Megtalálja-e a vidék önmagát?

2019. május 08. 07:58

Magyarország két részre szakadt fejlettség szempontjából, a vidék egy jelentős része kiürül – hangzott el a Kisközösségi Program konferenciáján. Kajner Péter humánökológus szerint a vidék újjászületése érdekében kisközösségeket kell létrehozni, valamint az emberi minőségen és az együttélés minőségén kell javítani. Tudósításunk!

2019. május 08. 07:58
Pap Lázár

A Kisközösségi Program, a Karátson Gábor Kör és az ELTE Humánökológia szak közös konferencián kereste a választ arra, hogy Miért (lesz) jó vidéken élni?

Az egész napos eseményt Kajner Péter, a Humánökológia szak oktatója vezette fel. Mondandóját három fő pontba szedte: először a vidék jelenlegi helyzetéről, majd a valószínű jövőről, végül pedig egy valószínűtlenebb, de szerinte jobb irányról beszélt.

 

Tudósításunk másik részét itt olvashatják: Milyen jövő vár a falvainkra?

 

Kajner Péter

A magyar vidékkel kapcsolatban először a definíciókat kell tisztázni. A tudomány álláspontja sem egységes a kérdés tekintetében. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 150 fő/km²-ben határozta meg azt a számot, amely alatt egy térség vidékiesnek számít. Ez alapján az 1995-ös felmérés alapján egész Magyarország (átlaga) vidéknek számít. Csatári Bálint geográfus a 120 fő/km²-t tartja a határértéknek, és egyéb szempontokat is figyelembe vesz. Számításai szerint az országban 8 városias, 49 megközelítően városias, valamint 92 vidékies térséget talált, tehát az ország nagyrészt vidékies jellegű szerinte is. Ezeken kívül fontos még, hogy a vidéket alacsonyabb beépítettség jellemzi, elterjedtebb a foglalkoztatottság a mezőgazdaságban. Glatz Ferenc akadémikus egyszerűen csak periferiális létezőként jelölte meg a vidéket.

Magyarországon az 1000 fő alatti kis települések aránya meghaladja az 50 százalékot – folytatta. Arányaiban azonban nagyon kevesen laknak ezekben, így

jelentős számban kezdenek kihalni.

Gazdasági és társadalmi szempontból kialakult az országban egyfajta kettősség. Régebben ez kelet-nyugati irányban létezett, most már inkább úgy néz ki, hogy „van néhány nyugati megye, illetve Budapest és aztán a többiek.”

Ezeket a „többieket” egyszerre sújtják gazdasági és társadalmi problémák. Az elöregedés és az elvándorlás mellett párhuzamosan van jelen a munkaerőhiány és a munkaerő-felesleg. Az utóbbi időben talán inkább a munkaerőhiány a domináns, a legegyszerűbb munkákra sem lehet megfelelő embert találni. A problémák a peremvidékeken koncentráltan vannak jelen, válsággócok alakulnak ki. Északkelet-Magyarországon, a keleti határ mentén, a Közép-Tisza vidékén, vagy a délnyugati országrészben a kilátástalanság és a szegénység a meghatározóak, amelyet etnikai feszültségek is súlyosbítanak, ugyanis ezeken a területeken magas a cigány lakosság aránya.

Hatszoros különbségek vásárlóerőben a leggazdagabb és a legszegényebb települések között

Az elvándorlás problémája főként Borsod és Szabolcs megyéket érinti, míg az elöregedésben Zala, Békés és Budapest járnak az élen. Hiába a főváros az ország legerősebb gazdasági térsége, az itt dolgozók jelentős része az agglomerációban lakik,

Pest megye mégis jócskán elmarad Budapesttől.

Ezek az információk is megerősítik, hogy mennyire nehéz meghatározni, hogy mi számít vidéknek – jegyezte meg.

A felmerülő problémák kapcsán Kajner Péter elmondta, hogy a mezőgazdaság szerepe, mint megélhetési forrás, a vidék életében folyamatosan csökken. Az, hogy vidéken jelentősebb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mint a városias területeken, nem jelenti azt, hogy sokan foglalkoznak ezzel. E mögött globális ok áll: a mezőgazdaság iparosítása az emberi munkaerőt váltja ki, így óriási mennyiségű ember vándorol a városokba, ami miatt nem éri meg szolgáltatásokat biztosítani vidéken.

Ez összességében egy ördögi kört alkot, mert

az életminőség csökkenése miatt nem fognak vidéken maradni az emberek.

A mezőgazdasági nyerstermékek feldolgozása is átesett az iparosításon és a központosításon, így az üzemek is a városokba kerülnek, ami azt eredményezi, hogy az értékteremtés központjává is ezek válnak.

Ennek a globális folyamatnak Magyarországon még durvább következményei vannak. A földkoncentráció az előadó szerint most a legnagyobb mértékű. Gyakorlatilag az összes társadalmi földindulás Magyarországon valamilyen formában érintette a földkérdést, mindig felmerült a parasztság földéhsége. Ez megtörtént 1848-ban, az 1920-as és az 1945-es földosztáskor is. Ezt a kérdést 1949-től, illetve az 1960-as évektől – második hullámban – erőszakkal befagyasztották. Ez nem csak gazdasági koncentrációt, hanem a hagyományos termelési formák széttörését, valamint egy drasztikus közösségellenes merényletet is jelentett.

Az együttgazdálkodás kultúrája meghalt ekkor, ennek is következménye, hogy ma nem lehet normálisan működő szövetkezeteket alapítani – emelte ki.

 

 

Kajner Péter szerint a rendszerváltás sem hozott valódi változást a kérdésben, az utóbbi évek állami földbérleti pályázatai és állami földeladásai a további koncentráció irányába hatottak. Az uniós támogatási rendszer pedig tovább erősítette mindezt: az igénybe vevők felső 10 százaléka viszi el a támogatások 80 százalékát. A hazai mezőgazdaságban továbbra is az alacsony feldolgozottságú termékek vannak a középpontban.

A mezőgazdaság ugyanakkor a legnagyobb területhasználó az országban. Az ország közel fele művelés alatt áll, de 1990 óta közel 1 millió hektárral csökkent a termőterület a különböző építkezések miatt. A 21. században ez

különösen nagy veszteség a két fő erőforrásból: a földből és a vízből – hangsúlyozta.

A mezőgazdaság megélhetési alapként elvesztette meghatározó jelentőségét, csupán néhány száz cégnek hoz extraprofitot Magyarországon, a többség kiszorul ebből a lehetőségből. Kajner Péter meglátása szerint az értéktermelés helyett vannak beruházások, amelyek olcsó munkaerőt keresnek, például összeszerelő üzemek.Ezek a problémákat enyhítik, de nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a vidék újra megtalálja önmagát.

Az előadó szerint valószínűsíthető jövőben az éghajlatváltozás és a biodiverzitás elvesztése alapjaiban fogja átrajzolni Magyarország térképét. Fokozódni fog az aszályhajlam, nagyobb lesz a forróság, egyre kevésbé fogunk kellemes környezetben működni, mindez pedig a mezőgazdaságnak sem fog kedvezni. A gazdasági hatások mellett pedig mindez egy klímavándorlást is maga után fog vonni. A demográfiai adatok sem jósolnak sokkal jobbakat: 2030-ra a lakosság száma 9 millióra csökken, valamint a 20 évesnél fiatalabb magyarok fele cigány származású lesz – számol Kajner Péter.

Ha az integrációjuk kudarcos marad, akkor ez még inkább feszültségforrás lesz a jövőben. „Ahogy egyszerűen mondják, aki szegény az a legszegényebb. Tehát azok a peremvidékek, amelyek ma peremvidékek, azok a jövőben is azok maradnak, sőt egyre inkább azok lesznek.” Ha erre centralizációs válasz születik, az társadalmi és politikai konfliktusokat okozhat majd az előadó szerint.

Kajner Péter úgy véli: a közösségek világa a megvalósítható jövő. Olyan gyorsan változnak az életfeltételek, hogy nem lehet általános stratégiákat írni, sem gazdaságilag, sem társadalmilag.

Az emberi minőségen és az együttélés minőségén kell javítani elsősorban.

Olyan megoldásokban kell gondolkodni, amelyek a változó körülmények között is tudnak működni, de a lényeg, hogy folyamatosan igazítani kell a stratégiát a körülményekhez.

Az előadó zárszava szerint számos jó példa létezik, de általában olyan kicsi léptékűek, hogy nem vesszük észre őket vagy nem tudunk róluk. Az élet gyarapításáról szól az egész: meg kell őrizni a talajainkat, a vizeinket, a biológiai változatosságot, ezeken múlik a túlélésünk. 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2019. május 08. 20:50
Aki nem csak lihegve ujjong a fennen harsogott NERedményekre, az bizony így látja a helyzetet: (Bukta Imre festőművész Mezőszemeréről) "A parasztból nincstelen mezőgazdasági munkás lett, olyan, mint egy panellakó, képtelen megélni a környezetéből. Nincsenek megművelt kertek, senki nem tart állatot, és nem is fog, mert olcsóbb a zöldség, a gyümölcs, a hús a Tescóban, mint ha maga termelné az ember, és akkor a befektetett munkát nem is számítjuk. A rendszerváltásnál történhetett volna korrekció, de nem történt, a kárpótlási jegyeket aktatáskás nepperek vásárolták föl fillérekért, adták is az emberek, hiszen azt nyomta a propaganda, hogy nem ér semmit a föld. Apám is kapott kárpótlásit négy év hadifogságért, de elkótyavetyélte, mosógépet vett az árán. Ma már nem él se apám, se anyám, a mosógép sincs meg, a föld viszont, amit kaphattunk volna, másnak fial busásan. Pedig még ezt a kis Mezőszemerét is négyezer hektár veszi körül, juthatott volna belőle SZÁZ-SZÁZHÚSZ vállalkozó szellemű fiatalnak családonként HARMIC-NEGYVEN hektár, ehelyett pár földesúré minden. Szóval Földényinek abban egész biztosan igaza van, hogy sok évszázados folytonosságok szűntek meg az államszocializmussal, meg persze a technológiai robbanással, a modernitás uralkodóvá válásával, és ez tükröződik a képeimen, de nem véleményként, hanem állapotként. Ez van." (Lantos Tamás biogazda, az Ős-Dráva projekt tájhasználati szakértője, Markóc polgármestere) "A falusi lakosság lecsúszása hosszú történelmi folyamat, a vidéki közösségeket és tájakat leépítő külső beavatkozások eredménye, amelyre a rendszerváltás utáni időszak helyezte a koronát. A vidék nem fejletlen, hanem súlyos beteg. Vidéki tájaink és azok helyi társadalma igen fejlett állapotból került végzetesen beteg állapotba. Nem fejleszteni kell tehát a vidéket, hanem rekonstruálni kell az egészséges tájakat, falvakat, faluközösségeket. Helyre kell állítani tájakra tagolt struktúráját, immunrendszerét, a helyi kultúrát, a közösségeket és családokat, a középréteget, vissza kell adni az embereknek helyi feladataikat. Úgy tűnik, hogy a fejlesztés célja ma már az, hogy megelőzze, megakadályozza a vidék magára találását azzal, hogy folyamatosan mellékvágányra tereli öngyógyító folyamatait."
OberEnnsinnen
2019. május 08. 15:13
Az alacsonyabb-ár-vezérelt gondolkodásmód algoritmusának újraindításával kell kezdeni. Ez a gyökeres változtatás előfeltétele. VIDÉKEN: KÖZTERÜLETEK biztosítását mindenkinek, aki tetszőleges területen termelni, termelgetni, hobbiskodni szeretne, évenkénti megújításokkal. A lovas művelés preferálása, államtól juttatott támogatásokkal, ugyanez a szervestrágya-használatú gazdálkodásra. A támogatás jelképes lehet, jelezve, az államnak nem célja, hogy más kedvtelését fizetgesse, viszont a termőtalaj megóvása állami érdek. VÁROSBAN: az utcakép-közterületek arculatának emberközpontúvá tétele, a szexre, giccsre épített "hirdetési" plakátok progresszív adóztatása. Az élő zenés szórakozóhelyek adómentessé tétele, feltétel: legyen szabadon megszabott házirend és annak betartása. ÁLTALÁNOS TEENDŐ: Minden, közélettel kapcsolatos tevékenység progresszív adó alá vetése, amely a fiatal nemzedéknek életidegen példákat mutat be, propagál, kritikai vagy csupán tényszerű kommentár elmulasztásával, különös tekintettel a celeb tévék, mutatványosok "műsoraira", reklámjaira ecetera. Röviden ezek a nulladik pontok a közérzet pozitív vonalra állításához. Leszakadva a liberális nihilizmus "szabadságmérgeiről". Ugyanis: hozhat a kormány bármennyi törvényt, szabályt, a népesedés természetes folyamata csak akkor lehetséges, HA AZ ÉLETÜNK TERMÉSZETES. De legalábbis: törekszünk erre, MERT AZT LÁTNI KELL: a migránsáradat és minden más, válasz arra a természetellenes életformára, amelybe a világuralom emberei - ügynök Soros a látható emberük - Európát (és Észak-Amerikát) taszították.
Mich
2019. május 08. 12:50
Nem a vidékkel mint olyannal van baj, hanem főleg a cigánysággal és azzal ugye nehéz mit kezdeni...
Valodi
2019. május 08. 12:13
"...azok a peremvidékek, amelyek ma peremvidékek, azok a jövőben is azok maradnak, sőt egyre inkább azok lesznek.” - mondja Kajner Péter. Sajnos, mondja más is! Ertsey Attila): "Alexander Caspar azt mondta a 2030 után kitörő európai polgárháborúról, hogy a peremvidékek talán túlélik, így a magyarok is, mert nekik van ennivalójuk. De vajon lesz-e? Vagy Csányiék és társaik fogják karhatalommal védeni a földjeiket, az élelmiszer-raktárakat?" Ha van utódod, elgondolkodhatsz ezen...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik