Dévényi István, a „Füles”, megvédi Cseh Katalint

2021. november 15. 11:11
Az a megjegyzése, hogy sosem volt olyan boldog, mint simicskista korszakban, sokat elárul.

„A zsidó háborúban esett meg, hogy Nero uralkodásának tizenharmadik évében, Panémosz hónap (június–július) első napján, negyvenhét napi ostrom után elesett a galileai Iotapata erődje. A rómaiak 1200 ember kivételével mindenkit lemészároltak, ám veszélyesnek tartották, hogy Joszéf ben Mattitjáhu, a galileai felkelők főparancsnoka, a iotapatai védelem irányítója nem volt a halottak között. Végül egy asszony vallomása alapján találtak rá. Vespasianust – amikor elé vezették – császárként köszöntötte, ami meglepte a későbbi császárt, hiszen egyszerű hadvezér volt csupán. Így kezdődött az a hihetetlen karrier, amelyet befutott, hiszen Vespasianusnál és az őt követő császároknál is fényes állást töltött be, mert »értett az álomfejtéshez, még az Isten kétértelmű kijelentéseit is meg tudta fejteni, mert pap volt és papnak fia, tehát jól ismerte a szent könyvek jövendöléseit«. Így válik árulóból a rendszer kegyeltjévé valaki.

Dévényi István miatt gondolkodtam el ezen, mert nem tudom, milyen lehet árulónak lenni. Egészen egyszerűen nem éltem még át ezt az élményt és talán már soha nem is fogom; eléggé öreg vagyok már hozzá. Így hát nem tartozom már átélni azt, amit egyszer Dévényi István megtapasztalt. Bár – szerintem – neki sem hiányzott, ám mostanra már talán hozzászokott, sőt, meg is győzte magát, hogy így van ez jól; úgy lehet, már azt is lezárta magában, hogy nem is lehetett másképpen, ez így volt elrendelve. Vagy – tán már meggyőzte magát –, hogy másképpen nem is lehetett. Ki tudja. Mindenesetre az a megjegyzése, hogy sohasem volt olyan boldog, mint a Magyar Nemzet simicskista korszakában, az sokat elárul.

Sok minden állhat egy efféle árulás hátterében. Lehet például a megbántottság, vagy egy alkalmas pillanat az előrelépésre, azonban az bizonyára, hogy úgy látta, ezt a választást a Fidesz elvesztette. Értelemszerűen ekkor Simicska is nyer, és valószínűleg ez állhatott a dolog hátterében, egy akkoriban roppant racionálisnak tűnő gondolat. Elvégre ő is csak pénzből él. Most aztán már exkuzálhatja magát, de az árulás árulás marad.”

Nyitókép: YouTube

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerető Szabolcs is ugyanez... annak idején az MN-ben ő írta a legvonalasabb Orbán-dicsőítő cikkeket... aztán a G-nap után (pár nap tanakodást követően) el kezdte az addigi cikkei INVERZÉT írogatni...

Jaj... picit tekintsd át a kronológiát (meg néhány egyéb "apróságot").

Igen, nekem is Borókai a legnagyobb csalódás.

Bodacz Balázs is egy áruló. Erdős Miklós is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés