Miért finnugor nyelv a magyar?

2019. június 3. 12:13

Nádasdy Ádám
Facebook
Miért nem növények a gombák?

„Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. Miért nem növények a gombák? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények – tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak.

Így van ez a nyelvrokonsággal is: a laikus észrevételei, kritériumai nem mérvadóak. Persze itt a szakmai kritériumok ezerszer bonyolultabbak, mint a gomba-példa esetében. A laikus elsősorban a szókincset látja, például hogy a szakáll törökül is sakal, az alma törökül elma, és azt képzeli, hogy a magyar meg a török egymással rokonságban állnak. Pedig nem. A szókincs cserélődése, bővülése, importja a kultúrával, életmóddal, vallással függ össze – ezek nyelven kívüli tényezők. Például a kereszténység felvételével minden nyelvben megjelennek ennek a vallásnak a kifejezései, így a görög epískopos→ magyar püspök. A hozzá nem értőt ez a fajta változás érdekli: a régi időkben sokáig úgy osztályoztak, hogy vannak keresztény nyelvek, muzulmán nyelvek, pogány nyelvek. Keresztény nyelv volt a latin, az orosz, meg a magyar is, mert ezeken a nyelveken lehetett keresztségről, püspökről, szentháromságról beszélni.

Ám van a nyelveknek egy másik fajta változása, mely nem függ semmitől, nem tükrözi a kultúra változásait vagy a nép sorsát, hanem saját belső törvényeit követi: ez pedig a hangváltozás. Ezt vették észre a 18–19. század fordulóján, s ekkor kezdték a nyelveket aszerint csoportosítani, hogy milyen hangváltozások történnek bennük, visszavezethetők-e a hangváltozásaik egy közös kiinduló nyelvre – ahogyan az olasz, román, francia nyelv élete során bekövetkezett változásokat mintegy „visszaforgatva” megkapjuk a latint, melyből származnak: olasz lupo, román lup, francia loup[lu] mind a latin lupus’farkas’ szó leszármazottjai. Ez a rokonság persze szabad szemmel is látható, de a hangváltozás olyankor is rokonsági bizonyíték lehet, ha ennél bonyolultabb. A perzsa nyelvről például (amely kulturális értelemben muzulmán nyelv) tisztázták, hogy a hangmegfelelések alapján az indoeurópai (más szóval „indogermán”, régebbi szóval „árja”) nyelvek közé tartozik, így rokona a latinnak, németnek, orosznak, viszont nyelvészetileg semmi köze a törökhöz, arabhoz, melyekhez pedig ezer vallási, kulturális és történelmi szállal kötődik (a perzsa írás is az arab betűket használja!).

A nyelvtudomány ekkor, a 19. század elején születik meg, mert meglát a nyelvekben valami olyat, amivel más tudományok – a történelem, a teológia, a logika – nem tudnak foglalkozni. A kutatás eredményeképp a távolabbi rokonságoti s tudjuk bizonyítani. Ez a laikusnak már nehezebben átlátható, mert nemcsak a szó hangalakja, hanem a jelentése is jócskán módosulhat.

Például az angol rokona az olasznak, körülbelül olyan távoli, mint a magyar a finnek. A legősibb szavakban, ahol az angolban tvan, ott az olaszban d, például ’kettő’:twoés due, ’ülni’: sités sedére, ’fog’: toothés dente. Ám az angolt és az olaszt nem szokás így összehasonlítani, mert bőven vannak közelebbi rokonaik, vannak írásos nyelvemlékek is régebbi formájukból: az óangolból egyfelől, a latinból másfelől, s azok hasonlósága sokkal feltűnőbb – ahogy két nővér hasonlósága feltűnőbb, mint unokáiké, akik csak másodfokú unokatestvérek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 995 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor egyetlen kérdésre adjanak választ a nyelvész urak: a nyelvcsalád vmi ősi közös nyelvet feltetételez, vagy olyan szoros együttélést, mely során nem csak szavak, hanem a nylevtani szabályok is közössé válnak. Hogy a búnánatos fenébe élhet úgy együtt egy népcsoport pár száz évet, hogy a tagok egymástól teljesen elkülönülő, zárt szaporodási közösséget alkotnak, ugyanakkor minden másban (kultúrában, hagyományokban stb.) osztoznak??? Ugyanis genetikai rokonság egyáltalán nincs. Sokkal több viking gén van a Karpát-medencében, mint finn.
A nyelvtudomány nem egzakt tudomány. A természettudomány az. Amennyiben tehát egy nyelvészeti teória biológiai törvényszerűségeknek ellent mond, úgy ki kell dobni. Mégsem ez történik.

... és repülni nem lehet, mert a repülő nehezebb a levegőnél.
Jelentette ki a francia tudományos akadémia néhány héttel az
első repülőgép levegőbeemelkedése előtt. Pedig a felhajtóerő és
a sebbességkülönbségből adódó nyomáskülönbség fizikai
törvényei korábbról már ismertek voltak.

Annyit azért tegyünk hozzá, hogy a parazita növények némelyike
sem fotoszintetizál, mert kész levest vesz el a gazdanövénytől.
Ezen növények legtöbbje lebukik, mert virágzanak, tehát
besorolják őket a megfelelő helyre.

A gombák ügyesebben álcázzák magukat. Mondjuk a kitin egy
elég árulkodó dolog, ezalapján akár dögevő állatoknak is
tarthatnánk őket. Ki tudja, hogy a jövő biológiája hova fogja őket
sorolni!

És ki tudja mi minden derül ki még a magyar nyelvről!

Ennyit a tudomány lezárt aktáiról. Ezek a libsik mindig azt hiszik,
hogy pont most van vége a történelemnek.

"Az azonos szavak nem jelentenek rokonságot"
Még az azonos nyelv sem, l. amerikai négerek.
A románok elődei átvehették a balkáni interlinguát, ami a latin volt, ettől még nem lettek rómaiak.

Zseniális. És jóval meggyőzőbb (mert egyszerű, logikus, ésszerű), mint a finnugor magyarázat.

persze hogy vannak atvett szavak. Mi pusztai nepek voltunk, hat nem nagyon ismertuk mi a turo az a cekla, kaposzta, meg ilyesmi, megkerdeztuk toluk hogy ez mi a retek, mondtak hogy szvekla meg kapuszta, hat jo, akkor biztos az a neve alapon atvettuk ugy ahogy ki birtuk mondani. Valoszinu voltak hasonlo elven tortent atvetelek a finnbol (nem veletlenul a hal uszkal a viz alatt a kedvenc peldamondat, elvegre halat vizet mi ritkan lattunk).
De vannak a latinbol is szavaink, sot a gorogbol is, amiket meg kesobb szedtunk fol (demokracia, stb) ez csak annyit tesz hogy nem volt ra SAJAT szavunk eredetileg.
Na ezektol a jovevenyszavaktol megtisztitva kene vizsgalni a nyelvet ha akarnak kihozni valami ertelmeset (ugyanugy mint az informatikaban is meg kell tisztitani a jelet a rarakodott zajtol) es azalapjan lehetne rokonitani.
Ezt viszont nem nagyon akarjak megprobalni. Talan nem is lehet.

Azért vannak kétségeim Nádasdy tudásával kapcsolatban, ha szerinte a román latin eredetű nyelv: az 1800-as évek végéig cirill betűs írásuk volt, az "igen" náluk "da", a szeret pedig "jubesz". Nyilván a legalapvetőbb szavakat fogják átvenni egy idegen néptől, mert nem volt rá saját szavuk...

Igen, ennyi a baj. A tudományos elmélet alighanem rendben van, de egy ilyen elcseszett megnevezéshez ragaszkodni, azt abba kellene fejezni sürgető jelleggel.

Egyébként volt nyelvcsere: az onugor-bolgárok (ősbolgárok) összeolvadtak a trákokkal és a dunai szlávokkal, amit a 800-as években identitásváltás nélküli teljes nyelvcsere követett.
Az érdekes az, hogy az ősbolgárokat korábban török eredetűnek hitték, most már az iráni - indoeurópai eredet az elfogadottabb (szkíta?)
Az onugor-bolgárok történelme sem volt egyszerű, voltak avar, türk, kazár hódoltság alatt, szóval legalábbis a történelmünk egy része közös lehet velük.

Hát, pont ez az, hogy a három népből melyik tartották az "igazi" bolgár ősöknek, az függött az éppen aktuális politikai nézettől.
Ja, és valószínűleg a trákok is el voltak már szlávosodva, azaz valószínű, hogy az ősbolgárokat is asszimilálták a trákokhoz hasonlóan.

A nyelvészek miért nem a legnagyobb ilyen nyelvet beszélő népről adták a nevét?

Más nyelvekről miért nem írt így? Ömlengeni azokon is lehetett volna.

Szerintem ő is tudja, csak elhallgatja, hogy a nyelvrokoság és a genetikai rokonság két külön dolog és létezhet együtt is.
Ehelyett elmegy gombászni......

Viszont nem a rokonság léte, hiánya szólaltatta meg.

Amit Bowring írt, az a The Poetry of the Magyars című 1830-as kötetében található.
Tehát miért írta azt és nem mást?

Ahhoz mondjuk bizonyítani kék, hogy az Uralban volt a közös őshaza. Szerintem a megfelelő a "magyarfinn" nyelvcsalád, mint elnevezés lehetne. Mindenki rájönne, hogy nincsen itt semmi látnivaló oszt jóvan.

Gelimero, miért nem a saját neveden írsz? Te vagy Nádasdy Ádám ugye?

Azért nem kellene hülyének nézni a kívülállókat.
A csak az nem érv.
Ez a hangváltásos magyarázkodás meg egy vicc.
Ennyi bajjal a krumpli meg az alma is lehet egy és ugyanaz.
Nyelvészetileg.
Csak hangot váltottak.

Elvégre egy nyelvész nem biológus, neki nem kell tudni, hogy az egyik fán terem, a másik meg a föld alatt.
Nem is történész.
Viszont bármikor képes hangot váltani.
A sok hülye meg beveszi és megtapsolja.
Tanítani nem kellene.

A kiürítés ellenséges nyomásra történ(hetet)t, az ottmaradóknak kevés esélyük maradt a túlélésre. Még a civilizált XX. sz-ban sem történt másként, l. Prerov.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában