Határidőre létrejöhet az egyezség az uniós pénzekről az EU és Magyarország között

2022. október 12. 18:27
A magyar kormány az Európai Bizottság által meghatározott november 19-i határidőre teljesíteni fogja jogállamisági vállalásait. Ha a következő egy hónapban sikerül lezárni a jogállamisági eljárást, akkor elhárul az akadály, hogy Magyarország hozzájusson a kohéziós és a helyreállítási forrásokhoz.

***

Fontos, utolsó szakaszukba érkeztek az uniós támogatásokkal kapcsolatos tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A szigorú határidők miatt gyakorlatilag egy hónapja van a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezette magyar tárgyalódelegációnak, hogy tető alá hozza a megállapodásokat Brüsszellel.

Az egyezségen múlik, hogy Magyarország hozzájut-e egy 21-22 milliárd eurós kohéziós és egy 5,8 milliárd eurós helyreállítási forráshoz a 2021-27-es uniós költségvetési ciklusban.

Milyen források vannak függőben, és miért?

Magyarország uniós tagállamként két nagy forrásból jogosult uniós költségvetési támogatásokhoz jutni: az egyik a felzárkóztatási (kohéziós) támogatás, amelynek célja, hogy felzárkóztassa azokat az uniós régiókat, ahol az egy főre jutó GDP kisebb a 27 tagú EU GDP-átlagának 75 százalékánál – Magyarországon a főváros, Budapest kivételével mindegyik régió ilyen, a hétéves uniós költségvetési ciklusban

21-22 milliárd euró kohéziós pénz érkezhet hazánkba fejlesztési célokra.

A másik forrás a helyreállítási alap, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági kárainak enyhítésére hoztak létre, a tagállamok vissza nem térítendő támogatásnak kapnak – Magyarország 5,8 milliárd euróhoz juthat e forrásból.

Az évekig tartó jogállamisági viták után az Európai Unió Bírósága februárban ítéletében kimondta, hogy az EU nem lépi át a hatáskörét azzal, ha felfüggeszti az uniós források kifizetését olyan tagállamok számára, amelyek megsértik a jogállamisági kritériumokat – a jogállamisági kondicionalitási eljárás révén tehát az Európai Bizottság új, kemény pénzügyi eszközt kapott arra, hogy rákényszerítse az adott tagállamot az uniós elvek követésére.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban május 9-én

 

A Bizottság új jogkörével élve áprilisban jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, azzal indokolva azt, hogy

aggályosnak találja az uniós források körüli korrupció mértékét,

illetve nem kielégítőnek a magyar sajtó, a bírósági rendszer és a nem kormányzati szervek függetlenségének tiszteletét.

A jogállamisági követelmények nem teljesítése esetén Magyarország a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszakban elveszítené a kohéziós források mintegy harmadát, illetve a helyreállítási támogatás háromnegyedéből sem részesedhetne.

Milyen korrekciós intézkedéseket hozott Magyarország?

A kormány saját kommunikációja szerint a nyáron egy tucat videókonferenciát, személyes találkozót tartott a Bizottság képviselőivel, számtalan intézkedési tervezetet vitatott meg velük. Ennek következményeként

a kormány egy átfogó intézkedéscsomaggal állt elő, 17 korrekciós (antikorrupciós) intézkedés bevezetését vállalta,

amelyek egy részét már jogszabályba foglalták, és egy hete a parlament el is fogadta ezeket.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott az álláspontok közeledéséről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár angol nyelvű podcastjában; mint fogalmazott: a kormány a vállalásait időben teljesíti, a felek közötti bizalmatlanságot sikerült oldani.

A „The Bold Truth About Hungary" című podcast első epizódja Navracsics Tiborral

 

Folyamatban van az Integritás Hatóság és a kormány mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport intézmények létrehozása, amelyek feladata, hogy az uniós pénzek körüli közbeszerzések, pályáztatások, a források elosztásai átlátható módon történjenek. A testületekkel erősödik a kormány civil ellenőrzése, a büntetőeljárási törvény módosításával pedig bővül a korrupciós ügyek feltárásának lehetősége.

A Szabad Európa értesülése szerint a magyar kormány abba is belement, hogy 2028 helyett két évvel korábban, már

2026-ra felzárkóztatja a magyar pedagógusbéreket a hazai diplomás átlagbér nyolcvan százalékára

– ezt egy, a tárgyalások menetére rálátó kormányzati forrás lapunknak is megerősítette.

A felsoroltak a kormány lépései, de hogy ezen intézkedések konkrét gyakorlatba való átültetése megfelel-e majd az Európai Bizottság kívánalmainak, azt egyelőre nem tudni, brüsszeli forrásunk sem hallott még visszajelzéseket, de ezt szerinte folyamatosan vizsgálni fogják.  

Mi történik még idén az egyezség eléréséhez?

A forrásokhoz való hozzájutásról szóló döntésekhez

az Európai Bizottság be fogja várni a jogállamisági eljárás eredményét

– ezért a kormány érdeke ennek mihamarabbi lezárása. Ha Magyarország teljesíti a Brüsszel által támasztott jogállamisági feltételeket, és a Bizottság ezeket a lépéseket elfogadhatónak ítéli, az eljárás megszüntetését fogja javasolni az Európai Tanácsnak, amely erről várhatóan december elején hozhat minősített többséggel döntést. Ehhez azonban a magyar kormánynak november 19-ig a vállalt intézkedéseket törvénybe kell iktatnia, az intézményeket létre kell hoznia – mondja brüsszeli forrásunk.

Ezzel párhuzamosan a kohéziós források lehívásához

a kormánynak el kell fogadtatnia a fejlesztési, a helyreállítási alap pénzeinek eléréséhez pedig a helyreállítási tervét

az Európai Bizottsággal.

Szűkösek a határidők. Az év végéig van ideje a magyar tárgyalódelegációnak arra, hogy a kohéziós vitában három magyar operatív program, a környezetvédelmi, az integrált közlekedési és a településfejlesztési program felfüggesztését elkerülje, az e szektorokban történő közbeszerzési változtatások hatékonyságáról meggyőzze a Bizottságot. Emellett másik hét magyar operatív programról kell megegyeznie a Bizottsággal – ezek már folyamatban vannak, a kormány benyújtotta ezeket, a véglegesítésük még októberben megtörténhet.

Magyarországnak nincs jóváhagyott helyreállítási terve sem. Itt is december vége a határidő, addig kell a végleges pénzügyi egyezségnek átmennie a Bizottságon, majd a Tanácson.

Ha minden egyezség megvalósul az év végéig, abban az esetben létrejöhetnek 2023-ban a kifizetések. A jogállamisági eljárásban teljesített magyar vállalások betartását azonban az Európai Bizottság ellenőrizni fogja, az uniós források felhasználása csak ez esetben lesz biztosított.

--

Nyitókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a helyreállítási alapról tartott sajtóbeszélgetésen július 29-én.

fotó: MTI

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés