Liberalizmusról és konzervativizmusról vitáztak a Magyar politikai enciklopédia kapcsán

2019. december 5. 14:50
Konzervativizmus és liberalizmus a Magyar politikai enciklopédia tükrében címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Tudósításunk a vitaestről.

A Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány gondozásában nemrég megjelent enciklopédia kapcsán neves hazai eszmetörténészek és más gondolkodók beszélgettek az ideológiák történetéről és mai állapotáról.

Koltay András rektor köszöntőjében kiemelte, hogy 2019-ben ilyen vastag könyvet kiadni önmagában az emberiség jövőjébe vetett mély hitet tükrözi. Mint elmondta, talán furcsának tűnhet, hogy „alapvető fogalmak mibenlétén viaskodunk”. Ám aki a magyar történelmet ismeri, az tudja, hogy „ez egyáltalán nem szokatlan”. Harminc év történelmi távlatban nem is olyan sok, s így nem telt el annyi idő, hogy minden alapvetést tisztázhattunk volna. A Magyar Politikai Enciklopédia Koltay szerint a politikatudomány egyfajta alapvetése lesz, deklaráltan konzervatív nézőpontból, hiszen ahhoz, hogy megértsük egymást, alapvető a közös szókészlet feltétele.

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos kifejtette, hogy

a kereszténység nem ideológia, hanem „az istenes élet útja”,

egy magatartásforma, egy életszemlélet. Így eszmerendszerekbe nem szűkíthető, viszont bármilyen eszmerendszerrel léphet kapcsolatba: volt már vadházasságban, élettársai kapcsolatban, és el is vált ideológiáktól. Balog szerint a kereszténység volt már a liberalizmussal és a konzervativizmussal is kapcsolatban, és hozott létre politikai filozófiát is. A kereszténység tud aláásni is, például a felszabadító teológia is a fennálló rendet ássa alá, de a kereszténység a római birodalomban is felforgatott, majd a birodalom végnapjai során már konzervált. Balog szerint mind a két irányba menni legitim.

Balog kiemelte, hogy a Biblia keresztény üzenete, hogy szabadok vagytok és őrizzétek a szabadság garanciáit. A liberalizmus megjelenése közéleti térvesztést jelentett a kereszténység számára, pedig a libertas Christi központi gondolat a kereszténységnek, mely teremtettségünkből következik. Az ember Istentől való függésében válik szabaddá, ugyanis a teremtmény teljesen a teremtőé, s így egyetlen földi hatalom sem jelenthet be rá igényt. Ez eltérés a liberalizmustól, hiszen a liberalizmus a függetlenségben értelmezi a szabadságot.

Kiss Viktor marxista filozófus a nyelvpolitikáról beszélt, illetve méltatta a jó vitákat, és kifejezte örömét, hogy magyarul is sor kerül rájuk. Ennek ellenére kifejezte aggodalmát, hogy a jobboldalnak hatalmas intézményei vannak, miközben saját véleménye szerint a baloldalnak nincsenek intézményei, és így a végén nem lesz kivel vitázni:

„Nem lesz kivel vitatkozni ’68-ról”.

Kiss szerint a nyelvpolitikának két határa van, amikor korlátozzák a nyelvet állami propagandával, illetve ha bizonyos szereplőket kizárnak belőle, például a nőket és a romákat. Végül elismerte, hogy baloldaliként érdemes volt olvasni ezt az enciklopédiát, de mint jelezte, ugyanezt elvárná fordítva is.

Mráz Ágoston Sámuel politológus arról beszélt, hogy az enciklopédia konzervatív értelemben értelmez fogalmakat, szakít a marxista fogalomhasználattal, és ez érték. Nem alkalmaz importált kifejezéseket, fordított magyarázatokat. Bizonyos, a nyugatiak számára vélhetően fontos dolgok – így Martin Luther King – nincsenek benne. Számos fontos fogalomra felhívja a figyelmet, például a Szent Korona-tanra, Klebelsberg Kuno vagy Antall József munkásságára. „Ez egy konzervatív remekmű” – summázta Mráz, bár hozzátette, hogy „nem teljeskörű”.

A fentieket követő beszélgetésen szerzők és szerkesztők, Egedy Gergely, Pesti Sándor, Balázs Zoltán, Filep Tamás Gusztáv, Hatos Pál és Pásztor Péter beszélgettek Hörcher Ferenc moderálása mellett.

Pásztor kiemelte, hogy

a konzervativizmus jelentős része a liberalizmussal folytatott párbeszéd, vita,

és a liberalizmustól átvett politikai elgondolások vizsgálata. Pesti tisztázta, hogy nem szimpatizál azzal a jobboldali szokással, melyben a liberalizmus szitokszó, magára konzervatív szabadelvűként utalt. Az enciklopédia „szerkesztőségében egy kultúrharcos sem volt”, a szerzők között viszont tud párat – tette hozzá némi szomorúsággal hangjában. Filep kijelentette, hogy ő maga nem konzervatív, hanem 19. századi liberális, ezért is írta Kemény Zsigmond szócikkét, aki kedves politikai gondolkodója.

Egedy szerint Magyarországon nem voltak angolszász körülmények, és ezért nem is volt klasszikus konzervativizmus hazánkban a 19. században. Balázs megjegyezte, hogy ha szövegei tetszettek Kiss Viktornak, akkor ott „baj van”. Hozzátette, hogy a konzervatív enciklopédia ellentmondás, hiszen az enciklopédiát nem írhatnak konzervatívok.

Zárt rendszereket a liberálisok alkotnak,

a liberális ilyen értelemben kevésbé szabad, mint egy konzervatív. Hatos kijelentette, hogy ő nem politizál, hanem ír, és a „konzervativizmus vs. liberalizmus” felállást szerencsétlennek tartja. Mint idézte Balog Zoltán bevezetőjéből, Jézus egy berendezett világba jött, és felforgatta azt.

Hörcher összefoglalójában kiemelte, hogy a konzervatív hagyomány termékeny és mintaadó. Szerinte le lett téve egy nem tökéletes, ám folytatható mű.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés