Évértékelő

Így értékelte az éveket Orbán, mióta kormányoz

2019. február 10. 08:00

Vasárnap a 2010-ben kezdődött kormányzás kilencedik évértékelőjére kerül sor. Megnéztük, miről szóltak a 2010-es választás óta elmondott miniszterelnöki évértékelők.

Orbán Viktor miniszterelnök 1999-ben honosította meg Magyarországon az évértékelők hagyományát. Vasárnap a 2010-ben kezdődött kormányzás kilencedik évértékelőjére kerül sor. Áttekintettük, hogy 2011 óta milyen fontosabb irányokat jelölt ki beszédeiben a Fidesz elnöke, mik voltak a súlypontok, milyen bejelentések hangzottak el, és később ezek hogyan tükröződtek a kormányzati cselekvésekben.

2011: Az ország újjászervezésének meghirdetése

Bár az Orbán-kormány 2010. májusi hivatalba lépése óta több akciótervet is végrehajtott, az ország átszervezésében mégis mérföldkő volt a miniszterelnök 2011. február 7-i évértékelő beszéde. A kormányfő egész ciklusra szóló tervet hirdetett, amikor arról beszélt, hogy „2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehoztuk a minden további remény alapját jelentő változást. 2011 a megújulás éve, amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük Magyarországot. 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor mindannyian látni fogjuk, hogy Magyarország megindult fölfelé. 2014 a gyarapodás éve lesz, amikor megérezzük, amikor kézzelfogható bizonyítékot kapunk arra, hogy erőfeszítéseinknek volt értelme.” 

Orbán Viktor beszédében

meghirdette az államadósság elleni küzdelmet, és a foglalkoztatottság növelésének hosszú távú tervét.

Az államadósság a kormányváltás előtt robosztus ütemben nőtt, az emelkedést azonban sikerült megállítani. Hosszú évek távlatából elmondható: Magyarország adóssága 2010 óta folyamatosan csökken, a foglalkoztatottak száma pedig a 2010 tavaszi 3,7 millióról 4,5 millió közelébe nőtt.

2012: A középosztály megerősítése

„Az emberektől kapott felhatalmazással az emberekkel együtt, az emberek érdekében: ez vágott belém élesen január 21-én, a Békemenet sokszázezres tömegét látva. Mielőtt bármit is mondanék Önöknek, hadd mondjak köszönetet azoknak, akik a hazánkra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette kiálltak Magyarország mellett, és kiálltak egymásért” – mondta Orbán Viktor 2012-es évértékelőjében. Ez volt az eurózóna válságának talán legsúlyosabb éve, de kétségtelen, hogy a 2011-es év is megviselte a kontinenst. Miként a miniszterelnök is emlékeztetett rá: egyetlen év leforgása alatt 13 kormány bukott meg az EU tagállamaiban. 

A miniszterelnök előre jelezte a 2012-es év gazdasági nehézségeit, illetve emlékeztetett az akkoriban visszatérését tervező Bajnai Gordon kormányzására is: „(…) egy horribilis kifizetetlen számla maradt hátra Magyarországnak címezve, és a számlán ezermilliárdos tételek szerepelnek. Erre a horribilis számlára a baloldali politikusok és üzlettársaik egyhangúlag azt mondták: fizessék ki az emberek! Ma is ezt hallom tőlük itthon, és ezt hallom Európában is. Ne segítsen a kormány a devizahiteleseknek, ne kérjünk fair hozzájárulást a bankoktól és a nemzetközi cégektől, inkább fizessék az emberek az egész számlát.” 

Orbán Viktor 2012-es évértékelőjének talán

leggyakoribb kulcsszava a középosztály volt.

Feladatként jelölte ki, hogy „ma az a kérdés, és az a tétje a mi küzdelmünknek, hogy ezt a középosztályi életet hogyan tudjuk biztonságba helyezni azok számára, akik már eljutottak idáig, hogyan tudjuk megnyitni a nehéz helyzetben lévő, leszakadó családok számára, és végül hogyan tudjuk garantálni, hogy az ország politikai vezetése továbbra is a középosztály kezében maradhasson.” A miniszterelnök a cél elérése érdekében a devizahitelezés következményeinek orvoslását, az adórendszer átalakítását, a közmunkaprogram megerősítését, a szakképzési rendszer megújítását és a felsőoktatás átszervezését, valamint a családok megerősítése mellett a középosztály és a nyugdíjasok szövetségének fenntartása mellett is kiállt. 2012 végén jelentette be a kormány az említett szövetség számára kiemelt fontosságú rezsicsökkentés megkezdését.

2013: A nemzeti önrendelkezésért folytatott küzdelem

„Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak. Olyan országot, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat. Olyan országot, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre” – foglalta össze Orbán Viktor a nemzeti önrendelkezésért folytatott küzdelem értelmét 2013-as évértékelőjén. A rezsicsökkentés kapcsán elmondta:

„rezsicsökkentésre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon.

Jobban teljesítünk, de nem elég jól. Ezért a megélhetési különbségeket 2013-ban tovább fogjuk csökkenteni.” 

Mindemellett a miniszterelnök „a magáért kiállni tudó ország” eredményei közé sorolta az uniós költségvetésből hazánk számára kihasított támogatások nagyságát, a családtámogatási rendszer megerősítését, miközben meghirdette az alacsony jövedelmű családok erősebb segítését. Számukra volt fontos intézkedés a családi adókedvezmény járulékokra történt kiterjesztése, mely a következő év január elsejével lépett hatályba. 

Orbán Viktor az előző évhez hasonlóan külön kitért a nyugdíjasok helyzetére beszédében: „míg a válság miatt számos európai országban csökkentek a nyugdíjak, Magyarország meg tudta őrizni, sőt növelni is tudta a nyugdíjak értékét. Jól emlékszünk, a szocialista kormányzat a válság terheit a nyugdíjasokkal fizettette meg. Mi nem hagyjuk, hogy az idős emberek életszínvonala csökkenjen. Az új korszak és a megerősödött Magyarország próbakövének tekintem, hogy a válság idején is megvédjük őket.” Ennek megfelelően 2013-ban a nyugdíjak a kereseteknél is nagyobb mértékben emelkedtek. 

A Fidesz elnöke az akkoriban készülő Gyurcsány-Bajnai összefogásra is felhívta a figyelmet: „nem feledjük el, hogy együtt tették tönkre az országot. Régi figurák, jól ismerjük őket, és pontosan tudjuk, hogy mire készülnek. A bankok adóját elengednék, és helyette megint az embereket adóztatnák, csökkentenék a minimálbért, megvágnák a nyugdíjakat, és megint elvennék a gyerekek utáni adókedvezményt. Ezt várják tőlük a bankok, ezt várják tőlük a spekulánsok, és a gyengék mindig meghajolnak az erősek akarata előtt. Sohasem álltak ki, és most sem állnak ki a magyarok érdekeiért.”

2014: Eredmények és jövőkép a választások előtt

A 2013-as év egy hosszú, stabil, azóta is tartó növekedési ciklus kezdőévét jelentette Magyarország számára. Nem meglepő, hogy Orbán Viktor 2014-es, választás előtti utolsó évértékelő beszédében az eredémyekről adott számot: „ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarországnak lesz ereje ahhoz, hogy megadóztassa a bankokat, a multikat, és hogy csökkentse a rezsit? Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarország tudja letörni az inflációt, 3 % alá szorítani a költségvetési hiányt, és ezzel eminenssé válni az unión belül? Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen hazánk lesz az az ország, ahol nőni fognak a bérek és a foglalkoztatottság? Ki gondolta volna néhány éve, hogy Magyarország képes lesz az európai uniós átlagot meghaladó, stabil gazdasági növekedést elérni?

Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarország lesz képes hazaküldeni a Nemzetközi Valutaalapot, és a saját lábára állni?”

Orbán Viktor a nagy 2013-as árvíz elleni küzdelmet is felidézte: „tízezrek együtt a gátakon. Nem volt jobboldali, baloldali, nem volt vidéki és fővárosi, nem voltak határon inneni és túli magyarok sem. Nem volt se rang, se cím, csak az országukért és egymásért küzdő magyarok voltak. És győztünk. Mégpedig úgy, hogy a haja szála sem görbült senkinek.”  

A következő évekre előretekintve Orbán Viktor a 2014-es választások előtti évértékelőn a magyar jövőképről is beszélt. „Általános egyetértés, hogy régiónk a fellendülés korszaka elé néz. Célul tűzhetjük magunk elé, hogy Magyarországon a munka után még kevesebbet kelljen adózni. Célul tűzhetjük, hogy nálunk legyen a legolcsóbb energia egész Európában. El tudjuk érni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, az dolgozhasson, és tisztességgel megélhessen a munkájából, és eljuthatunk oda, hogy minden fiatal esélyt adó, jó iskolába járhasson Kolozsvártól Budapesten át Szabadkáig. És képesek leszünk eljutni oda, hogy minden fiatal annyi gyermeket vállalhasson majd, amennyit szeretne. Nagyon sok van még ebben az országban. Sokkal több, mint azt bárki gondolná.”

2015: A keményen dolgozó magyarok segítése

2015-ben elsőként került sor évértékelő megtartására a Várkert Bazárban. A választás utáni első évértékelő kiindulópontja az volt, hogy vajon az európai ember még a 2008-ban kezdődött válságkorszakban, vagy már a pénzügyi válság utáni új világban él.

A miniszterelnök szerint be kell látni, hogy már egy új korszakban élünk, Magyarország pedig ezt az elsők között ismerte fel.

2010 óta ezért beköszöntött a nemzeti politika korszaka.

A kormányfő szerint ehhez mindenekelőtt szuverén és kezdeményező külpolitika, komoly hadsereg és gazdasági sikerek kellenek. Ennek kapcsán az elért gazdasági sikereket is megemlítette, míg a már megvalósult kezdeményező külpolitika és az elszánt haderőfejlesztés itt került először egy évértékelő fókuszába.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kormány egy sajátos magyar modell kialakítására törekszik, hiszen minden nép igyekszik egy saját magára szabott társadalmi és gazdasági modellt kialakítani. Ennek alátámasztására a 2010 óta elért legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai eredményekről részletesen is beszámolt (gazdasági növekedés eladósodás nélkül, béremelkedés, rekord szintet elérő foglalkoztatás, ipari beruházások, adósságcsökkentés, infláció mérséklődése, pénzügyi vagyon növekedése, kereskedelmi forgalom növekedése).

A beszéd végén tért ki arra, hogy

a következő időszak feladata a keményen dolgozó emberek segítése.

Ennek érdekében bejelentette, hogy nőni fog a két gyermek után járó adókedvezmény, otthonteremtési program indul, a pedagógus életpálya után közszolgálati életpálya programok indulnak, növekedni fog a háziorvosok juttatása, új óvodák épülnek, új szakmunkásképző-rendszer épül, ingyenes lesz a közétkeztetés, hosszabb távú béremelési program indulhat, végig kell vinni a bankok elszámoltatását, illetve meg kell védeni a rezsicsökkentést az energiauniótól. A cél tehát a keményen dolgozó magyarok középosztályosodásának előmozdítása.

2016: Állítsuk meg Brüsszelt!

A 2016-os évértékelő alapgondolata az volt, hogy Magyarország ismét visszaszerezte az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz. A miniszterelnök szerint az országnak sikerült pályát nyitni maga elé,

a magyar reformok működnek.

Arról a vállalásról is beszélt, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre. Hozzátette: a magyar gazdaság persze még mindig nem elég versenyképes, további adócsökkentésre, a bürokrácia visszanyesésére, életszerűbb szakképzésre, gyorsabb ítélkezésre, digitalizációra, jobb szervezésre, újabb technológiai lépcsőfokok megugrására, illetve magasabb vállalati és üzleti kultúrára van szükség.

A beszédben arról is szó esett, hogy a magyar külpolitika vastörvénye, hogy mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek. Elmondta: „béke, együttműködés, kereskedés, kölcsönös befektetések, nekünk kedvező regionális egyensúly, kiállás az érdekeink mellett – ezek a magyar nemzeti külpolitika alapvetései.”

A kormányfő szerint ugyanakkor az elért eredményeket, a stabilitást, a helyreállított közrendet, a terrormentes közbiztonságot és a lassan magára találó nemzeti kultúránkat veszély fenyegeti. Szerinte a veszély neve: népvándorlás. Úgy vélte, a XXI. század második és harmadik évtizede a népvándorlás évtizedei lesznek, minden ellenkező elképzeléssel és fejleménnyel szemben a történelem ránk rúgta az ajtót. Szerinte Brüsszelt meg kell állítani, mivel a fejükbe vették, hogy az Európába beszállított bevándorlókat szétosztják közöttünk kötelezően, a törvény erejével.

A miniszterelnök szerint

mára az unió jól láthatóan két táborból áll: az unionisták és a szuverenisták táborából.

Leszögezte: nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra. Hozzátette

„Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli migránsnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések, nem lesznek felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a leányainkra”.

Azzal az érvvel szemben, hogy Magyarországnak szolidárisnak kellene lenni Nyugat-Európával az ide érkező uniós pénzek miatt elmondta: „amennyi pénzt az unió beküldött, annyit a nyugati cégek ki is vittek innen”.

2017: Most kell szerénynek lenni, mert most van mire!

A 2017-es beszéd kiinduló gondolata az volt, hogy 2016-ban éles kontúrral rajzolódtak ki az új hadállások Európában és a nyugati világban:

a nemzetek fellázadtak a globalisták ellen,

a középosztály pedig fellázadt a vezetők ellen. 

Ebben a beszédben is megerősítette, hogy ebben a küzdelemben

mi, a szuverén országok állunk szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal. 

Szerinte a tét hatalmas, hiszen 2010 óta sikeresen fölépítettük a saját magyar politikai és gazdasági rendszerünket, a magyar modellt. Ennek egyik legfontosabb értéke a politika stabilitása, mely szerint különösen válságos időkben minden mást felülíró parancsolat.

A gazdasági eredmények rövid vázolása után hozzátette:

feketebárányok voltunk, mára sikertörténet lettünk.

Külön kiemelte, hogy katonáink várják, hogy ismét Közép-Európa meghatározó erejű hadseregében szolgálhassanak; családtámogatási rendszerünk pedig lassan Európában is egyedülállóan kiterjedt és sokoldalú. Ismét megjelent a beszédben a „minden évben mindenki előre léphet” gondolata. Szerinte az elért eredmények ellenére még messze vagyunk attól, hogy azt mondhassunk: elég. Nincs még okunk dicsekedni, épp hogy most kell szerénynek lenni, mert most van mire.

A következő időszak nagy kérdései között említette a rezsicsökkentés megvédését; az illegális határsértők őrizetbe vételét; a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitását és az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérleteket; az adópolitika nemzeti hatáskörben tartását; valamint a munkahelyteremtő támogatások megvédését.

A beszéd végén arról is beszélt, hogy Magyarországnak végre sikerült átlépnie az önsajnálat kultúrájából a cselekvés kultúrájába. Szerinte

nincs módunk középszerűnek lenni, ez a magyar politikai vezetés vastörvénye.

2018: Nekünk Magyarország az első!

A 2018-as választás előtt 49 nappal tartott évértékelőt arra a gondolatra fűzte fel a miniszterelnök, hogy az elmúlt nyolc év jól sikerült, az elért eredmények tükrében pedig azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen. Hozzátette:

Magyarország már jobban teljesít, de még nem úgy, amire tehetsége alapján képes lenne.

Ismét kiemelte, hogy a magyar modell lényege a munka megbecsülése, a családok támogatása, a nemzeti identitás megtartása és a függetlenség megőrzése. Szerinte minden jövendőbeli terv feltétele, hogy a saját utunkon járhassunk, e téren pedig ugyancsak fontos eredményeket értünk el.
Már nem vagyunk pénzügyileg kiszolgáltatva senkinek, újra vannak nemzeti közműveink, véget ért az energiafüggőségünk korszaka, nemzeti kézben van a bankrendszer több mint 50 százaléka és nemzeti tulajdonba került a magyar médiumok több mint fele is. Kiemelte, hogy a nemzeti függetlenséget időről-időre meg kell ugyanakkor védeni.

Tekintettel a Fidesz elmúlt három évtizedes történetére elmondta: nekik sikerült az, ami egyetlen más pártnak sem – ez a közösség összetartott, képes volt komoly célok mögé többséget verbuválni. Szerinte a Fidesz politikai közössége képviseli egyedül a folyamatosságot és a tapasztalatot a magyar politikában. Elmondta: a tapasztalat, a bátorság, a kipróbált bajtársak, a nemzetközi tekintély, az emelkedő pályára állított ország, a komoly tervek és kiapadhatatlannak tűnő tetterő miatt a magyar ügy nyert ügynek tűnik. E politikai közösség számára pedig

Magyarország az első.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy felfogása szerint

Európa utolsó reménye a kereszténység,

mely esetében a keresztény kultúra és életforma védelme a fontos. A beszédben a tömeges bevándorlás kapcsán több prognózist is felvázolt. Így például arról beszélt, hogy 2020-ig 60 millió ember indulhat el Európa felé, 2050-re megkétszereződhet az Afrikában élők száma és tízszer annyi fiatalja lesz a kontinensnek, mint Európában. Európa nagyvárosaiban egyértelmű muszlim többség lesz, és nem látszanak azok a politikai erők Nyugat-Európában, melyek képesek lennének akár csak megállítani ezt a folyamatot. Ezért szerinte bármennyire is abszurd, a bevándorláspárti brüsszeli, berlini és párizsi politikusok miatt Nyugatról fenyeget minket veszély. Hozzátette: „mi sohasem leszünk szolidárisak azokkal az európai vezetőkkel, akik posztkeresztény és posztnemzeti korszakba akarják léptetni Európát”.

Szerinte az egyik legnagyobb veszély, hogy vannak olyanok, akik üzleti lehetőséget látnak Európa és vele az euró meggyengítésében. Azokat az ideologikus értelmiségieket is elítélte, akik állandóan Európa átalakításával kísérleteznek. Beszélt arról is, hogy

az ellenfél fő célja a „Soros-féle embertípus” létrehozása, így érthető, miért küzdenek ellenünk, azok ellen, akiknek van saját hazája, kultúrája, vallása.

Végül, a közelgő választásra való tekintettel az ellenzéknek is üzent. Szerinte az ellenzék legsúlyosabb hibája, hogy nem álltak a kormány és az ország mellé a legfontosabb kérdésekben. Beszélt arról is, hogy az ellenzék reménytelensége gyűlöltet fog szülni, ami csak lefelé visz.

Fotók: MTI

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/142944

Ajánljuk még a témában