„Adózzunk tisztelettel a magyar hősök emlékének!” – Hetvenhat éve vette kezdetét a doni áttörés

2019. január 12. 13:28
A tragédiában több mint 100 ezer magyar katona halt meg, akik többsége ma is jeltelen sírban nyugszik.

Több helyen is megemlékezést tartottak az 1943. január 12-i doni áttörés 76. évfordulója alkalmából. 

A Magyar Királyi 2. Hadsereg elesett hőseinek emlékére ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartottak Budapesten, a Ludovika Campus előtt.

A meghívott vendégek mellett megjelentek az egyetem és a karok vezetői, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinek és a társfegyveres testületek képviselői, a Hadtudományi és Honvédtiszképző Kar állománya és honvéd tisztjelöltjei, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetségének hagyományőrzői. A protestáns és a katolikus tábori lelkészek, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátus főrabbijának imádságát követően, a megjelentek néma főhajtással tisztelegtek az elesettek emléke előtt január 10-én délután.

Közösen emlékeztek a Veszprémben települt katonai szervezetek a 2. Magyar Hadsereg doni katasztrófájának áldozataira a Szent Imre templomban, január 11-én.

Megemlékező beszédében Óvári-Nagy Andrea százados (MH 54. Veszprém Radarezred) vázolta a Don-kanyarban bekövetkezett katasztrófa legfőbb morális kérdését, miszerint vajon a hadsereg parancsnoka, Jány Gusztáv vezérezredes milyen tényezőket mérlegelve (ha mérlegelhetett egyáltalán) hozta meg parancsait.

„Utólag már nem tudunk változtatni a történteken. Egy biztos: akkor és ott dönteni kellett. Mi, a jelenben csak egyet tehetünk: emlékeznünk kell megfagyott bajtársainkra, és mindazokra, akik valamilyen módon részesei voltak a tragédiának” – hangsúlyozta a százados.

Az elesett bajtársak lelki üdvéért Szabó György  alezredes, református tábori lelkész mondott imát.

A második világháború idején, a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 2. magyar hadsereg. A 75 évvel ezelőtti tragédiában több mint 100 ezer magyar katona halt meg, akik többsége ma is jeltelen sírban nyugszik. 

(Honvédelem.hu)

Összesen 172 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Maga soha egy percig nem gondolt a 2. magyar hadseregre.
Unalmas már az örökös trollkodása.

A második magyar hadsereg tragédiájából, a 100000 katona haláláról a másik 100000 katona szenvedései ők tanulni kellett volna.
Mert azóta is mentek katonáink külföldre a kassai szovjet bombázással analóg Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverei ellen.
1848 és 1956 forradalminak követelése Magyarország semlegessége. (Nagy Imre a szememben azért hős mert kiléptette Magyarországot Varsói Szerződésből és kikiáltotta a semlegességünket. )

Magyarországnak az az érdeke, ha jóban vagyunk a világ országaival és nem állunk be egy konfliktus esetén egyik ország ellen sem.

Fogalma nincs, azok, akik a Donnál meghaltak, azért tették, azért mentek oda, hogy az itthon maradottak:
a több százezer zsidó polgárral együtt
intaktak maradhassanak.
Ezért küldték a több száz, ezer km-re a magyar honvédséget:
a vörös fasizmus ellen.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. január 12. 16:49

Amit írni akartam:
aki egy téli mínuszos éjszakán, békében leadott csak egyetlen őrszolgálatot, hiányos öltözékben, az karcolgatja:
a legnagyobb hősök, akik mindenek felett állnak:
a doni hadsereg katonái voltak.
Mindenki: bakától munkaszolgálatosig!

A szovjet kommunisták halálteljesítménye a következő korszakok végére, göngyölve:

A polgárháború idején 1922 végére: 3,284,000
A NEP korszak 1928 végére: 5,484,000
A kolhozosítás, éhhalál 1935 végére: 16,924,000
A Nagy Terrorral 1938 végére: 21,269,000
A sztálini foglalással 1941 közepéig: 26,373,000
A világháborúval, 1945 közepéig: 39,426,000
A háború után 1953 végéig: 55,039,000
A poszt-sztálinista kor 1987 végéig: 61,911,000

Forrás: R. J. Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990.

Innen látszik, hogy például Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél.

Chaim Weizmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke New York-i beszédéből, 1942. december 3-án:

„Nem tagadjuk, és nem félünk annak bevallásától, hogy ez a háború a mi háborúnk és a zsidók felszabadulásáért folyik. … A mi frontunk, a zsidóké, erősebb, mint minden más front együttvéve.

Ehhez a háborúhoz mi nem csak a pénzügyi támogatásunkat adjuk, amelyen az egész háborús termelés alapul. Ehhez a háborúhoz mi nem csak a teljes propaganda gépezetünket adjuk, ami a morális energiát szolgáltatja a háború folytatásához.

A győzelem garanciája túlnyomórészt az ellenséges erők gyengítésén alapszik, ahogy a saját országaikban, az ellenállás útján semmisítjük meg azt. Mi vagyunk a Trójai Faló az ellenség várában. Az Európában élő zsidók ezrei jelentik azt az alapvető tényezőt, amely az ellenség megsemmisítéséhez vezet. Ott a mi frontunk egy tény és a legértékesebb hozzájárulás a győzelemhez.”

Az Oroszországba akkreditált francia nagykövet Paléologue már a trónörökös elleni merénylet előtt, 1914 májusa elején helyesnek érezte, hogy kormányát tájékoztassa egy Ausztria-Magyarország elleni orosz támadás tervéről.
Arra a felvetésére, mit tenne Oroszország az idős osztrák császár lemondására válaszul, Krivosein orosz miniszter még a kérdés befejezése előtt közbevágott: „Először is birtokba vennénk Galíciát. Szukhomlinov tábornok, a hadügyminiszterünk, a napokban magyarázta el nekem, hogy Galícia birtoklása határaink védelme szempontjából megkerülhetetlen. Azon kívül, hogy ez alapvetően orosz terület.”
Forrás: Sean McMeekin: The Russian Origins of the First World War (Az első világháború orosz eredete), Harvard University Press, 2011, 22.old.

A 2. hadsereg 1943 januárja és 1943 áprilisa között mintegy 42 ezer hősi halottat és eltűntet, 26 ezer szovjet hadifogságba került katonát és munkaszolgálatost, továbbá 28 ezer hazaszállított sebesültet veszített.
A szerző történész, egyetemi tanár, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója Szakály Sándor

Ahhoz, hogy győzni lehessen a keleti fronton, erre volt szükség:

A német vezetés a kétfrontos háború megszüntetését abban látta, hogy az orosz cári rendszer radikális ellenzékét hatalomra juttatva, azok majd kivezetik az Orosz Birodalmat az általuk egyébként is „imperialista” háborúnak bélyegzett csapdából.
A legerősebb híve a „Lenin kártya” bevetésének Parvusz (Izrail Lázárovics Helphand) egy kereskedőnek álcázott titkos ügynök volt dániai bázissal.
Biztosította az ottani német nagykövetet, hogy ha ráengedik Oroszországra a háborút ellenző baloldalt, azok olyan anarchiát terjesztenek el, hogy két-három hónap elteltével az oroszok lehetetlennek találnák a háborúban maradást. Kiemelte továbbá, hogy Lenint kell támogatni, aki „sokkal őrültebb” mint Kerenszkíj vagy akár Cskehidze . Megjósolta még pontosan azt, ami történt, ha Lenin visszatért Oroszországba, meg fogja dönteni az Ideiglenes Kormányt és különbékét fog kötni.

Kassának volt pandantja Finnországban:
1941. június 25-én jelentette a szovjet Északi Front: A front és az alárendelt hadseregek légiereje 6 óra 20 perces kezdettel, bombázó formációk bevetésével, kivitelezte az ellenség légierejének megsemmisítését a repülőtereken. A bombázott repülőterek Finnország déli részén fekszenek.

A németek, akik három nappal korábban kezdték meg támadásukat, nem szerepelnek a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió, hadüzenet nélkül és megszegve az alig egy évvel korábban kötött békeszerződését Finnországgal, egy ki nem provokált agressziót hajtott végre szomszédja ellen.

(Forrás: Viktor Suvorov: The Chief Culprit, Stalin’s Grand design to Start World War II (A fő csínytevő, Sztálin nagy terve a második világháború elkezdésére), Naval Institute Press, 2008, 254.old.)

Ha az USA nem avatkozik bele, akkor Hitler győz.
Ezt az oroszlán szájából tudjuk:
Amit az oroszok megtanultak Moszkvánál, az az a szabály, hogy meg kell várni az erősítést.
Sztálin Teheránban: "Az Egyesült Államok nélkül, mint a motorok szállítója nélkül, a háború elveszett volna."
(Averell Harriman: America and Russia in a Changing World, 1971, 23.old.)

Tűzvédelmi gyakorlatot valóban nem azért tartanak, mert fel akarják gyújtatni a gyárat, hanem azért, hogy az emberek egy bizonyos helyre menjenek.

Ilyen a hadgyakorlat, helyesebben hadi játék, amit a szovjet vezetés 1941 májusában is játszott, ahol az egyik cél Budapest volt.

Hány könyvét olvastad Szuvorovnak?
Ettől függetlenül, szerinted Sztálin hánymillió ember tétlenkedését nézte volna el a kommunista paradicsom építése közben?
A „védekező” szovjet erők 1941. június 22-én és a „támadó” német erők:

Hadosztályok: 303 ellen 135
Személyzet: 5,373,000 ellen 3,750,000
Tank és rohamlöveg: 18,680 ellen 3,350
Löveg és aknavető: 91,400 ellen 7,000
Repülőgép: 15,599 ellen 2,000

Forrás: Steven D. Mercatante: Why Germany nearly Won (Amiért Németország majdnem nyert), Praeger, 2012, 64.old.

Bizony, a Szovjetunió nem néz ki éppen győztesnek, ezt bárki beláthatja. Az angol és a francia világbirodalmak se. Hogy a fenébe?

Jányt nem a parancsa első, hanem a tizenharmadik pontja miatt kellett kivégezni:
JÁNY GUSZTÁV VEZÉREZREDES 1943. JANUÁR 24-I HADPARANCSA
294/2. hds. I. a. 43. I. 24. szám.

HADSEREG PARANCS

1. A 2. magyar hds. elvesztette becsületét, mert kevés - esküjéhez és kötelességéhez hű - ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott.
Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét meg tette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszített fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, miért most a szövetséges német hds. és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van.

13. Az utolsó napok alatt látottak azt mutatták, hogy a zsidó munkás szd-ok zárkózottan és rendben menetelnek, míg az úgynevezett csapat legénység szétszóródott állati színvonalra süllyedt csürhe benyomását keltette.

Mark Szolonyin egész könyvet írt a finnek megtámadásáról 1941. június 25-én. Miért dugod a fejedet a homokba? Talán fáj, amit látnál?
Ez csak egy synopsis:
“25th of June: foolishness or aggression?” The idea separating "the two wars" led to an examination of the 2nd Soviet-Finnish war (25th of June 1941 - 5th of September 1944), followed by a book "25th of June: foolishness or aggression", which has been published at the end of 2007. By including state archive information and some of the documents which have been made public only recently, the book pours light on endless, though fruitless attempts Stalin made to conquer Finland. The climax of this reckless and aggressive policy was brought about by the June 25th mass air strike against military and civilian targets in Finland. It led to a new chain of unjustified losses and casualties.

A hadseregben, mint minden szervezetben munkamegosztás van.
Egy vállaltigazgató, ha nincs elég portás, toboroz újakat, nem tölti éjszakáit a portásfülkében. Elég dedós példát hoztam, hoyg megértsd?

Azért a két hülyének arcára fagyott volna a röhögés, ha Sztálin különbékét köt:
„Orjol eleste a valóság beköszöntét jelezte és egy bizonyos pánikét. Lavrentyíj Beríja, Sztálin állambiztonsági főnöke azonnal nekilátott a Moszkvában lévő magas rangú fogvatartottak meggyilkolásához. Közöttük a szerencsétlen légitábornok, Ricsakov meggyilkolásához, akit azért tartóztattak le, mert a Vörös Légierő valódi állapotáról beszámolt Sztálinnak 1940-ben.
Néhány nappal később, amikor a német előrenyomulás folytatódott, Sztálin első alkalommal kezdett a háborúból való kilépésen gondolkodni. … Sztálin megbízta Beríját, hogy vizsgálja meg egy Németországgal kötendő különbéke lehetőségét, a kritikus helyzetre való tekintettel. Amikor Zsukov, aki tanúja volt e megbízásnak, a Középső Front parancsnokához Konyevhez utazott, megtudta, hogy minden Moszkvába vezető útvonal nyitva van. A Front hadseregei nem léteznek, a Front maga sem létezik és Konyev tartalékai körül vannak zárva.”

Forrás: John Mosier: Deathride, Hitler vs. Stalin, the Eastern front, 1941-1945 (Halállovaglás), Simon & Schuster,2010, 155-56.old.

Ja, te annak a hülye elméletnek vagy híve, hogy a történelemben nincsen "ha", mintha a történelem nem döntéselméleten alapulna, amelynek első tétele, minden döntés tesztje az alternatívájában van.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés