Már a 2022-es országgyűlési választásra készülhetnek a nemzetiségek

2021. június 26. 11:31

Elvileg támogatták, mégsem szavazták meg a nemzetiségi törvény több körben is egyeztetett módosítását az ellenzéki pártok. Ritter Imre német nemzetiségi szószólót kérdeztük a részletekről.

2021. június 26. 11:31
Nizalowski Attila

Hivatalos adatok szerint 650 ezer nemzetiségi él Magyarországon. Várható jelentősebb változás a létszámukban?

A kisebbségi törvény megalkotása óta tizenhárom őshonos nemzetiséget tartunk nyilván. Számuk tehát nem változott az óta, valószínűleg nem is fog változni. Bár voltak közben kezdeményezések, de ezeket a parlament nem hagyta jóvá. A 2021. évi népszámlálást 2022 őszére halasztották. Azzal számolok, hogy

a következő népszámlálásnál nőni fog a magukat nemzetiséginek vallók száma,

ahogy 2011-ben is jelentősen nőtt. Egyre többen merik megvallani a nemzetiségüket, és egyre többen tartják fontosnak, hogy megvallják. Kíváncsian várom a népszámlálást.

Miért volt szükség a mostani törvénymódosításra?

A nemzetiségek parlamenti képviselete új dolog, hiszen 2014-ben volt először ilyen választás, 2018-ban pedig másodszor. A törvény alkotói nyilvánvalóan nem gondolhattak előzetesen mindenre. Az országos önkormányzatokra vonatkozó általános eljárásrendet kellett összehangolnunk a választási eljárás jogorvoslati, törvényességi és egyéb szabályaival, melyeknél például teljesen más határidők vannak. Mindezt persze úgy, hogy valóban az adott nemzetiség többségének a véleménye kerüljön meghatározásra a parlamenti választási lista felállításánál és a listán szereplők sorrendjének meghatározásánál.

De mi volt az elsődleges cél a szabályozással? Voltak valamilyen konkrét problémák?

Az elmúlt két választásnak voltak tapasztalatai. Ugyan ezek kizárólag nemzetiségi kérdéseket érintenek, mivel a nemzetiségi választás is része a parlamenti választásnak, nyilvánvaló, hogy a legitimitás és a jogbiztonság miatt ezeknek is rendben kell lenniük.

Azt lehetett hallani, hogy a szavazás napján más ügy miatt az ellenzék bojkottálja az ülést. A javaslatot végül 159 szavazattal, egyhangú döntéssel fogadta el az Országgyűlés.

Igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Az ellenzéki frakciók egész nap nem voltak bent a szavazásnál, nem csak ennél a törvénynél. De a parlamenti vita során valamennyi frakció úgy foglalt állást, hogy egyetért, támogatja a törvényjavaslatot.

Tehát nem vettek részt a szavazásban az ellenzékiek, viszont támogatták.

Igen. A parlamenti általános és részletes vitában részt vettek az ellenzéki frakciók, hozzá is szóltak, támogatták. De már előtte széles körű egyeztetés folyt. A törvényjavaslatot két különböző stádiumban megküldtem valamennyi parlamenti frakciónak, és minden független parlamenti képviselőnek. Mindenki, aki bármilyen hatással lehetett rá, több alkalommal egyeztethetett, véleményt mondhatott.  Úgy gondolom,

sikerült olyan törvényjavaslatot összehozni, amivel kivétel nélkül minden érintett egyetértett.

Nem túl terjedelmes a módosítás, alig néhány paragrafust érint. Összefoglalná röviden, hogy mi változik?

Leegyszerűsítve egy kicsit a dolgot, a lényege az, hogy egyrészt megmaradjon az országos nemzetiségi önkormányzatok autonómiája és döntési jogosultsága a nemzetiségi választási lista állítása terén, másrészt viszont alapozzuk meg az ezzel kapcsolatos törvényességi felügyeletet és jogorvoslatot. Nyitva hagytuk, hogy a lista állításakor nyílt vagy zárt ülés, illetve nyílt vagy titkos szavazás legyen. Ezt minden országos nemzetiségi önkormányzat maga határozhatja meg a szervezeti működési szabályzatában. De bármilyen módon is hozza meg a listáról szóló döntését, legkésőbb a döntéshozatal másnapján az országos önkormányzat honlapján nyilvánosan közzé kell tegye a döntést. Így mindenki értesülhet 24 órán belül róla, ami a jogorvoslati lehetőségek miatt fontos. A szó szerinti jegyzőkönyvet három napon belül le kell adni az illetékes kormányhivatalnak is, aki a törvényességi felügyeletet ellátja, és azt vizsgálja, hogy jogszerűen született-e meg a döntés. Ezeken kívül tisztázásra került egy sor további részlet is.

Várható még mostanában valami hasonló módosítás?

Nem, mindent összeszedtünk, ami valamilyen formában ezt a témakört érinti. A nemzetiségek jogairól szóló törvényt tavaly év végén egyszer már átfogóan módosítottuk, vagy 40-45 paragrafusát. Most ez a módosítás kifejezetten csak a parlamenti választás révén érintett rész. A választási törvényt egy évvel a választás előtt nem ildomos módosítani, meg nem is lehet. Ha a jövő évi választás tapasztalatai alapján lesz olyan, ami még csiszolandó, akkor azzal a választást követően lehet majd foglalkozni. Addig nem kívánunk semmilyen további módosítást kezdeményezni.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
AKissLaci
2021. június 26. 14:52
Gondolom őrülten készülnek a nemzetiségek a választásra, tekintve, hogy 2018-ban teljes egy darab képviselőt juttattak be a 199 fős Parlamentbe. Lázban égnek már most!
jánosbácsi
2021. június 26. 11:50
Több mint egymillió nemzetiségi állampolgárt egy fideszes sváb képviseli. Képzeljük el azt a helyzetet, ha Romániában egy kormánypárti sváb vagy bolgár képviselné a magyarokat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik