Válasz a Szombat „szerkesztőségi” álláspontjára

2019. április 8. 16:37

Szerencsés D. Márton
Facebook
A zsidóságnak önmagára, saját erőviszonyosságaira, szellemi és intellektuális kapacitásának kihasználására kell koncentrálnia, hogy túlélje az előttünk álló évszázadot.

Meglepett, egyben az intellektuális hanyatlás egyik szimptómájának tekintem (szándékos, visszaélésszerű félreértelmezést, fölényes, kioktató magatartást nem feltételeznék látatlanul), hogy a nyugati zsidóságban uralkodó mentalitással szemben megfogalmazott kritikus írásomat egyszerre sikerült sikerült nem megérteni és beigazolni. A Szombat címlapjára, a Kibic közösségi felületén terjesztett „mémre” tett utalás csak a cikk egyik apropója volt, a szövegben nem az említett orgánumokat minősítettem.

A cikk továbbra is egyetlen gondolat mementója marad, ami röviden úgy foglalható össze, hogy a „téma” (az Endlösung valósága) több évtizedes moralizáló-agitáló súlyozása, a hamis bűntudat-generálás, az emberekre zúdított holokauszt-horror kiégette a befogadókészséget, menthetetlenül „zsidó témává” tette, az ehhez a viszonyuláshoz önmagát elkötelező zsidóságot pedig a „téma rabjává”, egyben bénulttá és ügyetlenné, idegenné Európában. Ezért kell számára külső támasz, védelem és segítség, ami a balliberális politika „megszállásával” meg is érkezik. Ez azt is jelenti, ha a téma egyszer eltűnik (ami be fog következni), anakronisztikussá válik, a zsidóság vele együtt szárad ki, süllyed el, válik meghaladottá, szellemileg üressé. Nem lehet ez az egyetlen kötelék, ami a zsidósághoz fogja az egyén identitását, mert a zsidóság kulturális egység, aminek – természetesen – része a holokauszt is, de tudnunk kell: nem sikerült értéket teremteni a botrányból, nem sarjadt belőle új erkölcsi és civilizációs alap, ezért fenntartásokkal kell közelednünk felé.

Az európai civilizáció megtagadta a megsemmisítő táborok univerzumára és képtelenségére érkezett kevés releváns, valódi választ. Kétségkívül ez okozhatja majd a vesztét is. A zsidóságnak ezért önmagára, saját erőviszonyosságaira, szellemi és intellektuális kapacitásának kihasználására kell koncentrálnia, hogy túlélje ez előttünk álló évszázadot.

Írásom nem célzott támadás egy hetilap szerkesztősége vagy olvasói közösségével szemben, hanem támadás, vádirat egy általános, de rendkívül destruktív magatartásforma ellen, amely számára a népirtás, a gázkamrák, az ebből fakadó áldozati életérzés és pszichózis jelenti az identitásképző alapot. A reakcióban feltűnő volt, hogy ugyan magukra vonatkozóan elutasítják az„általánosítást”, de a jobboldallal szemben önmaguknak mégis megengedik ugyanezt.

Idézet a válaszcikkből:

„Az előítéletes homogenitás-vád, amit megfogalmaz, nem a Szombatról és a zsidókról szól, hanem a jobboldal percepciójáról, amit a zsidókról hordoznak, és azon igényéről, hogy a zsidók, vagy mindenki, egyféleképpen, ideologikusan gondolkodjanak a valóságról, és fogadják el a mai magyar jobboldal narratíváját”.

Nem célom és senkitől nem kaptam, nem is kaphatnék felhatalmazást arra, hogy elfogadtassam a zsidósággal a „jobboldal narratíváját” (bármit is jelentsen ez, mert egyáltalán nem létezik ilyen „központi ideológia”). De annyit elárulhatok, ha a jobboldal ejtené rabul a zsidóság lényegét és fosztaná meg önmagától, akkor írásomat úgy, annak ellenében intonálnám.

Olvasói lojalitásomra számíthatnak a jövőben is.

Szerencsés D. Márton 
2019. április 7.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Annyi bizonyos, hogy Márton alapvető igazságokat ír le, amelyek mellesleg 1×1 szintű igazságok.
És a kor kritikája, hogy mégis revelációként hatnak.
Hogy megtette, nem nagy dolog, de, hogy meg merte tenni: hatalmas grat.
"Az európai civilizáció megtagadta a megsemmisítő táborok univerzumára és képtelenségére érkezett kevés releváns, valódi választ. Kétségkívül ez okozhatja majd a vesztét is. "
Ez pedig nálam így jön le:
A túlhajtott, nyereségvezérelt zsidó narratíva - holokauszt-agenda - foglyul ejtette az európai civilizációt IS.
Kérdés: az így bódultan tántorgóvá tett európai civilizáció képes lesz-e lerázni magáról a zsidó narratíva terrorját.
Ha nem: a vége elkerülhetetlen.
És csak kevesen fogják látni a megmaradottak közül is, hogy az ok: a hamis zsidó narratíva előtti behódolás.

Kedvelhető a szerénységed.
Egyszer feketén-fehéren megírhatnád: most akkor a Nap valóban keleten kel, és nem Jeruzsálemben?

"
Hitler ugyan lejáratta a genetikázást,..." - írod.

Akkor miért űzik ezt a zsidók oly nagyon?

David B. Goldstein: Jacob's Legacy, a Genetic View of Jewish History (Jákob öröksége, a zsidó történelem genetikai nézete), Yale University Press, 2008.

Jon Entine: Abraham's Children, Race, Identity, and the DNA of the Chosen People (Ábrahám gyermekei, faj, azonosságtudat és a választott nép DNS-e), Grand Central Publishing, 2007.

Innen kívülről, "jobboldalról" teljesen egyértelmű, hogy a magyar zsidóság döntő többségét foglyul ejtette a "baloldali", liberális gondolkodás, sőt időnként olyan érzése is volt a magamfajtának az elmúlt harminc évben, hogy ez fordítva is megfogalmazható.

Az is nagyon valóságosnak tűnik, hogy van egy olyan zsidó identitás, amely nem a valláson, nem a nemzetiségen, hanem kizárólag a holokauszt áldozatiságon alapul.

Amit pedig a Szombat szerkesztősége a a kormány (jobboldali) emlékezetpolitikai provokációjáról mond, alátámasztja a baloldali szellemi fogságot.

Az ominózus szobor (amelyet számos jobboldali kritika is ért) állítólagos üzenetét nem a kormány, nem is jobboldali megmondóemberek vagy politikusok, hanem mindenestől a baloldali "fogságzsidók" találták ki. Mit lehet azzal a vitával kezdeni, hogy 'te azt üzened - dehogy üzenem azt - de én tudom, hogy azt üzened'? A Sorsok Háza projekt körüli huzakodás inkább baloldali zsidó szervezetek pozícióvesztési játszmájának tűnik, mint jobboldali emlékezetpolitikának. Szakály Hajóágyú Sándort lehet nem kedvelni, de az ominózus megnyilatkozását elég árnyaltan körüljárta már azóta.

Mindebből valamiféle zsidóságról szóló "mai magyar jobboldal narratívát" összerakni, jellemző baloldali zsidó üldözési mániának tűnik inkább, mint valóságos narratívának. Minimum az szükséges hozzá, hogy kormánypolitikusok számos megnyilvánulását, beszédét és jobboldalinak számító szellemi emberek írásait, állásfoglalásait figyelmen kívül hagyják. De a figyelembe vett és kifogásolt megnyilatkozásokból is alighanem csak erős előítélettel lehet ilyesmit összeeszkábálni.

Pontosan ott vagyunk, hogy megint a kettős mérce, a gazemberség ismertetőjele bukkan fel..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés