Földkérdés

A kormány saját nagybirtokosokat hozott létre – Andrásfalvy Bertalan a Mandinernek

2016. augusztus 19. 14:30
Írta: Makk János
„Mi, akik a magyar föld sorsáról írtunk, tudományos véleményünket megküldtük a kormánynak, a döntéshozóknak. Aztán meglátjuk. De elég sürgető a helyzet, mert a földbirtokviszonyok rosszabbak, mint az 1945-ös földosztás előtt” – mondja Andrásfalvy Bertalan, az egykori Antall-kormány oktatási minisztere a Mandinernek. A neves etnográfus szerint katasztrofális állapotban a van a magyar vidék, ezért felszólítja a nagybirtokosokat, hogy földbirtok-adományozással teremtsenek munkahelyeket és megélhetést a falvaknak. Andrásfalvy úgy látja: Ángyán József sorsán látszik, micsoda ellentétek vannak itt nemcsak a felszín alatt, hanem egészen láthatóan. Interjúnk.

A birtokviszonyokról és a magyar vidék állapotáról a minap publikált egy érdekes kiáltványt a Kapu folyóiratban Segítség! címmel. Mi ennek az aktualitása?

Sok olyan falu van, amelyik teljesen elöregedett és elszegényedett. Se munka, sem föld, pedig nemcsak a falu, hanem az ország megtartó ereje mindig a föld és az azt művelő paraszt ember volt. Ahogy Veres Péter is mondta: minden ország parasztságával gyarapodik, minden másban fogy. A föld viszont most nem a parasztság, hanem a nagybirtokosok kezén van, akiknek nem kell a munkáskéz. Az emberek segélyből élnek. Mibe kerülne egy nagybirtokosnak, hogy a több ezer hektárjából minden falunak adjon 15-20 hektárt? 

Ezt a javaslatot tette a kiáltványában?

A magyarság érdekében felszólítottam a nagybirtokosokat, tegyék lehetővé a falvak életben maradását! Adjanak 15-20 hektárt, hogy ott biogazdaságot lehessen kialakítani! Ne szoruljanak állami segélyre, hanem közmunkában dolgozva termeljék meg biogazdaságban legalább a maguk, az iskola és az óvoda, valamint a szociális öregotthon számára értékes zöldség, gyümölcs táplálék-nyersanyagát. Vannak már ilyen falvak, melyek tudtak ehhez földet biztosítani. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy lesz-e ilyen földbirtokos, aki magyarságában kötelességének érzi majd ezt a gesztust.

Ez szép kezdete lehetne a nagybirtokosok és a nincstelenek közötti párbeszédnek és együttműködésnek. De lesz legalább egy-két nagybirtokos, aki hajlandó az önkormányzatokkal ilyen szerződést kötni?

Na, igen. Erre várunk, ebben reménykedünk sokan. Ennek a kiáltványnak megjelenésére is majd' fél évet kellett várnom.

Nem túl valószínű, hogy a Kapu című folyóiratot böngésznék a nagybirtokosok. Márpedig itt őket szeretné meggyőzni, ha jól értem. A népi oldalról érkező hangok pedig – gondoljunk csak Ángyán József esetére – sokszor ellenállást váltanak ki.

Lehet. Mindenesetre én nem állok kapcsolatban egyetlen földesúrral sem. Mi, akik a magyar föld sorsáról írtunk, tudományos véleményünket megküldtük a kormánynak, a döntéshozóknak. Aztán meglátjuk. De elég sürgető a helyzet, mert a földbirtokviszonyok rosszabbak, mint az 1945-ös földosztás előtt. 

Az ön által javasolt 25-30 hektár egy háromszáz fős falunak elegendő lenne?

Attól függ, mit termelnek rajta.  A kenyérgabonát például nem lehet ezen eleget termelni, de zöldséget, fűszereket, tökmag-olajat, gyümölcsöt igen, akár jövedelmező eladásra. De már a tojás és a tej is olyan áron van, hogy megéri biogazdaságban termelni, sőt még a piacra is. Például 3-4 ezer forintért eladható a tökmagolaj, de egy kiló meggy is 4-500 forintért elkelhet.

Ez befektetés szinten is megtérülhet? Nyilván szükség lenne hatástanulmányokra, költség-haszon elemzésekre…

A kishantosi biogazdaság olyan modell volt, melyet többen is követtek volna. Tehát egy gazdaságos, kipróbált modell. Ott van erre a cserdi példa is, ahol a cigány polgármester vezetésével működtetnek biogazdaságot. Ebből látják el az öregeket és az iskolát. Egyébként nemrég éppen ez a biogazdaság adott 50-60 mázsa krumplit ingyen a Máltai Szeretetszolgálatnak. De Amerikában például több államban is bevett gyakorlat, hogy 3-400 öles telkeket osztanak szét és ott próbálnak a lakosok biogazdálkodni, saját maguknak megtermelni a zöldségeket, fűszereket.

Ez összemérhető a nagybirtok által termelt értékkel?

Nemrég jelent meg A magyar föld sorsa című kötet, amelynek társszerzője voltam. Abban például Márai Géza kimutatta, hogy a nagyüzemben termelt mezőgazdasági termények értéke és minősége területarányosan töredéke annak, ami régen a háztájiban és a kisüzemekben készült. Én a történeti részt írtam, de szintén társszerző volt Tanka Endre, Molnár Géza és Ángyán József. Két éven keresztül próbáltuk kiadni. 

Anyagi okokból volt nehéz a megjelenés?

Nem csak amiatt. Egyértelmű volt, hogy a nagyüzemek túlsúlyának káros következményeire mutattunk rá. A nagyüzemi gazdálkodás ugyanis tönkreteszi a földet, mert nincs vetésforgó és nincs szerves trágyázás. Ahol nagy állattartó telepeket létesítettek, ott most vízzel mossák ki az állati ürüléket. Ami trágyaként hasznos lehetne a földnek, így beleengedve inkább megfertőzi a talajvíz-bázist. Ez mindenhol így van, ahol nagy tehenészetek vannak. A föld nem kap szerves utánpótlást és sokkal érzékenyebb a szárazságra, hiszen már nincsenek benne nyomelemek és vitaminok. Ezt kémiai vizsgálatok is kimutatták. A most megtermelt krumpli vastartalma például mindössze 5 százaléka annak a krumplinak, amit 30-40 éve termeltek.

A műtrágyázás ront a helyzeten?

Ha még műtrágyáznának! Az is drága! A nagybirtok-területek alig tizedén használnak műtrágyát! A közgazdaságtan azt tanítja, rövid idő alatt nagy jövedelmet kell termelni. Míg a kisgazdaság gondol a jövőre, a nagybirtok nem.

És mit tudnak így termelni?

Például repcét. Ebből van a legjobb kivitel, miközben minden egyébként jól megtermelhető terményt részben importálunk.

Mennyire merül ki egy ilyen nagybirtok a szerves trágya hiányában?

A mezőgazdasági gyümölcs és zöldségfélék értékét a napfény adja. Ahol azonban sok a napfény, ott kevés a csapadék. Ami a napfény miatt hiányzik, az korábban az áradásokkal jött le, így termékenyült meg újra és újra a magyar föld. A folyószabályozással és az ártéri gazdálkodás megszűnésével azonban marad a napfény és marad a szárazság. Öntözés nélkül Magyarországon csak gabonát és repcét lehet nagy tömegben termelni, de azt is sújthatja a szárazság; értékesebb beltartalmú zöldséget, fűszert, gyümölcsöt alig lehet így termelni.

Miért éri meg ez a modell a nagybirtokosoknak? Egyszerűen négyzetméter-arányosan kevesebb gazdasági értéket termelnek.

Mert kevés munkaerő és idő befektetésével nagy jövedelmet tudnak termelni. Ugyanazon a területen tízszer annyi embert el tudnának tartani és közel tízszer akkora értéket állíthatnának elő szerintem. Hihetetlen, milyen állapotban van a mezőgazdaság! Ott tartunk, hogy évenként 400 ezer tonna takarmányt importálunk Brazíliából a teljesen automatizált tehenészeteknek! Vagy személyes példával élve, nemrég egy családi összejövetelen gyorsan be kellett vásárolni a pörkölthöz. Kellett például hagyma, három csomagot vettünk. Egyik belgiumi volt, a másik olasz, a harmadik meg holland. Fokhagyma is kellett. Hoztunk. Csomagolták Orosházán, termelték Kínában. Ez egy tünet, egy látlelet! Ezzel foglalkozni kell!

Vannak néhányan, akik foglalkoznak is, például Ángyán József.

Ángyán József sorsán látszik, micsoda ellentétek vannak itt nemcsak a felszín alatt, hanem egészen láthatóan. Megszüntették az intézetét, pedig az már akkora volt, hogy majdnem egész egyetemi kar lett belőle. Mégis, reménykedem valami előrelépésben, megegyezésben ezután is. Nem szabad lemondani az építő párbeszédről, erre kértük a kormány képviselőit is.

Ha a kormányzat nem is, mégis nagyjából mekkora az az értelmiségi kör, amelyik támogatja az elképzelését?

Szerintem a mezőgazdaságról gondolkodó többség egyetért velünk, de van más gondja, nem foglalkozik vele, nem érzi igazán, hogy az idő sürget.

Hol születnek a döntések a magyar mezőgazdaságról?

Egy szociológiai tanulmánykötet szerint (A Vidék Magyarországa, a szerk.) a magyar birtokpolitikát három érdekkör formálja. Egyrészt vannak a kisgazdák, az eredeti Fidesz-program mellettük állt ki, de nem sokat tehetett segítségükre, hiszen a nagyüzemek aránya ma is nő. Másrészt működnek a zöldek is, ők azonban akik nem annyira a birtokpolitikába szólnak bele, hanem a fenntartható, bio-termelés elterjedéséért küzdenek. A legerősebb érdekkört a nagybirtokosok alkotják, akik főleg a szocialista és liberális háttérrel rendelkeznek. Ők szerezték meg a téeszek gépállományát és legjobb földjeit. Ezek mellé a kormány egy saját nagybirtokos csapatot hozott létre, akiket most nagyban támogat.

Hogyan jöhetnek létre most új nagybirtokok, amikor maximálva van a birtoknagyság?

Sajnos, a nálunk eddig érvényes földbirtok-nagyságot korlátozó törvényeket könnyű kijátszani. Egyes családtagokra írhatják egyesével a birtoktulajdont, így a megállapított korlátokat sokszorosan túl lehet lépni, több ezer hektáros birtokokat lehet kialakítani. Egyes nagybirtokosok befektetéseit, például vágóhidak építését az állam pedig hatalmas, vissza nem térítendő kölcsön-adományokkal támogatja. 

Mégis, mi a tétje a birtokpolitikának, hogy a kormány önmagától nem mer, vagy nem akar belenyúlni?

A nagybirtokosok repce- és gabona-kivitele fontos eleme a magyar nemzetgazdaságnak. 

És nincs is olyan nyomás a kormányon, amely miatt a kisbirtokos koncepciót megfontolná?

A fő probléma az, hogy alig létezik hagyományos kisgazdaság, már szinte csak nagybirtok van. És aki mégis el kezdene gazdálkodni, annak nagyon sok egészségügyi előírással, valamint a 18 százalékos áfával is szembe kell néznie. A kormány és az EU hiába támogatja az agráriumot, a támogatások 80 százaléka a nagybirtokosokhoz kerül és a földárveréseken sem tud igazán a kisparaszt pályázni. A fiatalok így már nem vállalkoznak, ez pedig lehetetlenné teszi a szerveződést.

Ha már az EU-t említette, a földmoratórium lejárt, most pedig éppen folyik a kötelezettségszegési eljárás a külföldiek földvásárlását korlátozó jogszabályok miatt. 

Magyarország – csakúgy, mint a később csatlakozott kelet-európai országok – nem egyenrangú a régebbi EU-alapítókkal. A régi tagállamoknál a földbirtok-politika nemzeti hatáskörbe tartozik, nálunk az EU szabályozza és ránk kényszerítette, hogy teljesen szabaddá tegyük a földforgalmat, éppúgy, mint a tőke és munkaerő áramlását. Ezt a megalázó, a kelet-európaiakat diszkrimináló diktátumot fel kell mondanunk.

Most mégis valószínűbbnek tűnik, hogy a földforgalom éppen hogy sokkal szabadabbá válik. A külföldiek földvásárlásának lehetősége hogyan érinti majd a magyar földet?

Ma a földeknek az értéke Magyarországon töredéke a nyugati áraknak. Aki most felvásárolja ezeket, nagyon meggazdagodhat a jövőben. Sokáig nem maradhat ez az állapot: azok, akik most árverésen megvásárolták az állami földeket, ha akarják, pár év múlva csaknem tízszeres áron adhatják el külföldi tőkéseknek.

Ön szerint ki lesz árusítva a magyar föld?

Tudatosítani kell: a magyar kormány bátran kiállt például a kötelező menekültkvóta ellen, védi az ország és társadalma érdekeit. Ugyanígy kellene bátran megvédeni az országot a külföldiek várható földfelvásárlása ellen. A magyar föld a magyarság életének alapja, ezért össze kell fognunk. Ahogy a kvóta esetében, együtt fel kell lépnünk, akár népszavazással is.

*

Andrásfalvy Bertalan 1931-ben született Sopronban, Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter Antall József kormányában. 2005-ben távozott az MDF-ből és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének alapító tanszékvezetője. Pécsen és Hosszúhetényben él.

 

 

Összesen 233 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jakab István 2007.

„A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következménnyel járna, ha az állami földeket eladná a kormány –fogalmazott a Magosz elnöke.”



Jakab Isván 2015.

".-.A FÖLDELADÁS AZ UTOLSÓ ESÉLY A GAZDÁK HELYZETBE HOZÁSÁRA.."


http://www.polgarinfo.hu/modul..

http://magyaridok.hu/gazdasag/..

Válaszok:
Laibach | 2016. augusztus 19. 14:48

A feliratoktól tekintsünk el, mit is ígért anno a miniszterelnök úr?

https://www.youtube.com/watch?..

Tisztelem Andrásfalvy Bertalant és sok tekintetben egyet is értek vele. Amit a magyar agrárgazdaságról mond azzal viszont nem. Aki készített már költségkalkulációt az agrárgazdaság tekintetében az tisztában van, hogy hibás AB állítása, érvelése és következtetése.

Hosszan lehetne a témát taglalni, de erre nincs hely és idő sem. Ezért csak pár dolgot említenék.

1935 évben az agrárgazdaság birtokrendszere a statisztika szerint a következő volt.

Törpe birtok 5 holdig 10,3 %
Kisbirtok 5-100 holdig 53,1 %
Középbirtok 100-1000 holdig 14,5 %
Nagybirtok 1000 hold felett 20,1 %

Ez összesen 100 %

Ekkor az agrárgazdaságban a dolgozói átlagos létszám a többszöröse volt a mostaninak. Ez azonban nem azért volt, mert több volt a törpe és kisbirtok, hanem azért mert nem voltak olyan kapacitású gépek amelyeket kedvező árfekvéssel a törpe és kisbirtokon alkalmazni lehetett. Többségében állati és kézi munkaerővel oldották meg.

A közép és nagybirtokon már megérte alkalmazni a gépi eszközöket, mert ezzel csökkenteni lehetett a fajlagos költségeket, így ezek az eszközök megtérültek. Ugyanez volt 1945 után az állami gazdaságok és TSZ-ek esetében. Ha megnézzük az 1935 évi foglalkoztatási létszámot és az 1970-es évekhez hasonlítjuk, de nem vesszük figyelembe a segédüzemeket, akkor azt tapasztaljuk a gépesítés következtében a dolgozói létszám a tizedére csökkent.
A mai gépek mellett pedig egy menetben megtörténhet a talajelőkészítés, vetés és elmunkálás. A betakarítás korábban hónapokat vett igénybe, ma ez az érési időszakot véve figyelembe legfeljebb két-két hét.
Több olyan üzleti tervet készítettem, ahol a megművelt terület 1000 hektár körüli volt, és az összes éves átlagos dolgozói létszám mindösszesen 13 fő volt.

Ha elvégezzük egy 5-30-50-100-300-600-1000-1200 hektáros gazdaság fajlagos költség vizsgálatát, akkor azt tapasztaljuk, hogy ahogy emelkedik a művelt terület úgy csökken a fajlagos költség. Így ma egy 1935 évhez hasonló bírtok rendszerben a gazdálkodók csődbe mennének.
Falun pedig már 1990 előtt sem volt meg a kis-közép birtokhoz szükséges szakember.

Tudom, vannak országok ahol más a helyzet. Ilyen példáúl Ausztria. Ausztriában azonban a 30-50 hektáros gazdaság mellett állattartás is van, továbbá saját feldolgozó üzem, bolt és vendéglátó egység. Magyarországon ilyen körülmény nincs és 1990-ben sem volt, mert a vállalkozások tőkeszegények voltak és hitelt sem tudtak felvenni. Ausztriában pedig 100 évet meghaladó múltja van. Hollandiában, Dániában is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott működnek a korábban Magyarországon működő Hangyaszövetkezetekhez hasonló szövetkezetek.
Ezt esetleg 1990-1994 között meg lehetett volna csinálni, de akkor a privatizációt is másként kellett volna végrehajtani. Beleértve ebbe a kárpótlást is.

Röviden ennyit kívánok hozzá írni és ezzel részemről le is zártam.

Anno nálunk az egész család fóliázott. Vígan megéltünk belőle, kemény munka volt de megérte. Jó ha volt egy-két hektár a föld. Jött Göteborg ,a tőke szabad áramlása, és a marokkói stb paprika, meg a multik részéről a halasztott fizetés, vagy ki nem fizetés. Itt volt vége a történetnek.

Helyette a magyar föld jelenleg földalapú támogatást terem. Gyorsan bevetik búzával, kukoricával, napraforgóval, kevés munkaigényes növénnyel, jöhet a támogatás meg a Ford Ranger. ennyi.

2020-tól meg majd nem lesz támogatás 3 jön még hozzá a TTIP és néznek majd mind a luki nyúl.

"Csak a Jobbiknak van határozott véleménye a földről."

LOL

Gyurcsánynak is voltak víziói, ötletei. Az ország rá is fizetett. A Jobbikkal is így járnánk.

15-20 hektáron csak kertészeti, vagy gyümölcstermelés lehet rentábilis.

Szántóföldi növénytermelés nem. Illetve csak akkor, ha saját felhasználásra takarmányt termel és mellette állattenyésztés van. Ezt még növelni lehet, ha saját mag dolgozza fel, értékesíti.

Ahhoz, hogy a szántóföldi növénytermesztés rentábilis legyen és eltartson egy családot legalább 600 hektárra van szükség. Ehhez pedig éves átlagban elég 2-3 létszám.
A rendelkezésre álló földterület 40 %-t bérbe adják a tulajdonosok. ha valaki földbe akarna dolgozni bérelhetne földet. Vajon mekkora az a tömeg akinek vidéken ilyen ingerenciája van? Megsúgom, elenyésző.

Nem újságokból, könyvekből ismerem a magyar agrárgazdaságot, hanem saját tapasztalatból.

Gyermekkorom nagyobb részét vidéken ebben a miliőben töltöttem.

Több, mint 10 évig dolgoztam az agrár vállalkozóknak. Évente kétszer bejártam az országot. Bár 2007-ben abbahagytam a munkát, de még a mai napig is fennáll az ügyfeleimmel a baráti viszony. Így elégséges információm van ahhoz, hogy megítéljem bárki állítását.

Ha valamit idézel és a linket is megadott, akkor úgy idézzed ahogy az elhangzott.
Valahogy így: "a kormány szeptemberben törvényben zárja le a földárveréseket, amelyek során a meghirdetett 280 ezer hektárból 206 ezer kelt el. Mintegy 30 ezer vevő volt, akik közül 20 ezren 3 hektár alatti területet vásároltak."

A lényeg pedig 206 ezer hektárra volt igény és nem 280 ezer hektárra. A másik a 30 ezer vevőből 20 ezer volt aki 3 hektár alatti területet vásárol és csak 10 ezer aki ennél nagyobbat.

Ez sem igazolja Ángyán József és Andrásfalvy Bertalan állítását, hogy mekkora nagy az igény vidéken a földművelésre.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 15:58
Burmann | 2016. augusztus 19. 16:09

"nettó tényeket sorolt fel."

:DDD

Vannak bruttó tények is? Melyek azok?

Úgy látom te sem az agrárgazdaságba dolgozol, legfeljebb a susványosban.

A földalapú támogatás minden uniós országban létezik és ugyanannyi. A célja a termelői és ezen keresztül a fogyasztói árak csökkentése. Ha nem lenne az árak 30 %-al magasabbak lennének. Ha Magyarországon nem lenne, akkor a magyar agrárgazdaság versenyképtelen lenne és csődbe menne.

"kulákokhoz" ? :DDD

Majd mindjárt jön Tunya és kioszt, és idézni fog neked a BAL_RAD-ról.

Megértem a diszlájkot. A tények egyeseknél igencsak ellenérzést váltanak ki.

LOL

Már csak a dallam hiányzik. Mondjuk akár agrárhimnusz is lehetne.

"Akkor is így lelkesedtél volna, ha Gyurcsány adja el az állami földeket?"

A Gyurcsány rezsim is adott el állami földeket. A több azonban 20-30 évre lett bérbe adva. A Horn rezsim idején is. A bérbe adás pedig ingyen, vagy fillérekért történt a sleppnek.

Igen. Ezt is szóvá tettem és meg is írtam az akkori agrárminiszternek.

A többire most nem válaszolok, mert nem ide tartozik.

:D
Ezzel kapcsolatban mi ír a BAL-RAD?

a nersevik lumpenproletariátus szemében pedig cionista

így kerek a világ

"Andrásfalvy Berci!
Kényelmes a Merci?" - skandálták a fideszesek 1990-ben a Kossuth téren.

És igazuk volt, a Merci elvette az eszét a hatalom akkori birtokosainak, de az Audi is megártott az 1990-ben még csóró fiataloknak, akik milliárdossá lettek "alkotmányosan" meg nemvolttaggyűléseken.

Egy olyan országban, ahol a lakosság nincstelen, és szinte minden vagyon és föld csak kevesek, és idegenek kezében öszpontosul, ott a hazaszeretet csak platonikus, és a hazájukért az emberek sosem fognak úgy harcolni, mint amikor az övék lenne minden. Egy ilyen ország könnyü préda az idegen gazdasági, hatalmi érdekeknek.

Nem átlagos birtokméretről írtam, hanem arról mikor, milyen formában gazdaságos a piacra termelő agrárgazdaság.
A magyar átlagos birtokméretet pedig az húzza le, hogy a kárpótlás során nagyon sok az egy-két hektár méretű elaprózott földterület.

Volt olyan időszak, amikor a pályázatokat 12 példányban kellett leadni és csatolni kellett a telekkönyvi szemlét. Nem egy esetben egy ez 700*3*12 A/4-es lap volt.

"Az MDF-be annak párttá válása után lépett be 1988-ban, 1989 és 1990 között az országos választmány tagja és pécsi elnöke volt. 1993-ban a Baranya megyei választmány elnökének választották. Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni jelöltként bejutott az Országgyűlésbe (Baranya megye 1. vk., Pécs). 1993 és 1994 között az MDF-frakció elnökségi tagja, 1994-ben és 1998-ban pedig a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt.

1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban.[1] Ezt a posztot 1993-ig töltötte be (őt Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök követte). Minisztersége idején a rendszerválás utáni kulturális élet finanszírozásában, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket.

2005-ben távozott az MDF-ből és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett."
Forrás: Wiki

Annyira tiltakozott a földkárpótlás ellen, hogy kormánytag lett. Egyénként pedig nem tudok róla, hogy az agrártevékenységben a gyakorlatban bármilyen mértékben részt vett. Így legfeljebb csak a kutatásai réven elméletben volt vele kapcsolatban.

"Máig rendezetlen a kommunista kárpótlás ügye

Nem a kárpótlási jegyek rendszere volt az egyetlen ötlet a károk rendezésére, a rendszerváltás és a kilencvenes kormányalakítás után a három kormánypárt komoly vitába kezdett a kárpótlás módjáról. A Független Kisgazdapárt teljes reprivatizációt szeretett volna, amivel minden államosított javat visszaadnak az eredeti tulajdonosnak. Az MDF és a KDNP viszont a piaci privatizációt tartotta jónak, az eredeti tulajdonosok részleges kárpótlása mellett.
Miután belátták, hogy az eredeti állapotokat gyakorlatilag lehetetlen helyreállítani, ráadásul a rossz állapotban lévő gazdaság és a hatalmas külső államadósság sem bírta volna el a terhet, a részleges kárpótlás és a kárpótlási jegyek mellett döntöttek, ezzel párhuzamosan pedig megindult a privatizáció.
A kormány 1990-ben jelentette meg a „nemzeti megújhodás” programját, ebben többek között lefektették a kártalanítás alapvető elveit is. A kormány úgy döntött, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadását nem támogatja. Úgy vélték, a földreform során mindenekelőtt a földműveléssel foglalkozó rétegeket kell földhöz juttatni, a gyárak, üzemek, boltok, műhelyek visszaadása helyett természetbeni visszaadása helyett kártalanítani kell a korábbi tulajdonosokat. Fontos kitétel volt a dokumentumban, hogy a kártalanítás csak részleges lehet, a rendszerváltás utáni gazdaság lehetőségei ugyanis nem teszik lehetővé a teljes kártalanítást.
A kárpótlásról végül 1991-ben született az első törvény, méghozzá két körben. Előbb 1991 áprilisában, de azt az Alkotmánybíróság egyes pontjain alkotmányellenesnek találta, ezért júliusban fogadták el annak végleges változatát, amely az 1948. június 8-a utáni károkról szólt (később 1992-ben további két, részben politikai tárgyú kárpótlási törvény született, 1939-ig visszamenően). Nagyjából 1,8 millióan jelentkeztek kárpótlási jegyekért.”
Ja! A „Trükkök, kiskapuk”is léteztek.
Forrás: Máig rendezetlen a kommunista kárpótlás ügye
http://index.hu/gazdasag/2013/..

Az 1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényről se feledkezzünk el.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hj..


Bizony, bizony. A riportalany ennek a kormánynak volt a tagja.

"Fakkszopó MDF. Úgy elqurta anno"

"tetszettek volna forradalmat csinálni."
;-)

"az egykori tsz-elnökök, majd kft igazgatók mellett megjelentek mások is, azóta élénkültek föl a mezőgazdasággal kapcsolatos viták.."

N ja! Elvesztették a fillérekért, vagy ingyen bérel állami földeket. Olyan 20*30 éves lejáratú bérleti szerződéseket kötöttek, amelyeknél a bérlet ideje alatt nem lehetett változtatni a bérleti díjakon. Így lett az, hogy miközben a piaci bérleti díjak a többszörösére emelkedtek, a sleppnek változatlan maradt. Ennek elvesztéséért megy a harakiri.

A 85 éves fingfésülő tanszékvezető tanár úr tegye fel a szájzárat, tűnjön el, neki mint kormánytagnak hatalom volt a kezében, amivel nem élt, rosszul bánt, örüljön a puszta fizikai létének.
Nemzedéket tett tönkre tehetetlen tohonya uralmuk, visszahozták a szocikat a hatalomba.
Ez az ember egy szélhámos életművész, számomra már mondhat bármit, hiteltelen.
Sunyi ravasz töketlen érdekember.

Sajnos mindenben igaza van. Ma a vidéket a bal-és jobboldali oligarchák igázzák le, veszik el az oxigént.

A Fidesznek nincs vidék politikája, csak a saját kebelbarátai gyarapodnak. A baloldal ugyanezt tette.

S ma nincsenek népi írók, akik felemelnék ez ellen a szavukat.

A vidék végletesen rothad, leépül, kihal.

Nem akarlak megsérteni, de a beírásod alapján te legfeljebb csak láttad az agrárgazdaságot, de soha nem készítettél üzleti tervet, kalkulációt. Így nincs értelme a polémiának.
Nekem 200 négyszögölön van a családi házam. Van rajta szőlő, szilvafa, mandulafa és fügefa. Korábban volt még alma, körte, barack és dió is. Mégse mondanám, hogy ez piacra termelő gazdálkodás.

Tudod, hogy az állításod ma már nem igaz?
A csatlakozás után igaz volt, de mára már azonos az unió többi országáéval.


Ernst Zimmerl osztrák agrárattasé pedig egy riportban a következőket mondja:

"A magyar agrárstruktúra lényegesen különbözik az osztráktól. Egyrészt itt van mintegy 1500 nagygazdaság, melyek jogi személyiségként működnek. Másrészt ott van a sok kisbirtok, melyeket gyakran nyugdíjasok művelnek, akik nem tudják kinek átadni a gazdaságot. Olyan, megfelelő méretű területtel rendelkező családi gazdaság, mint amilyenek nálunk, Ausztriában vannak, itt – történelmi okokból – csak igen kevés létezik. Ausztriában szinte csak családi gazdaságok vannak, az ezer hektár feletti nagyüzemek ritkaságnak számítanak. Nálunk a gazdaságok eleve sokkal jobb technikai feltételek mellett gazdálkodnak, mint magyar versenytársaik, akiknek még mindig nagy a lemaradásuk ezen a téren. Magyarországon igencsak tőkehiányos a gazdálkodás, és a bankok nem szívesen finanszírozzák a mezőgazdasági tevékenységet. Ami a tulajdonviszonyokat illeti, Ausztriában a bérelt területek aránya csak 25 százalék, míg Magyarországon több mint 2/3-át bérlik a földnek. Az érdekképviselet sem olyan itt, mint nálunk: túlságosan sok a szervezet, kevés érdekérvényesítő képességgel. A jelek szerint a kormány is észlelte ezt, és most egy erősebb érdekképvisleti szerv felállításán dolgozik. Ezt üdvözlendőnek tartom.


Mit gondol, jó irányba halad a magyar agrárium szekere?


Az új kormányzat a vidékfejlesztés jegyében a családi gazdaságok megerősítésére teszi a hangsúlyt. Az első lépéseket már meg is tette, így például kistermelőknek, magánszemélyeknek is megengedi a pálinkafőzést. A kistermelők bevételeit növeli az a törvénymódosítás is, amelyik lehetővé teszi a helyi termékek közbeszerzési eljárás nélküli értékesítését, de a szezonmunkások alkalmazásának megkönnyítése is jótékony hatású lehet. Úgy vélem, az új földtörvény szintén a családi gazdaságoknak fog kedvezni. Bár ez az agrárpolitika megfelel annak, amit Ausztria is követ, Magyarországnak történelmileg mégiscsak más adottságai vannak. Már a második világháborút követő államosítás előtt is voltak itt nagyüzemek, de a rendszerváltásig mindenképpen ez volt a jellemző gazdálkodási méret. Ennek megváltoztatása csak nagyon hosszú távon lehetséges, ellenkező esetben azok az értékek, amelyeket a nagyüzem teremtett – gépek, épületek – elvesznek."
Forrás: Magyar agrárium – osztrák szemmel
http://www.haszonagrar.hu/inte..

Erre konkrét választ nem tudok adni. Egy-két ilyen gazdálkodóval tárgyaltam, de ezek olyanok voltak, akiknek a szüleinek korábban volt Magyarországon földjük, de 1945 elött, vagy 1956-ban elhagyták az országot. Egy szigetvári pedig - ő is magyar - Jugoszláviából költözött át Magyarországra.

Amit írsz olyant csak hallottam, így nem tudom, hogy mennyi benne a valóság.

A hozzáúszólásaimban azonban nem erről írtam, hanem a piacra való termelésre, az ebből való megélhetésre. Ebben az esetben az agrárgazdálkodás a az egyetlen állás.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 21:02

Bocs a plusz betűért. Fáradt és figyelmetlen vagyok. A másikra válaszodra is válaszoltam, de valamiért elszállt. Nincs kedvem újraírni. Majd egyszer máskor, ha lesz ilyen téma visszatérünk rá.

"ötven hektáron"

Ilyen a cikkben nem szerepel.

Ez szerepel: Adjanak 15-20 hektárt

Ezek szerint te nem olvastad el.

Andrásfalvy úrnak, mint a kormányalapító MDF-nek és a kormány tagjának beleszólása volt a kormányhatározatokba, az országgyűlési beterjesztésekben. Átböngészve a parlamenti naplót, sehol nem találkoztam olyan hozzászólással, amelyben bírálta volna a privatizációt, a kárpótlást. Most utólag világosodott meg? Akkor nem amikor egymilliót meghaladó munkanélküli jött létre?

Szerintem a kárpótlás szervezetlen, meggondolatlan és előkészítetlen volt.

Hogyan kellett volna végrehajtani a kárpótlást?

Minden ingatlant – termőföldet, termelő, szolgáltató szervezetet – állami kézbe kellett volna tartani. A kárpótlást első menetben kamatozó állami értékpapírokkal kellett volna rendezni.

Ezt követően meghatározásra kerül, hogy mely ingatlanok kerülnek privatizációra, kikötve, hogy a megszerzők kötelezik magukat X ideig történő gazdálkodásra. A termőföld tekintetében pedig kialakításra kerülnek a 30-50-100-300 stb. nagyságú birtoktestek.

A leírtak megtörténte után elindulhatott volna a kamatozó állami értékpapírok beváltása. A második menetben pedig a megmaradó termőföldek értékesítése készpénzért azoknak, akik agrárgazdálkodást akarnak folytatni.
Ebben illeszkedne bele az is, hogy az önkormányzatokat is földhöz kellett volna juttatni, ahol a munkanélkülieket foglalkoztatni lehet, vagy termelő üzemeket – ipari parkokat – lehet létrehozni. (Amennyiben ez megtörténik, akkor a Tisztelt Andrásfalvy Bertalannak sem kellene ma „Segitség”-ért kiálltania.)

Az akkori tervezett szerint azt tervezték, hogy a kárpótlást, privatizációt legkésőbb 1997-ben lezárják. Ekkor egyenleget lehetett volna vonni, és akik nem váltották be a kárpótlás során kapott állami értékpapírokat, azokat pénzben kárpótolják. Ennek a forrása lehetett volna a készpénzben értékesítésből befolyt bevételek.

Szerintem ezzel kedvező birtokrendszer jött volna létre, és nem terhelték volna a gazdálkodókat plusz költségek. Ki lehetet volna küszöbölni a zsebszerződéseket, az ügyeskedéseket, visszaéléseket. Csak azok jutottak volna működő vagyonhoz, akik ezt működtetni akarják. Így nagyon sok feldolgozó üzemet is meg lehetett volna menteni és a foglalkoztatás sem csökkent volna olyan mértékben, ahogy ez történt. Az előcsatlakozási, majd az uniós forrásokból, kiegészítve saját erővel – beleértve a kedvezményes hiteleket és állami támogatásokat is – technikai, technológiai fejlesztést lehetett volna végrehajtani, ahogy ez részben történt.

Ha valaki volt földárverésen, annak vannak tapasztalatai, hogy a jogászok miképpen verték át a kárpótlásba résztvevő falusi embereket. Ebben is van sara az Antal-kormánynak. Voltam ilyen földárverésen és erre is volt rálátásom.

Ez a törvény is közvetve Tiszafa állítását igazolja.

"A magyarok Istvánt „önként királyukká választották és megkoronázták”, azaz a közösség a nemesítés és a birtokadományozás jogát „a maga akaratából az ország szent koronájának joghatóságára és következésképpen” a királyra ruházta az uralkodással együtt.[1] Magyarországon minden földtulajdonra vonatkozó jog gyökere a Szent Korona [2]"

[1] Eckhart 1941: Eckhart Ferenc. A szentkorona-eszme története. Attraktor. ISBN 963 206 746 0 (2003)

[2] Bertényi: Bertényi Iván. A magyar korona története. Kossuth. ISBN 963 09 2563 X (1986)

Veled értek egyet. Fentebb ezt le is írtam, hogy miért.

Az 1942. évi XV. törvénycikk is közvetve ezt igazolja, amely arra épül; "Magyarországon minden földtulajdonra vonatkozó jog gyökere a Szent Korona." Ez van az idézett törvénycikk mögött is.
Nem véletlen az, hogy jogtudósok, alkotmányjogászok nem egyszer így fogalmaznak; Magyarország 1000 éves Alkotmánya.

Benne van, csak te nem érted, és megint olyanba kotyogsz bele, amihez fogalmad sincs. A logikád meg a béka hátsója alatt van.

"Szent korona tulajdona" - írod. Ez is a tudatlanságodat, logikátlanságodat reprezentálja.

1945 előtt a nagybirtokosok nem bérbe adták ki a földjeiket - ilyen nagyon kevés volt - hanem gazdatiszteket tartottak, akik gondoskodtak a gazdaság működtetéséről.

A mostani "zöldbárók" - több ezer hektáros gazdaságok tulajdonosai - sem maguk művelik a földeket, irányítják a gazdaságot hanem szakembereket alkalmaznak.

"Monarhia"

Ez meg mi fán terem? Netán valamilyen vörös piréz nemzetiség?

"A leghíresebb csaló, aki visszaélt a kárpótlási jegyekkel, valószínűleg Tribuszerné volt – igaz, az ő történetének csak mellékszereplői voltak a kárpótlási jegyek. A korábban pilótajátékot szervező Tribuszer Zoltánnét és társait 1997-ben ítélték el jogerősen. Tribuszernét különösen nagy kárt okozó csalásokért, jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért és magánokirat-hamisításért kilenc évi börtönbüntetéssel sújtották."
A többi pedig itt olvasható

Máig rendezetlen a kommunista kárpótlás ügye
http://index.hu/gazdasag/2013/..

Valójában ország/világ-pusztítás játszódik le, csak az a kérdés van, hogy szándékos vagy csak ostobaságból, illetve nyereségvágyból adódó.
Mindez sikeres népbutítással kísérve!

Nem vagyok a titkárod és az oktatód sem akarok lenni.

Olvasd el a Szent Korona Tan-t, továbbá a két szerző könyvét akire hivatkozom a Berecskereki 2016. augusztus 20. 11:00 hozzászólásomban.
Vedd figyelembe:Magyarországon minden földtulajdonra vonatkozó jog gyökere a Szent Korona

Ha létezik némi logikád akkor választ tudsz adni a felvetett kérdésedre. Ha ezt nem tudod megtenni, akkor felesleges veled a párbeszéd.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés