A legszebb tervek a Városliget megújítására

2016. június 13. 09:14
Gulyás András

Miért hallgatják el őket?

Több fa, kevesebb beton a megújuló Városligetben? – ezt vajon hogyan hozták ki, merül fel bennem a kérdés.

Hallottam már a növekvő zöldfelületről, némi internetes keresgélés után sikerült megfejteni, hogy ez a mélygarázs feletti füvet jelent majd, cserébe a kivágásra kerül több mint ötszáz darab, gyakran több száz éves fákért. De hogy lehet azt kihozni, hogy kevesebb lesz a beton, miként a Városliget Zrt. közleménye állítja, mikor egy 27 méter magas új múzeum kerül majd kulturális örökségünk, a kétszáz éves közpark közepébe? 

Időm sincs megfejteni, mi a titok nyitja, mert a cikket végigfutva további érdekességekre bukkanok. Hivatkoznak például a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata, valamint a Magyar Tájépítészek Szövetségének közreműködésére, de elfelejtik megemlíteni, hogy mindkét szervezet határozottan foglalt állást a városligeti építkezések kapcsán

„A Múzeum - Liget koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldterületi jogi státuszát, és megengedhetetlen mértékben terhelné tovább az amúgy is túlterhelt és túlépített közpark zöldfelületeit” – szól a Táj- és Kertépítészeti Tagozat állásfoglalása 2013-ból. 

„A Magyar Tájépítészek Szövetsége továbbra sem ért egyet a Városligetbe telepítendő Múzeumépületek megjelenésével, és aggodalmát fejezi ki a történeti kert további torzulásának lehetőségével szemben” – így a másik idézett szervezet ez év januárjából.

Értem a szándékot, hiszen azáltal, hogy közreműködőként említik őket, megvan a városligeti építkezések szakmaiságának látszata is. De mégis, ha már megemlítik őket, nem kellett volna felidézni állásfoglalásukat is?

Némi kiegészítés elkelt volna ahhoz a tényhez is, hogy pusztán hét pályamű érkezett, noha, miként a cikk említi, ilyen összegű tájépítészeti pályázat ki tudja, volt-e valaha. Nem az érdektelenség az oka annak, hogy csak ennyien pályáztak, hanem az elutasítás: több mint ötezren írták alá azt a petíciót, amely arra szólította fel a pályázókat már két évvel ezelőtt a múzeumi negyeddel kapcsolatban, hogy ne vegyenek részt a Városliget tönkretételében. Ki tudja miért, valahogy ez is kimaradt a közleményéből.

Érdekes a Nebbien-féle parktervre hivatkozni a hatalmas betonmennyiség kapcsán, amellyel a Városligetet elöntik. A Múzeumnegyed Nebbien Henrik szellemiségétől bizony igen távol áll: az a gyönyörű park, amelyet három év alatt tervezett – kulturális örökségünk gyöngyszeme, Európa legrégibb, kétszáz éves közparkja – a beton áldozatává fog válni. A diktatúra évtizedeiben már alaposan megcsonkították a felvonulási úttal, a Ligetbe épített épületekkel a parkot, de még elhanyagoltan is őriz valamit az eredeti hangulatból: a 27 méter magas (kb. 8 emelet) új Nemzeti Galéria árnyékában az eredeti park elképzeléséhez már nagy fantáziára lesz szükség.

A Városliget Zrt. bőségesen el van látva közpénzzel, hogy hasonló közelményekkel árassza el az internetet: több száz millió mehet reklámra, cikkekre és hasonlókra. Milliós összeg ment támogató cikkek írására, míg az építkezéseket ellenző szakmai szervezeteknek, civil szerveződéseknek semmi hasonlóra nem telik. Még arra se, hogy néhány ezer szórólapot lefénymásoljanak és szétosszanak a parkban. Nem baj persze, ha egy Zrt. közleményeket jelentet meg, a baj csak az, ha ezek a cikkek nem tájékoztatnak, hanem félretájékoztatnak. Ebben az esetben ugyanis a közpénzekből finanszírozott Zrt. sajátosan tájékoztatja a lakosságot, ami, valljuk be, nem különösebben szimpatikus megoldás.

A közlemény vége felé büszkén említi még a Városliget Zrt, hogy mennyi szervezettel, intézménnyel egyeztettek. Például említi a környékbeli iskolákat, nyugdíjas otthonokat. Talán érdemes lett volna kikérni a számtalan tiltakozó, a Múzeumnegyedet ellenző, kritizáló szervezetek, petíciók szerzőinek véleményét is: Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Környezetvédelmi Egyesület, Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete, Magyar Tájépítész Szövetség, Greenpeace Magyarország, varESliget.blog.hu stb. – felsorolni is nehéz őket, de véleményük talán van annyira meghatározó, mint a nyugdíjas otthoné.

A közlemény itt ugyan véget ér, pedig a java még hátra van. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. nyilatkozata nyilván nem véletlenül hallgatja ugyanis el a Nebbien-féle eredeti városligeti tervhez leginkább hűséges tervet, terveket, amelyeket a pályázaton induló tájépítészek készítettek. Bátor, merész húzással ugyanis alternatív terveket is benyújtottak a tájépítészek az előírásoknak megfelelő, múzeumokkal beépített Városliget-tervek mellé. Ha ezek az alternatív tervek megvalósulnak, a Városliget „megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”. Ezek az alternatív tervek ugyanis eltávolítanák a rendszerváltást megelőzően indokolatlanul odatelepített épületeket (Petőfi Csarnok, Expo irodák), és visszaállítanák a parkot ezeken a helyeken is. Miért nem említi ezeket a terveket a Városliget Zrt. közleménye? Miért nem látni őket a Városliget Zrt. honlapján? 

Megannyi kérdés, választ hiába is várnánk, hiszen a szakmai szervezetekkel folytatott párbeszéd is hosszú éveken át elmaradt, volt helyettük százmilliós plakátkampány, fizetett cikkek, és a jelenlegihez hasonló közlemények. A feladat hát ránk marad: sikerül-e a tájépítészek üzenetét eljuttatnunk mindenkihez, sikerül-e rávennünk a döntéshozókat, hogy a parkot megújítsák, ne pedig beépítsék? Sikerül-e elérnünk, hogy a magyar művészet remekei továbbra is a budai Várban maradhassanak (lásd ehhez Körmendy Imre cikkét)? Helyet tudunk-e teremteni az érdemi párbeszédnek, vitának?

Nézzék meg az alábbi képeket, valamint az alternatív tervek közül az egyiket.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/100997

Ajánljuk még a témában