Lehet-e Tajvan az új Ukrajna?

2022. augusztus 11. 12:34

Szenes Eszter
Danube Institute
A nagy képet szemlélve a kínai belpolitika is az oroszhoz hasonló.

„Ha a tajvani konfliktust nagy vonalakban próbáljuk vizsgálni, a helyzet viszonylag könnyen leírható: adott egy autoriter (regionális) nagyhatalom, amely igényt tart egy általa korábban ellenőrzött területre, amelyen azóta önálló kormányzat jött létre. Akárcsak Oroszország esetében, a Kínai Népköztársaságnál is az érdekszférák politikájának megjelenését láthatjuk: Nancy Pelosi látogatása egy olyan lépésnek tűnt Peking számára, amely sértheti a saját érdekszféráját, amelyet az USA tudtára is adott a látogatás alatti légtérsértésekkel, illetve hadgyakorlattal.

A nagy képet szemlélve a kínai belpolitika is az oroszhoz hasonlónak tűnhet.

A Kínai Népköztársaság egy kétségkívül autoriter rendszer, amely egy kifejezetten erős, régóta hatalmon lévő (2013 márciusa óta) vezetővel rendelkezik Hszi Csin-ping személyében. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a kínai társadalom – Hofstede kulturális dimenzióinak elmélete alapján – inkább kollektivista jellegű, hasonlóan az oroszhoz, amely erős hátországot biztosíthat egy esetleges háborús eszkaláció esetén.

A gazdasági aspektust vizsgálva is felfedezhető némi hasonlóság a két autoriter állam politikája között, bár módszereik különböznek. Mindkét entitás esetén megfigyelhető az állam mélyreható gazdaságszervező ereje, valamint az állami vállalatok túlsúlya a pénzügyi struktúrában. Emellett mindkét esetben korábban is várható volt a gazdasági recesszió megjelenése, a kérdés csupán ennek mértéke és kezelhetősége volt – Kínában ez többnyire a zero Covid-policynek, illetve az állami beruházási szokások fenntarthatatlanságának következtében valósult meg.

Műveleti szinten is felfedezhető néhány hasonlóság Tajvan és Ukrajna között, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az első és legfontosabb, hogy a sziget egy Kína által jól ismert műveleti terület, akárcsak Ukrajna volt Oroszország számára. Emellett operatív szempontból szintén lényeges a nyelvi azonosság, amelynek döntő jelentőségét a Krím-félsziget 2014-es annexiójának esetében is tapasztalhattuk.”

Nyitókép: Danube Institute

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés