Máglyarakás

2019. március 29. 11:36

Latte
Latte
Guy Verhofstadt február óta őrizte a tüzet, tudván, hogy semmi sem ég olyan rosszul, mint ez a ronda magyar zászló.

„A biztonság kedvéért bekészítette a ragu a csodaszarvasból receptjét is, és lassan körbenyalogatta a száját. Transzából (ezúttal kivételesen nem nemi értelemben) az ősi, európai értékek szimbólumaként is ismert dél-afrikai dobszó zökkentette ki: a tüzet a néppárti Manfred Weber táncolta körbe. Heves mozdulatai közben a feje búbján húzódó középső hajsávot fel-felkapta a lendület, más szóval a momentum szele. Mivel tornából mindig felmentett volt, néhány percre megállt.

Zöldek, anarchisták, libsik, és legkedvesebb barátaim, szocdemek! – kezdte beszédét a bizonytalanság miatt újra előtörő niederhatzkofeni dél-bajor akcentusával. Szeretnék hozzátok kedvesen szólni de minden alkalommal beleszartok a pénztárgépbe. Nem ebben egyeztünk meg! Azt mondtátok, bizottsági elnök leszek, ha kizárom. Ki is zártam! 

Egy pillanatra elkalandozott. Gyerekkora jutott eszébe és a Flinston család rajzfilm-sorozat főcímének egy részlete, amint Frédi, az ajtón kívülre tessékeli a család zabolátlan tigrisét. A gondolatra Weber Frédi is majdnem kiáltott egy subidubit, de eszébe jutott a jelenet vége: a háziállat az ablakon visszaugrik a házba és végül a gazda kerül kívülre. Elhessegette magától a képet.

Franci! – fordult idegesen Frans Timmermanshoz. Te is megígérted, hogy én leszek a főnök, ha egyszer megszabadulok a Fidesztől. A hülye magyarokon kívül mindenki látja, hogy én zártam ki Orbánt, mert kizártam, egy-két személyrag, meg alany-állítmány ide vagy oda, a lényeg ez. Mit tettek közben a tieitek? Elfoglalták az MTVA sminkszobáját meg szánkót loptak? Kunhalmi az ajtófelelősünk, mégis nekem kellett ajtót mutatni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon jó, plasztikus, érdemes az egészet elolvasni

Jó, akkor nézzük így: Sargentini hisztériázik, mert élete fő műve egy íróasztal fiókjában nyugszik, és a hisztériában hozzá csatlakozó Weberrel együtt már diktálnának a kormányfők tanácsának, hogy koronázzák meg ezt az irományt. Csak hát abban a testületben ezt úgy látják, ma neked, holnap nekem, ezért nem sürgetik, tudva, hogy úgysem megy át konszenzussal.

Sokat megmutatott magából és ahányszor megszólalt, egyre rontott a róla kialakult képen.
Itt már többen megírtuk, hogy a ballib és a zöldek Webert csak használják, aztán eldobják.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés