Europawahl

Weber ist Ihnen unbekannt? – körkép a német EP-kampányról!

2019. május 2. 14:20

Migrációügyben keményedő CDU, feminista Európát hirdető és népszerűségben hasító Zöldek, maradék erejüket megmutatni akaró szocdemek, keményen EU-kritikus AfD-sek, no és a magyar jobboldallal egészen jó viszonyt ápoló listavezetővel felálló liberálisok: így futnak neki a német pártok az EP-választásnak!

Írta: Greczula Levente László

 

Weber ist Ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

Ki volt az? – kérdezte a német őr.

A Néppárt csúcsjelöltje – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A bajor politika egyik legnagyobb alakja. És például Keller?

Kik ezek? – kérdezte az őr.

Politikusok – mondta dr. K. H. G. – Meuthen nevét sem ismeri?

De ismerem – mondta a német őr.

És Barley-t?

Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t. (Örkény után)

 

Május 26-án eldől, hogy melyik 96 politikus képviselheti a német választókat az Európai Parlament következő ciklusában. Noha Berlin az elmúlt években komoly energiákat fektetett az európai projektbe, egy friss közvéleménykutatás szerint a német választók többsége egyik párt listavezetőjét sem ismeri – vagyis a kampány hajrájában sem lazsálhatnak a pártok marketingesei.

De mit ígérnek ezek a pártok? Kik ültetnék be az ENSZ BT-be az EU-t és kik nem tettek még le a kvótarendszerről? Kik akarnak közös európai hadsereget, ki fordítaná meg a brexitet, ki nyitna legális migrációs útvonalakat Európába? A Politico mandátumbecslése alapján a legerősebb pártok programjait tekintjük át.

A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU 31, a Zöldek 18, a szocdemek 17, az AfD 11, a liberálisok 7 és a radikálbalos Linke szintén 7 százalékon áll.

Kramp-Karrenbauer első nagy megmérettetése

Hátraarc

Manfred Weber viszonylag alacsony ismertsége ellenére az uniópártok (a kereszténydemokrata CDU és a keresztényszociális CSU) első helye a legvalószínűbb a németországi EP-választáson. A Politico 29 parlamenti széket jósol nekik, ami visszaesés az eddigi 34-hez képest. A május 26-i választás lesz az első komoly megmérettetés, amin Annegret Kramp-Karrenbauer vezetésével vesz részt a CDU. Az Európai Néppárt csoportjához tartozó pártszövetség a „biztonság – jólét – béke” hármas jelszót emelte idei kampányának középpontjába, mindezt természetesen a szociális piacgazdaság alapjain.

A CDU-CSU programja szerint a pártszövetség állandó helyet szánna az Európai Uniónak az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az uniós kül- és biztonságpolitikai együttműködés felpörgetésének érdekében szeretnék elérni, hogy egyszerű többséghez kössék a döntéshozatalt ilyen kérdésekben az eddigi egyhangúság helyett. A biztonsági együttműködés erősítésére Nagy-Britannia bevonásával egy európai biztonsági tanácsot is létrehoznának. A CDU-CSU egy európai védelmi unió kialakítását is célszerűnek tartaná, és ez pontosan az, aminek látszik: közös európai hadsereget szeretnének felállítani, méghozzá 2030-ig.

A migrációra vonatkozó fejezetet olvasva az a benyomásunk, hogy 2015-höz képest gyakorlatilag hátraarcot mutatott be a pártszövetség.

A CDU-CSU ma már minimalizálná a menedékkérelmek számát,

azok elbírálására pedig európai tranzitcentrumokat hozna létre, ahol a menedékkérőknek kérelmük elbírálásáig tartózkodniuk kellene. A szövetség bővítené a biztonságos harmadik államok körét, több afrikai és közel-keleti állammal pedig a Törökországgal kötötthöz hasonló megállapodást szeretnének elérni a menekültek visszatartásával kapcsolatban.

A lassan tragikomédiává váló brexittel kapcsolatban a pártszövetség minden eshetőségre igyekszik felkészülni: ahogy fogalmaznak, nyitva hagynák az ajtót az Egyesült Királyságnak, és folytatnák a szoros együttműködést is, de a válogatást nem engednék: valaki vagy tagja az EU-nak, vagy nem, de az előnyökre igent, a kötelességekre pedig nemet mondani nem lehet.

Ska Kellerrel a világbékéért és minden másért

Gendercsillag

A Bündnis 90 / Die Grünen akár 17 mandátumra is esélyes lehet az EP-ben a Politico szerint, ami egyrészt hattal több, mint az előző ciklusban, másrészt eggyel több, mint amire a szocdemek számíthatnak idén. A Zöldek tehát nagy erőkkel készül az EP-választásra, a párt gendercsillagokkal bőségesen teletűzdelt programja 197 (!) oldalas. A listavezető Ska Keller második ciklusára készül az EP-ben.

A The Greens / European Free Alliance pártcsaládba tartozó Zöldek egy

igazságos, feminista, ökologikus és „alkalmas” Európát szeretnének,

aminek a klímaváltozás, a globalizáció és a nacionalizmus a legnagyobb ellensége.

Előbbivel kapcsolatban túl sok újdonságot nem találunk a Zöldek programjában: be kell zárni a széntüzelésű- és atomerőműveket és a megújuló energiaforrásokra kell költeni. A zöld és mobil Európa létrejöttét a több elektromos autó, kerékpárút és színvonalas vasúti összeköttetés hivatott biztosítani.

A globalizáció komoly kihívás elé állítja az öreg kontinenst, erre pedig a nemzetközi intézmények megreformálásával és az EU komolyabb szerepvállalásával kíván válaszolni a párt. Érdekes, hogy ők is beültetnék az Uniót az ENSZ BT-be, cserébe viszont hosszú távon megszüntetnék a vétózás lehetőségét.

A Zöldek igyekeznek csökkenteni az EU demokratikus deficitjét, vagyis a választók számára áttekinthetőbbé és főként ellenőrizhetőbbé tennék a döntéshozatali folyamatokat. Erősítenék a civil társadalmat is: ennek központjában főleg azok a tagállamok állnak, ahol az NGO-k munkáját megnehezítik a kormányok.

A Zöldek alapvetően pozitív jelenségként tekintenek a migrációra,

és sajnálja, hogy bizonyos jobboldali populistáknak köszönhetően ez nem „magától értetődő.” A munkavállalás céljából bevándorlók helyzetének megkönnyítésére közös európai migrációs jogszabályokat hozna a párt, melyek az ENSZ migrációs paktumán alapulnának. A menekültek számára legális migrációs útvonalakat létesítenének, ahol nem kell az embercsempészektől tartani.

A brexittel kapcsolatban meglehetősen szigorú a párt: a kilépés nem kívánságműsor, a középpontban a polgárok helyzetének és az írországi békének kell állnia – minden más pedig csak azután kerülhet szóba, hogy a polgárok jogainak sértetlensége biztosítottá vált.

Katarina Barley beleerősítene

#aválaszeurópa

A hosszú évek óta mélyrepülésben lévő szociáldemokraták (SPD) számára kulcsfontosságú lesz ez a választás: ha ezen sem sikerül tisztességesen helytállni, az komoly kérdéseket vet fel a párt jövőjével kapcsolatban – a szó szoros értelmében. A párt listavezetője a közismert Katarina Barley, Németország jelenlegi igazságügyi minisztere. A Politico becslése szerint az SPD így is csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára férhet fel, 16 mandátumra lehet esélye.

Az SPD – jó szokásához híven – a szociális, demokratikus és szabad Európa ígéretével kampányol, a legfőbb fenyegetést szerintük Oroszország, az America First, Kína és a jobboldali populizmus és nacionalizmus jelenti.

A szociális Európa kapcsán idén a (gyermek)szegénység felszámolása és a tisztességes minimálbérek ígérete kerül terítékre. A párt szigorúbban adóztatná a nagyvállalatokat, különösen a digitális piacon szereplőket. A közösen kivetett adóbevételek egy közös költségvetésbe folynának be – igaz, ez egyelőre csak az eurót használó tagállamokra vonatkozna.

Az EU demokratizálását magán az Unión kezdené az SPD: több európai szintű vitát és európai választási listákat szeretnének, valamint kiszélesítenék az EP jogköreit is – többek között a Parlament is kezdeményezhetne jogszabályalkotást (ez jelenleg a Bizottság privilégiuma).

A szabad Európa kérdésében viszont már vastagabban fogott Barley-ék ceruzája: a demokratikus és jogállamisági alapértékeket figyelmen kívül hagyó tagállamok búcsút mondanának uniós pénzeik egy részének.

A német szocdemek minden egyes tagállam magatartását rendszeresen ellenőriznék.

Az SPD szerint Európának minimum kettős szerepe van a nemzetközi biztonsági együttműködésben: egyrészt meg kell menteni a nemzetközi fegyvermentesítési rezsimet, másrészt tovább kell exportálni a békét és stabilitást. A párt ezért szívesen látná az EU-t az ENSZ BT-ben és a közös európai haderő felállítását is támogatja.

A szocdemek szerint a migrációt kiváltó okokkal kell megküzdeni, nem magával a migrációval. A párt ezért egységes menedékjogi eljárást szeretne minden tagállamban, a dublini rendszert pedig egy szolidáris elosztási kulccsal helyettesítené. A Zöldekhez hasonlóan az SPD is európai szinten szabályozná a legális bevándorlást annak megkönnyítése érdekében.

Prof. Dr. Jörg Meuthen láthatóan a szöveges üzenetekben hisz

Minden ellen

A fősodrú német médiában rendre szélsőjobboldalinak címkézett Alternative für Deutschland (AfD) akár 11 mandátumra is esélyes lehet május 26-án. A Salvini nevével fémjelzett szövetségbe tartozó párt listavezetője, Jörg Meuthen a második legismertebb csúcsjelölt a mostani kampányban.

Az AfD szintén terjedelmes programmal készül a választásra. Meuthenék viszonylag egyszerű megoldásokat kínálnak az EU problémáira: az EP-t meg kell szüntetni, a tagállamok szuverenitását vissza kell állítani; ha ez nem sikerül, akkor

vagy ki kell lépni az EU-ból, vagy be kell szántani az egészet.

Az AfD a kül- és biztonságpolitika kérdésében is kevesebb Európát szeretne: hallani sem akarnak közös európai haderőről (hiszen a NATO megvédi Európát), fel kell hagyni az Oroszország elleni szankciókkal, a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat pedig be kell fejezni. A közös külpolitika helyett a bilaterális együttműködéseket részesítenék előnyben.

A migrációval kapcsolatban a tagállamok kezébe adná vissza a döntés jogát az AfD, mivel szerintük csak a nemzeti parlamenteknek van joguk döntést hozni ebben a kérdésben – a cél Európa kulturális profiljának és identitásának megőrzése.

Fideszes-liberális két jó barát

Bátran változtatni

A hagyományosan a „mérleg nyelve” funkciót betöltő, liberális szabaddemokraták (FDP) a „Kihasználni Európa esélyeit” című programmal készül az EP-választásokra. A Politico becslése szerint a Verhofstadt-féle ALDE & En Marche családba tartozó párt 7 képviselői helyet gyűjthet be május 26-án. A párt listavezetője Nicola Beer – aki nyugati liberálisként egészen közeli, baráti kapcsolatokat ápol a magyar jobboldallal: például Balog Zoltán adta őt össze férjével Budapesten.

Az FDP programja szerint

az EU a legjobb dolog, ami a kontinenssel történhet,

de jelenleg egy válságos időszakot élünk: az Unió túl sokszor veszik el a részletekben, az európai elitek önérdekkövetők, a bal- és jobboldali populisták pedig aláássák az EU egységét.

A párt közelebb hozná az Uniót az emberekhez, szélesítené az EP jogköreit, 2022-ig pedig – a múltbeli kudarcra fittyet hányva – új konventet hívna össze, amely alkotmányt adna az EU-nak. Mindezt egy cél érdekében: egy demokratikus szövetségi államban szeretnék egyesíteni Európát. Ugyanakkor azt is lehetővé tennék, hogy az európai integráció iránt kevésbé lelkesedők egy másik „sebességbe” kerüljenek át, hogy ne hátráltassák a többieket.

A szabaddemokraták is beültetnék az EU-t az ENSZ BT-be, a kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek pedig felszólalási jogot adnának az ENSZ Közgyűlésben. Támogatják a közös európai védelmi politika kialakítását, a védelmi uniót, legvégső soron pedig a közös európai hadsereg felállítását is.

A párt továbbfejlesztené a Frontexet, hogy valódi határvédelmi szerv lehessen belőle önálló jogkörökkel. Ezzel párhuzamosan közös bevándorlási politikát és jogszabályokat szeretnének, amelyek

világos különbséget tennének a menekültek és a gazdasági bevándorlók között.

Az FDP emellett a dublini rendszer megreformálását és a menedékjoggal rendelkezők újraelosztását is szükségesnek tartja.

A szabaddemokraták veszteségként értékelik a brexitet, és abban reménykednek, hogy a britek még meggondolják magukat. A különválásnak mindenképpen rendezett keretek között kell végbemennie, az FDP pedig továbbra is partnerként tekint majd a szigetországra.

Szélsőbal a neoliberálisok és a jobboldal ellen

A szélsőbalos Linke programjáról itt olvashat minden érdeklődő elvtárs: milliók szolidáris Európáját építenék a milliomosok Európája helyett, természetesen európai és világbékét is szeretnének, emellett emberbarát munkavilágot, a szegénység megszüntetését és a piaci-kapitalista nézetek visszaszorítását követelik.

Programjuk középpontjában a multicégek és a konszernek által meghatározott uniós politikák átalakítása, reformja, a neoliberálisok és jobboldallal szembeni fellépés áll. 

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/147756

Ajánljuk még a témában