Baráti aggodalmainkról

2021. április 1.

Szánthó Miklós
Nyílt levél Chuck Schumernek, az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa demokrata párti frakcióvezetőjének

Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Engedje meg, hogy ezúton is gratuláljak Önnek frakcióvezetői kinevezéséhez, egyben felhívjam figyelmét egyes, Magyarországgal kapcsolatos félreértések tisztázásának szükségességére – legutóbbi nyilatkozata alapján sajnos Ön is áldozatául esett ezeknek. Egy egyébiránt amerikai választójogi vita során azt a nyilatkozatot tette múlt hét szerdán, hogy „ha egy politikai párt úgy gondolja, hogy nem több szavazat megszerzésével akar választást nyerni, hanem úgy, hogy megakadályozza a másik oldalt a szavazásban, akkor az a demokrácia egzisztenciális fenyegetését jelenti. Ha nem állítjuk meg ezeket a gonosz és gyakran rasszista akciókat, akkor olyan harmadik világbéli autokráciáknak nyitunk utat, mint Erdoğan Törökországa és Orbán Magyarországa”.

Hogy ez sajnálatos, vagy éppen béketűrésünk tanúbizonysága, de kezdünk hozzászokni a fentiekhez hasonló, súlyosan megalapozatlan állításokhoz, mégsem mehetünk el mellettük szó nélkül. Úgy gondolom, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa többségi frakciója vezetőjének – már csak a pozíció jelentőségéből adódóan és főleg egy világjárvány kellős közepén – mindig kellő körültekintéssel kell lennie, ha minősít; kérjük, hogy ne tekintse irányadónak e területen magyar ellenzéki kollégái magatartását. Az Ön esetében ráadásul nemcsak a pozíció, hanem az Ön hazája és a „címzett”, Magyarország közötti viszony is különlegesen fontos: 1700 amerikai tulajdonú vállalat 106 ezer embernek ad munkát Magyarországon, az amerikai működőtőke-befektetések rekordközeliek, és ami talán ennél is fontosabb, mindketten a transzatlanti partnerség, a NATO elkötelezett tagjai vagyunk. A működő biztonsági, katonai és gazdasági kapcsolatoknak egyik dinamikus mutatója, hogy éppen egy nappal azután, hogy Ön „autokráciának” minősítette hazánkat, az USA elnöke, Joe Biden – többek között – Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével tárgyalt az EU-s államok online csúcstalálkozóján. Azt innen természetesen nem a mi tisztünk megítélni, hogy Ön vagy a világ első számú hatalmának vezetője ítéli meg rosszul a körülményeket, de engedje meg, hogy felhívjam figyelmét pár, a témához kapcsolódó, mérlegelendő aspektusra.

Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Mindannyian nap mint nap szembesülünk a „post-truth” korszak anomáliáival, azzal, hogy álhíreket tényként, félinformációkat általánosságként, véleményeket megfellebbezhetetlen igazságként mutatnak be. Magyarországról számos ilyen álhír, félinformáció és ezekből kiinduló vélemény lát napvilágot. A tény szent, a vélemény persze szabad: lehet Magyarországról vitázni, kinek szimpatikus vagy antipatikus, hogy hazánk a liberális helyett más utat választ, de megkérdőjelezni azt, hogy stabil demokrácia lenne, több mint bűn: hiba. Magyarország működő jogállam, parlamentáris demokrácia rendszeres és szabad választásokkal, sokszínű nyilvánossággal – amire mi sem jobb példa, hogy az Ön megtévesztő szavait a futótűz gyorsaságával vette át számtalan magyar ellenzéki orgánum.

Hogy mire vezet, ha az ember a valóság teljes ismerete nélkül pusztán sajtóhírekre építi mondandóját, engedje meg, hogy bemutassam Önnek, a média tükréből mi Magyar­országról hogyan láttuk az elmúlt időszak amerikai eseményeit.

Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Több orgánum arról számolt be ugyanis tavaly nyáron, hogy etnikai alapon szerveződő, magukat „társadalmi igazság­harcosoknak” nevező fegyveres milíciák vették át a hatalmat több amerikai nagyvárosban, vandál módon fosztogattak, szobrokat döntöttek le, és gyújtogattak. E mozgalmak nyomán az állami működés felbomlásáról, a rendvédelmi szervek tehetetlenségéről szóló tudósítások járták be a világot, a bajba jutott Egyesült Államok szívéből jelentkező megfigyelők pedig a „rendszerszintű rasszizmus” következményeként értékelték az eseményeket.

Ilyen instabil társadalmi környezetben fordult rá az Ön országa az elnökválasztási kampányra, amely valamennyi politikai oldal benyomása szerint a „fake newsok” kampánya volt. Már a kampány során több elemző széles körben adott hangot kétségeinek az amerikai elnökválasztás szavazatszámlálásának átláthatósága kapcsán, amely félelmek egyesek szerint aztán be is igazolódtak. Állítólag számos tagállamban problémák merültek fel a levélszavazatok leadásának tisztasága, azok összesítése s több szavazókörben a választás napján leadott voksok szortírozása miatt is. Több tagállamból számoltak be arról, hogy halottaktól, kiskorúaktól vagy nem regisztrált szavazóktól is érkeztek voksok. A kontinentális standardok alapján érthetetlen, hogy az Amerikai Egyesült Államok polgárai nem feltétlenül rendelkeznek kötelező személyazonosító okmánnyal, európai országokkal való összehasonlításban pedig az is szembeötlő, hogy az USA-ban nincs országos választási bizottság, a tagállamokban a helyi „kormány” összesíti a szavazatokat és hirdet eredményt, nem pedig egy független államigazgatási szerv. Sokak szerint ennek „köszönhető”, hogy lényegében párhuzamos, alternatív szavazatszámlálási protokollokat működtet a média és az egyes pártok is, valamint az is, hogy a szavazatok összesítése és így az eredményhirdetés napokat, több helyütt heteket vett igénybe.

Etnikai alapon szerveződő, magukat »társadalmi igazságharcosoknak« nevező fegyveres milíciák vették át a hatalmat”

Az általános hangulatra jellemző, hogy több nagyvárosban – így például a fővárosban is – a boltok kirakatát bedeszkázták az elnökválasztás napján, tartva az esetleges vandál akcióktól. Amire a Black Lives Matter erőszakos utcai jelenléte miatt számítani is lehetett: sok helyen alakult ki ugyanis korábban harc a rendfenntartó szervekkel, aminek során a rendőrök rendszeresen megfutamodtak, nem mertek fellépni – félve nemcsak a BLM, de a politikai korrektség dühétől is. Sajtóelemzések arra is rávilágítottak, hogy egyes orgánumok a BLM-akciókat a „társadalmi elnyomásból fakadó jogos fellépésként” aposztrofálták, és a kialakult káoszért az egyenruhásokat hibáztatták, utóbb a „Trump-párti” tüntetők ellen már kemény fellépést szorgalmaztak.

Egy megtépázott tekintélyű rendőrséggel „rendelkező” országban viszont nem is meglepő, hogy újabb erőszakos jelenetek övezték a Biden elnök hivatalba lépését megelőző hatalomátadási, -átvételi folyamatot. A választási visszaélésekről szóló hírek miatt republikánus képviselők kifogást emeltek a demokrata jelölt győzelme kapcsán közvetlenül az elektori szavazatok január 6-ai „szentesítése” előtt, majd ezen a napon legutoljára talán 1814-ben látott jelenetek játszódtak le Washington D. C.-ben. „Trump-párti” tüntetők betörtek a kongresszus Capitol Hillen található épületébe, részben „elfoglalva” azt. Az épületbe való behatolás során több ember meghalt, egyet közülük, egy fehér nőt bizonyosan a rendőrség lőtt le – csakúgy, mint pár hónappal azelőtt a fekete George Floydot, mely eset utána lángba és káoszba borította Amerikát, számos halálos áldozatot követelt, és amelynek vég- vagy közjátékát láthattuk még idén januárban is az amerikai törvényhozás nemes intézményében és az előtt.

Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Komoly kétségekkel és aggodalommal szemléljük Magyarországról mindezt. Ha hitelt adunk a sajtóhíreknek, nem lehetünk bizonyosak ugyanis abban, hogy a választás, illetve az átadás-átvételi folyamat mindenben kielégíti a nyugati civilizációban honos demokratikus normákat és standardokat. A sajnálatos amerikai események negatív nemzetközi megítélésén kevéssé enyhít, hogy az amerikai törvényhozás egy olyan választójogi reformot szándékozik elfogadni – melynek vitája során Ön a fenti kijelentéseket tette –, amely minden vélelmezhető jó szándéka ellenére, súlyosan beavatkozva a tagállamok alkotmányos jogköreibe, lehetővé tenné, hogy fényképes igazolvány nélkül is sor kerülhessen névjegyzéki regisztrációra, így lehetetlenítve el annak ellenőrzését, hogy a szavazó személynek valóban van-e szavazati joga. A neves konzervatív kutatóintézet, a The Heritage Foundation az Ön által is támogatott törvényjavaslat kapcsán azt is megjegyzi, hogy a tervek szerint a választói regisztráció nem is állampolgárságon alapulna, ezzel széles körű lehetőséget kínálva a választási csalásoknak.

Mindezek fényében eltúlzottnak, kettős mércén alapulónak és a tényekkel igencsak nagyvonalúan bánónak tartjuk Magyarországgal összefüggő szavait, egyben bízunk benne, hogy az új adminisztráció hatalomgyakorlásának legitimitását övező kérdéseket, a „rendszerszintű rasszizmus” és a választási anomáliák kapcsán felmerült problémákat hazája kezelni tudja. Ennek érdekében továbbra is szorosan nyomon követjük az amerikai helyzetet, és monitorozásra sarkalljuk a világ közvéleményét is, miközben reméljük, hogy egy szövetséges iránt érzett baráti aggodalmaink pusztán optikai csalódás eredményei, és megalapozatlannak bizonyulnak – ahogy az Ön által hazánk irányában megfogalmazottak is azok.

Üdvözlettel, 
Szánthó Miklós, 
az Alapjogokért Központ igazgatója

Nyitókép: Afp / Kevin Dietsch

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

X.
Te viszont rasszista vagy!

A választási rendszert is élő lehetett volna venni, ugyanis nem demokratikus. Kb 48% szavazót senki nem képvisel a győztes mindent visz rendszer miatt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés