Közép helyett szélek

Hillary Clinton Amerika női Gyurcsány Ference – a Külügyi Intézetben a félidős választásokról

2018. november 13. 11:39

Írta: Jereb Botond
Hogyan tovább Trumpnak? Vajon visszatér-e Clinton? Ezen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ hétfőn, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szervezésében Az Egyesült Államok a félidős választások után című előadáson, melyből kiderült: Trump nem anomália Amerikában, az amerikai politika pedig Bush óta nem középre, hanem a szélekre koncentrál. Tudósításunk.

„Elmaradt az ítéletnap, nem volt történelmi demokrata győzelem” – mondta Baranyi Tamás Péter az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője a Külügyi és Külgazdasági Intézet hétfő délelőtti kerekasztal-beszélgetésén, amelyen az Egyesült Államok félidei választását elemezte Baranyi mellett Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és a Külügyi intézet vezető kutatója, Varga Gergely beszélt. A szakértők a 2018-as félidei választások eredményeit érdekesnek, de egyben kiszámíthatónak nevezték.

Mindemellett megállapították, hogy egyértelműen megfigyelhető pár trend, mely a későbbiekben még akár mindkét tábornak komolyabb fejtörést okozhat. „A választás eredménye tükrözi a történelmi trendeket, azonban ha jobban megvizsgáljuk, megállapítható, hogy a társadalom polarizálódik” – hangsúlyozta Baranyi.

„Vékony demokrata győzelem volt, ami nem lesz elég az impeachmenthez”

– emelte ki Varga Gergely. Hozzátette: az összképet vizsgálva döntetlennek is lehetne nevezni a választási eredményeket, hiszen igaz, hogy a képviselőházi többséggel a demokraták megpróbálják vegzálni az elnöki tevékenységeket de a Szenátus republikánus kézen maradása miatt a képviselők keze is meg lesz kötve. „Az impeachment egy olyan kétélű fegyver, melyet ilyen körülmények között még a demokraták sem valószínű, hogy bevállalnának” – véli Varga Colleen Bellre hivatkozva.

Mindemellett egyértelművé teszik az eredmények, hogy Trump pozíciója biztos a republikánus táborban. Mára már nem kérdés, hogy 2020-as elnökválasztáson kit indítson a párt, hiszen Trump kemény, odamondogatós politikája megerősítést nyert.

Pintér Károly, a PPKE docense szerint nem lehet országos trendeket megállapítani a helyi érdekű választási eredményekből. Érdekes azonban, hogy a mindig republikánus többséggel rendelkező kertvárosi fehér népesség körében visszaesett a republikánus támogatottság, ami a későbbiekben, akár már 2020-ban is jelentős tényező lehet. „A város és vidék közötti eltérő preferenciák azonban most is domináltak” – jelentette ki Varga Gergely. Mindemellett voltak nagyobb meglepetést hozó választőkerületek is. Harlem körzetét például „Észak-Koreát megszégyenítő” 95 százalékos fölénnyel húzta be a Demokrata Párt.

Németh Bence, az intézet kutatója azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Trump népszerűsége 42-44 százalékon áll, ezzel talán az egyik leginkább elutasított amerikai elnök. Igaz, gazdasági kérdésekben nagyobb támogatottságot élvez, de messze nem biztos, hogy ez elég lesz 2020-ban is. „Mindemellett arról sem szabad elfelejtkezni, hogy

Trumpnak a republikánus szimpatizánsok körében óriási a támogatottsága, 80 százalék feletti

– emelte ki Pintér Károly. –Az elmúlt két év egy tanulási és összeszokási időszak volt, melyben a republikánus elitnek kezdetben kellemetlen Trump megnyerte a saját pártját, így befeküdt neki az elit is. Trump mindezzel komoly sikert ért el, pártját képes volt saját képére és hasonlatosságára formálni.”

A demokratáknál kicsit más a helyzet, a párt még sosem volt ennyire heterogén, amit tökéletesen tükröz az új képviselő-generáció is. Talán éppen emiatt is gondolja most sok demokrata, hogy eljött az ő idejük. Erősen kijönnek a törésvonalak is, így könnyen lehet 2020-ban akár 15-20 elnökjelölt is indul demokrata oldalon. „Azonban olyan jelölt játszik Trump ellen, aki a fehér kékgallérosokat meg tudja szólítani. Egy szocialisztikusabb jelölttel kevésbé esélyes a Demokrata Párt. A ’20-as választás is a közép-nyugati államokon fog állni vagy bukni, pont mint két éve.”

A kutatók azonban abban szinte teljes egyetértést mutattak, hogy Hillary Clinton újraindulása egy elhibázott stratégiai döntés lenne a demokraták részéről. „Ha el akarja játszani az amerikai Gyurcsány Ferencet akkor elindul – véli Pintér Károly –, máskülönben nem.”

Mindemellett Baranyi Tamás Péter szerint a demokratáknak jelenleg nincs formálódó stratégiája, eddig azt követték, hogy Trumpot karaktere alapján folyamatosan támadás alá helyezték, ez azonban kudarcot vallott. Új stratégia kell,

„a Trump-jelenség nem egy anomália, benne van az amerikai politikai kultúrában” .

Különösen nehéz helyzetben vannak a demokraták hiszen a republikánusok kiegyeztek Trumppal. „Ma, ha van nem Trump párti republikánus párt, akkor az alszik” – vélte Baranyai.

A jó stratégia azonban nem biztos, hogy a közép megcélzása, vélhetően a demokraták 2020-ban a saját szavazóik maximalizálásával kívánnak sikereket elérni. Mivel nagyon széles ideológiai paletta van a pártokon belül, talán ez a legnehezebb feladat. „Sokáig úgy hitték és azt a politikát folytatták a pártok, hogy a független szavazókkal lehet választást nyerni. Ez a koncepció azonban Bushnál megbukott.

Azóta vezérelv a »ne középre menjünk«, sokkal nagyobb hangsúly van a széleken,

hiszen, ha őket nem nyeri meg a párt akkor nem mennek el szavazni, náluk nincs átszavazási hajlandóság. A centrumban ez már nehezebb kérdés. Ott nagyobb az ilyen jellegű hajlandóság” – mondta Pintér.

Az elnökválasztásig azonban még sok minden áll az amerikai politikai elit előtt. Felvetődik a kérdés: merre tovább Trumpnak? Vajon az elnök a külpolitika felé fordul vagy marad a „hazaüzengetés”? Általában az elnöki ciklus második szakasza a külpolitikáról szól, hiszen ezen a téren nagyobb szabadsága van az elnöknek. Trumpot azonban két ok is ösztönözheti, hogy még inkább ebbe az irányba forduljon– véli Baranyi Tamás Péter. Egyrészt strukturális, másrészt személyes vagy pártpolitikai ok. Strukturális, mivel mondhatni a két nagy pártnak jelenleg közel azonos külpolitikai koncepciója van; és személyes, mivel Trump sikerorientált. „Válságokat akar megoldani, a látványos megmozdulásokat kedveli.”

„Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy az amerikai társadalmat nem igazán érdekli a külpolitika és nem is igen érti a külpolitikát. Leginkább az amerikai kontinens elszigeteltsége miatt” – hangsúlyozta Pintér. Trump éppen ezért a „médiában tematizált problémákra, médiában kihirdetett megoldásokkal” fog szolgálni. „Az üzenetekre van helyezve a hangsúly” – mondta. Trump törzsbázisának ez pedig egyértelműen tetszik.

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

impeachment = megvádolás

Tartalma: "bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárás. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az ország elnökét, alelnökét, illetve bármely közhivatalnokát vádemelés során el kell mozdítani tisztségéből, amennyiben hazaárulás, vesztegetés és egyéb súlyos bűncselekmény, illetve vétség miatt vádat emelnek ellenük, illetve elítélik őket."
Az Amerikai Alkotmány Első Cikkelye teszi lehetővé a képviselőháznak, hogy elfogadják a vádat, és a Szenátusnak, hogy benyújtsa azt. A vád második körében a szavazás során kétharmados többség szükséges a sikerhez.

Itt olvasható az eljárás menete Clinton esetében.
http://www.hetek.hu/hatter/199809/az_impeachment_hosszu_es_rogos_utja

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés