hogy az gyönyörűséges volt” – írta Jókai Váli Ferencről. De ki is volt a református tanárember, aki meghatározó alakja lett Jókai Mór életének?


Testvérként szerette egymást Jókai Mór és Petőfi Sándor, ám a barátságuk túl sok sebet kapott. Ahogy Jókai fogalmazott később: a dölyf miatt egyikük sem vallotta meg, hogy fáj a harag…
