Honnan ered Soros György gondolatvilága? Soros Tivadar emlékiratairól

2019. november 11. 13:58
Egy nyírbaktai születésű, nagy karriert befutó zsidó jogász és eszperantista: Soros Tivadar élete és nézetei nagyban befolyásolták fia, Soros György ideológiáját. Recenziónk Soros Tivadar emlékiratairól.

Ugyan a Soros Györgyre lényegében a magyar belpolitika egyedüli meghatározó tényezőjeként utaló diskurzus némileg alábbhagyott, továbbra is széles körű érdeklődés övezi a magyar származású liberális üzletembert, aki világszerte komoly összegekkel finanszírozza a progresszív ügyeket.

A Múlt és Jövő kiadó gondozásában jelentek meg Soros édesapjának, Soros Tivadarnak – egy nyírbaktai születésű zsidó jogásznak (1893-1968) – emlékiratai, melyeket eredetileg eszperantó nyelven írt meg a milliárdos édesapja, s melyek elsősorban Magyarország német megszállása alatt szerzett tapasztalatairól szólnak. (A kötetben szerepel még Soros Tivadar első világháborús szibériai hadifogságára való emlékezése is, egyéb dokumentumok mellett).

Az emlékiratot forgatva

nem különösebben meglepő, hogy Soros György abba az irányba indult el politikailag, amerre elindult.

A könyv a nácizmus borzalmait mutatja be, ám említi a kommunizmus által Oroszországban okozott korai viszontagságokat is.

Igaz, szerepel Soros Tivadartól egy árulkodó megjegyzés is: „nincs áthidalhatatlan ellentét kapitalizmus és kommunizmus között”, mely rímel Karl Popper későbbi megállapítására, miszerint ha meg lehetne valósítani a szocializmust az egyéni szabadság sérülése nélkül, ő megtenné.

Arról már többen és több helyen írtak, hogy Soros György világnézetét deklaráltan a popperi államellenesség befolyásolta: Popper a huszadik század rémes eseményeinek okát az államban jelölte meg, a nácizmus és a kommunizmus közös nevezőjeként. Soros Tivadar is hasonló gondolatokat fogalmaz meg könyvében: „Határt szabni a nemzetállamok korlátlan hatalmának. A törvények egyes erkölcsi szabályokat formába öntenek ugyan, de az igazságosság bizonyos alapelveit egyetlen államnak sem volna szabad semmibe vennie. Ha egy állam alapvető emberi jogokat sért, akkor más államoknak legyen nemcsak joguk, hanem kötelességük is beavatkozni emennek a belügyeibe. egyetlen államnak sincs joga polgárainak bármely csoportját megfosztania állampolgári jogaitól, rabszolgaként kezelni, elpusztítani őket. pontos leírásban soroltam föl, hogy milyen esetekben lenne elvárható a beavatkozás az egyes államok belügyeibe. a védtelen egyént meg kell óvni emberi jogainak sárba tiprásától, a kegyetlenségektől stb.”.

Bizonyos értelemben persze

Soros Tivadarnak akkor és abban a helyzetben igaza volt.

Szükség lett volna a Hitlerrel szembeni nemzetközi beavatkozásra már sokkal korábban is, és való igaz, hogy az állam valóban szörnyű szerepet tud játszani adott történelmi helyzetekben. Azonban a nemzetállamok jogkörét korlátozó, állami belügyekbe beavatkozó mentalitás gyökereire is rámutat a könyv – így azonosíthatta Soros György elméje is a nácizmus borzalmait egy az egyben a „szörnyállammal”, mely szörnyállam sok mai Soros-követő számára a mai magyar, szuverenitáspárti jobboldal képében is testet tud ölteni.

Fotó forrása: Hetek

 

Különösen érdekes megvizsgálni, hogyan is írt Soros Tivadar a budapesti Zsidó Tanácsról – melynek felállása és hivatalos neve többször változott a német megszállás alatt. „Mikor a zsidók módszeres üldözése elkezdődött, ebben nem a németek, nem is magyar bérenceik, hanem – ki hinné? – maguk a zsidók jártak elöl” – így a groteszk, üldözői és üldözötti szerepet megfordító vád. 

Soros Tivadar a Zsidó Tanácsot – az üldözött zsidóság hitközségi és egyéb prominenseiből német parancsra felállított, tragikus sorsú és szerepet betöltő szervezetét – a gazdag, kapitalista zsidókkal („előkelő, tekintélyes”) azonosította, akik megalázták a kisembereket, a „kis zsidókat” („zsidó tömegek”). Talán egyedül a „cionista” jelzőt kellett volna még ráaggatnia emlékiratában a Tanácsra, hogy megértsük,

miért is viszonyul ilyen heves ellenszenvvel Soros György ma Izrael iránt,

mely országot szintúgy a hatalom birtokában lévő zsidókkal azonosíthatja. 

Az ifjú Soros Pál és öccse, György

A könyv végén – mely az emlékiratokon kívül további dokumentumokat közöl, segítve Soros világának és gyökereinek megértését – bepillantást nyerhetünk Dénes Gábor sorain keresztül Soros György Nap TV-nek adott interjújába is, melyről emlékezéseit Dénes a Múlt és Jövő főszerkesztőjének, Kőbányai Jánosnak kérésére írta meg.

Soros itt arról beszélt, hogy „most a zárt társadalom felbomlott, de ekkor jön az igazi nehézség, hogy mi lesz. Ezt nem láttam annyira tisztán, mikor belekezdtem. Most látszik, amikor a bomlás megindult, hogy nem elég megtörni a dogmát, egy nagy választás előtt állunk, vagy létrejön egy nyitott társadalom, és kapcsolódunk Európához, a szabad világhoz, a szabad világ rendszeréhez, vagy kis darabokra töredezik szét ez a dogmatikus szisztéma, és minden országban létrejön egy-egy kis apró, zárt társadalom, amely határok által van lezárva, és nem a dogmák által. Tehát az a kérdés, hogy a nacionalizmus, a sovinizmus dominál-e, vagy pedig létrejön a nyitott társadalom. Ahogy most látom, nyugati segítség nélkül nem jöhet létre a szabad társadalom, különösen a Szovjetunióban nem.”

Az elejtett szövegrészlet naivitása mai szemmel (évszámot nem ad meg a szöveg) megdöbbentő. Soros itt lekezelő stílusban oktatja ki hallgatóit arról, hogy a bezárkózó kelet-európaiaknak nyugatról kell hozni a szabadságot, és fukuyamai stílusban előre iszik a medve bőrére, amikor kijelenti, hogy a „zárt társadalom felbomlott”. Amit ő zárt társadalomnak nevez, az lényegében az évszázadok óta létező organikus normalitás,

de ő ezt a fasizmussal, a kommunizmusnak és a szörnyállammal azonosítja.

Hatalmas tévedések, hatalmas önbizalommal kimondva. Ám mindez nem zavarja Sorost, aki nyilván szemben állt apjának filozófiájával: „Aki valamivel kitűnik, azt könnyen azonosítják az eszméivel és gondolataival, s ha ezeket az eszméket támadják, akkor vagy az eszméi esnek áldozatul, vagy ő maga”. Apja ezért kerülte a kitűnést abban, amit csinált. Soros Györgyöt viszont nem érdekli, mikor őt támadják eszméi miatt. Mint a Guardiannek a minap elmondta: büszke ellenfeleire. Valószínűleg a Sorossal szemben állók is büszkék arra, hogy nem kérnek a Soros-féle nyílt társadalomból. Az ilyen háttéradatokért és Soros György mélyebb megértéséért mindenképpen érdemes elolvasni édesapjának emlékiratait.

 

Soros Tivadar: Túlélni álarcban – Nácivilág Magyarországon – Szibériai Robinsonok. Budapest, Múlt és Jövő, 2018. 336 oldal.

Összesen 149 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Amikor a zsidók rendszerszerű üldözése elkezdődött, azt nem a németek, nem a magyar kiszolgálóik hajtották végre, hanem - a legmeglepőbben - maguk a zsidók."
(Tivadar Soros: Masquerade, Arcade Publishing, 2001, 16, old.)
Az apa emlékirataiból.

Tipikus esete annak, amikor a fiú minden áron bizonyítani akar apjának, és ebben az sem gátolja, hogy az apa régóta halott...
Nem képes felfogni, hogy a fiú - legyen a világ legtehetségesebb, legokosabb embere - az apát soha nem győzheti le!
Ez Isten, egyik első számú törvénye.
"„most a zárt társadalom felbomlott, de ekkor jön az igazi nehézség, hogy mi lesz."
Ez a második nonszensz, amelyet meg akar oldani, de ez ugyanúgy lehetetlen, hiszen a felbomlást ők maguk, a Soros-ok népe kezdte, vitte végbe, görgeti tovább, napjainkban, egyre elkeseredettebb gender-klíma-pc-neokohn-dühökkel és a legképtelenebb, legperverzebb elterelő narratívák homloktérbe állításával...dühével...

Persze, hogy nem szeretik a nemzetallamokat, hisz nekik ahhoz semmi kozuk.
Azt viszont ki nem birjak, ha nem ok vezethetik. Es vezethetik meg a kulonbozo orszagokat.
Lasd meg: Momentum.

A szovjet kommunisták halálteljesítménye a következő korszakok végére, göngyölve:

A polgárháború idején 1922 végére: 3,284,000
A NEP korszak 1928 végére: 5,484,000
A kolhozosítás, éhhalál 1935 végére: 16,924,000
A Nagy Terrorral 1938 végére: 21,269,000
A sztálini foglalással 1941 közepéig: 26,373,000
A világháborúval, 1945 közepéig: 39,426,000
A háború után 1953 végéig: 55,039,000
A poszt-sztálinista kor 1987 végéig: 61,911,000

Forrás: R. J. Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990.

Innen látszik, hogy például Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél.

"George Soros egy NEO KOMMUNISTA zsidó ember."
Magyarul, egy: ULTRABOLSEVIK.

"Az Egyesült Államok fő gondja az, hogy a német tőke és a német technológia és az orosz nyersanyag-források , valamint az orosz munkaerő egy sajátságos kombinációban fonódik össze. Ezt próbálja az USA egy évszázada megakadályozni.”
" Ezzel a korai értékeléssel vezetett be Britannia egy rendkívüli kampányt Eurázsia szétszakításához, amelybe Franciaoroszág és Oroszország, és utolsóként az Egyesült Államok is beszállt, hogy a németek ellen harcoljanak."
"Németország és Oroszország szövetségét azáltal akadályozzák meg tartósan, hogy egy olyan helyzet álljon elő, amelyen keresztül nyugati segítséggel felfegyverezve, olyan egymás elleni háborúba hajtsák őket, amelyben kölcsönösen felmorzsolódnak és elpusztulnak "
"Németország bekerítéséhez szükséges első felvonásnak, az első világháborúnak azzal a végjátékával zárult, amelyet az USA nagy imperialista sakkjátékba való belépése koronázott meg. Németország vereségével a nyugati célokat csak részben érték el, a versaillesi diktátummal"
„Az előre kiszámított cél abban állt, hogy az új reakciós német rezsimet egy kétfrontos háborúba vonják be (a második világháborúba) és aztán a lehetőségből profitálva Németországot egyszer s mindenkorra megsemmisítsék.”

Hogy is mondta Yitzhak Gruenbaum, volt izraeli belügyminiszter:
"One cow in Palestine is worth more than all the Jews in Europe.[5] "(Wiki)
"Egy tehén ha Palesztínában van, többet ér mint Európa összes zsidója."

Te a kommunista rendszereket vallási rendszereknek fogod fel? Én a helyedben bekéredzkednék egy szabad pártnapra.

A saját szövegedet se érted, a kommunizmus áldozatait a vallások áldozataival akarod összehasonlítani.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés