Jogalkotás

A demokrácia nem azt jelenti, hogy a többség bármit megtehet – Hende Csaba a Mandinernek

2018. szeptember 21. 15:53

„Joglavina zúdul az állampolgárokra és a gazdálkodó szervezetekre” – mondja Hende Csaba, az Országgyűlés fideszes alelnöke és a törvényalkotási bizottság elnöke a Mandinernek. Hende szerint a Sargentini-jelentést az Európai Parlament jogilag nem fogadta el. A politikus arról is beszélt: az őszi törvényalkotás során megkönnyítik az örökbefogadást és fellépnek az elhúzódó bírósági eljárások ellen is. Interjúnk.

2017 óta az Országgyűlés alelnöke és a törvényalkotási bizottság elnöke. Ezt a bizottságot 2014-ben hozták létre. Mi a feladata a bizottságnak?

Az új határozati házszabály leegyszerűsítette és felgyorsította a törvényalkotási folyamatot, mert kiiktatta a plenáris ülésen zajló, teljesen formális és az idők során kiüresedett részletes vitákat. Ezt a vitát jelenleg a szakbizottságokban kell lefolytatni. Ezután kerül a törvényjavaslat a törvényalkotási bizottság elé. A bizottság nagy létszámú és a parlamenti pártok a legtekintélyesebb, legtapasztaltabb képviselőiket delegálják ide, akik nem feltétlenül jogászok, hanem elsősorban politikusok. A bizottság áttekinti a törvényjavaslathoz benyújtott módosításokat, valamint kialakítja a saját álláspontját arról, hogy mely módosításokat támogatja, melyeket nem. Jelen van a bizottság ülésén a kormányzat képviselője is, aki a kormány álláspontját ismerteti. A törvényalkotási bizottság saját módosító indítványt is benyújthat.

A bizottság feladata voltaképpen az, hogy a benyújtott törvényjavaslatot végső formába öntse,

biztosítva a jogrendszer koherenciáját. 

Az ellenzék gyakran kritizálja a 2010 óta történő törvényalkotási folyamatot, azt szakmaiatlannak, gyorsnak, elkapkodottnak tartják. Mit reagál a kritikákra?

Elkapkodottnak nem nevezhető a törvényalkotási folyamat. A korábbiakhoz hasonlóan most is van részletes vita, viszont most még a törvényalkotási bizottságban is vitázunk a törvényről, tehát még egy fórumon megrágjuk a kérdéseket. Ha az a kérdés, hogy túl sok-e a jogszabály, akkor arra azt mondom, hogy igen. Trócsányi László szavaival élve, egyfajta

joglavina zúdul az állampolgárokra és a gazdálkodó szervezetekre.

Ez a nyugati világ szinte minden országában megfigyelhető. A túlszabályozottság az életviszonyok egyre bonyolultabbá válásából, a technológiai és társadalmi változásokból fakad. Ehhez Magyarországon hozzájön a jogalkotás szintjeinek felfelé csúszása, tehát az, hogy mindent törvényben akar mindenki szabályozni. Ebből következik az, hogy olyan kérdések is törvényi szabályozás alá kerülnek, amelyeket egyébként miniszteri rendeletben is lehetne rögzíteni. Ahhoz, hogy ez a kérdés megoldódjon, új jogalkotási törvényre van szükség, amelyben pontosan meghatározzuk a törvényhozási tárgyköröket.

Hogyan fog kinézni a parlament őszi törvényalkotási programja? Melyek azok a legfontosabb törvények, módosítások, amelyekre számíthatunk?

Mintegy negyven törvényjavaslatot fog benyújtani a kormány az előzetes tervek szerint. Lesz törvényjavaslat a genetikai alapokról, ez a javaslat a magyar állattenyésztés és vetőmagelőállítás erőforrásainak védelméről szól. Módosulni fog az örökbefogadással kapcsolatos szabályozás is.

A cél az lesz, hogy elősegítsük és támogassuk az örökbefogadást.

Az igazságügyi tárca benyújtja a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvény. Ez azt jelenti, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódásával kapcsolatos jogsérelmeket a jövőben hazai fórum előtt is hatékonyan lehet majd orvosolni, nem kell elmenni strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az ősz fontos törvénye lesz a zárszámadási törvény megalkotása is. Nagyon fontos, minden állampolgárt érintő törvény az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítás, amelynek célja az élelmiszerbűnözés megállítása. A honvédelem területén a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő törvényjavaslat kerül benyújtásra. Olyan közjogi kereteket teremtünk, amelyek lehetővé teszik a kibertér védelmével kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátását, de sor kerül az Önkéntes Honvédelmi Előképzés bevezetésével, valamint a katonai rendészet feladataival kapcsolatos szabályok megalkotására is. Októberben nyújtja be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítását. Erre az Alkotmánybíróság döntéseinek következtében van szükség.

Hétfőn napirend előtti felszólalásában a Sargentini-jelentés megszavazásának körülményeiről beszélt. Az EP jogi irodája szerint érvényes volt a szavazás, ennek nyomán pedig elfogadottnak kell tekinteni a Sargentini-jelentést. A kormánypártok mégis érvénytelenségről beszélnek. Miért?

Az én megközelítésem szakmai, jogi megközelítés volt.

A Sargentini-jelentést az Európai Parlament nem fogadta el,

amennyiben elfogadásnak a szabályszerű elfogadást tekintjük. A Der Spiegelben a napokban jelent meg Alexander Thiele véleménye, aki a göttingeni egyetem professzora. Ő lehetségesnek tartja a parlamenti határozat megsemmisítésére irányuló kereset sikerét. De az Osztrák Köztársaság alkancellárja, Strache is azon a véleményen van, hogy érvénytelen volt a szavazás. Fel is kérte Karin Kneissl osztrák külügyminisztert, hogy vigye az Európai Unió szervei elé ezt a kérdést. 

Mik a jogi érveik?

Ami a jogi érveket illeti, a dolog nem bonyolult. A Lisszaboni Szerződés 354. cikke kimondja, hogy „az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.” Ha ezt összevetjük az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának 178. cikk 3. pontjával, akkor egészen egyértelmű lesz a helyzet. Az EP szabályzata így fogalmaz: „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.” Ebből az következik, hogy miután a Lisszaboni Szerződés a hetes cikk alkalmazására irányuló eljárás vonatkozásában kétharmados többséget ír elő, ezért ez az eset kivételt jelent az alól a főszabály alól, amely szerint csak a mellette és ellene leadott szavazatokat kell figyelembe venni. Ez esetben minden szavazatot figyelembe kell venni. A jelentés tehát nincs elfogadva. Megjegyzem, az nem vet jó fényt az Európai Parlamentre, hogy jogállamisági kifogásokat támaszt a Sargentini-jelentés keretei között az egyik tagállam ellen, miközben maga sérti meg a rá irányadó, saját maga által megalkotott eljárási szabályokat. Demokrácia csak ott van, ahol a jog érvényesül.

A demokrácia nem azt jelenti, hogy a többség bármit megtehet,

hanem azt, hogy a jog keretei között a többség akarata érvényesül.

Nem érzik diplomáciai kudarcnak, hogy nem sikerült megakadályozni a jelentés elfogadását? Még a Néppárt nagy része is Magyarország ellen szavazott. Sebastian Kurz pártja és Manfred Weber személyesen is a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását támogatta.

A Sargentini-jelentésben felvetett kifogások három csoportba sorolhatók. Az egyik része olyan ügyeket firtat, amelyekben pillanatnyilag egyeztetés folyik az EU és Magyarország között. Egy másik része olyan ügyeket nyit fel, amelyeket egyébként kompromisszummal az EU és Magyarország már lezárt. Ezen kívül van több, mint harminc olyan pont, ami nyilvánvaló tévedésen alapszik. Nincs olyan pontja a jelentésnek, amellyel a száznyolc oldalas, minden európai parlamenti képviselőhöz eljuttatott anyag, ne számolt volna el.

Ezek fényében nyilvánvalóan politikai döntés született. A politikai döntéshozatal alapvetően abban különbözik a jogi eljárásoktól, hogy nem feltétlenül a bizonyítékokon alapuló megalapozott tények bírnak relevanciával, hanem elsősorban a különböző politikai érdekek. A Néppárton belül nagy a megosztottság, amelyek az európai parlamenti választások közeledtével egyre inkább csak élesednek. A konfliktus az Európai Unió jövőjével kapcsolatos nézetek között áll fenn. Az ellentét a föderalista és a nemzetállami megközelítés hívei közötti konfliktusként írható le, amely a migráció kezelésében nyilvánul meg legjobban.

Ön jó német kapcsolatokkal rendelkezik. Mit mondanak a német ismerősei? Milyen a megítélése Magyarországnak Németországban?

A német sajtó állásfoglalásait és azok hatását figyelembe kell venni. Érzékelhető a tárgyalópartnerek megnyilatkozásaiban, hogy óvatosak a hivatalos véleménynyilvánításban. Ez a német sajtó elfogultságai miatt van így. Ismerem a német politika baloldali-liberális vonulatát is. Pénteken egy többpárti delegáció járt nálam a parlamentben Rajna-vidék-Pfalzból: köztük is voltak olyanok, akik meggyőződésből támogatják a mainstream balliberális álláspontot. De van egy olyan csoportja is a német politikusoknak, akik gyakran csatlakoznak ehhez a mainstream állásponthoz, de

négyszemközt veregetik a vállunkat,

hogy tartsunk ki, legyünk kemények, mert nekünk van igazunk. Vannak persze olyanok is, akik nyíltan és egyértelműen támogatják a migrációval kapcsolatos álláspontunkat. Ők köszönetüket fejezik ki amiatt, hogy Magyarország Európa határőreként Németországot is védi az elmúlt esztendők hatalmas erőfeszítései árán.

2019 májusában európai parlamenti választások lesznek. Mire számít a választással kapcsolatban?

Magyarországnak az európai parlamenti képviselőhelyekből egy bizonyos kvóta jut. Mi magyarok annyit tehetünk, hogy ezt a kvótát kizárólag olyan képviselőkkel töltjük fel, akik tevékenységükkel azt bizonyították, hogy Magyarország javát kívánják szolgálni. Ez az, ami ránk van bízva. A választási küzdelemben mindenki értékelni fogja ezt.  Világossá vált a Sargentini-jelentésről szóló szavazás kapcsán az, hogy kitől mit lehet várni. Könnyű lesz dönteni az állampolgároknak.

Fotók: Földházi Árpád

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/135960

Ajánljuk még a témában