Ábelka

2018. december 9. 10:54

Megadja Gábor
888

Nemcsak Orbán Viktor volt a patás ördög, az állandó fasiszta fenyegetés, aki végigúsztatná mindenhol a koronát, de néha kötelező jelleggel kellett rettegni a MIÉP-től és Csurka Istvántól.

„Néhányan közülünk nem hároméves egyetemi »tapasztalattal« a hátunk mögött beszélünk a kérdésről, de Ábelka minden bizonnyal az illetékes elvtárs az ügyben. Én jártam egyetemen már akkor is, amikor még szoci-libsi kormány volt (tehát időszámításunk előtt), és akkor a bátor lázadó értelmiség az „ellenzék ellenzékének“ szerepét játszotta.

Nemcsak Orbán Viktor volt a patás ördög, az állandó fasiszta fenyegetés, aki végigúsztatná mindenhol a koronát, de néha kötelező jelleggel kellett rettegni az akkor már csak egy nagyobb nyugdíjas olvasóklubként üzemelő MIÉP-től és Csurka Istvántól. Az ifjú, bátor lázadó értelmiségiek ekkor címkézték a »jobboldali elhajló« oktatókat »miépesnek«, »antiszemitának«, »szélsőjobboldalinak«, hogy az ember orrát befogva közlekedjen, ha meglátja őket a folyosón. Aztán az egyetem valóban felnyitotta az ember szemét, csak épp nem eredeti szándékai szerint: az »antiszemita« »miépesek«-ről kiderült, hogy egyik jelző sem igaz rájuk, nincs is közük párthoz, csak nem fújják a ballib kánont – mindeközben szadeszos volt, akkori és leendő államtitkárok csattogtak teljes magabiztossággal az egyetemen, és velük szemben eme szigorú kritikus értelmiségi mérce nem érvényesült. Bizonyos pártokhoz lehetett, sőt illett kötődni. Valahogy sohasem a Hammer Ferenceket ültetik szégyenpadra, vonják etikai eljárások alá, hanem a G. Fodor Gáborokat. Ennyit arról, ki és mikor, valamint hogyan tart a »hatalommal«.

Ennyire bátrak az ottani »lázadók« – még mielőtt Ábelka három év egyetem után elrakná a lekvár mellé a nagymamát is. Ha lett volna vér a pucájukban, akkor az akkori akadémiai éttermiség polgári köröket alapít. Ábelka pedig – noha három év után egyből bátor lázadóként tekint magára – nem más, mint egy már régóta futó átnevelési program közepesen fejlett végterméke. Az aktivistáskodás a jelenlegi egyetemi establishment szemében dicséretes tevékenység, Ábelka nem lázadó, hanem konformista. És ha eljut az ötödik évig, talán kritikai revízió alá veszi azt a sületlenséget, amit „racionális vitaként“ emleget a fogalmazásában.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/139882