A választások befagyasztják a menedzserpiacot

2011. január 21. 12:55
Különösen az informatikai és a szabályozásfüggő iparágak érzékenyek a politikai viszonyokra, mondta a Mandinernek adott interjúban Fröhlich Péter, a P&Bert fejvadászcég ügyvezető igazgatója. Úgy látja, nem zavartalan az új közigazgatási struktúra működése és sok mindennek (többek között egy rugalmasabb szabályozási környezetnek) kéne megvalósulnia egymillió új munkahely létrejöttéhez.

Hogy látja, hogyan hatottak a 2010-es politikai változások a munkaerőpiacra? 
Először is fontos elmondani, hogy a P&Bert fejvadász cég, így a munkaerőpiac felső és középső szegmensére van elsősorban rálátásunk. A hozzánk beérkező megrendelések és önéletrajzok kitűnő lakmuszpapírjai a fő folyamatoknak. A tavaszi választások előtt egyfajta menekülés volt érzékelhető: nem a klasszikus köztisztviselők, hanem a politikai holdudvar szereplői igyekeztek új munkát találni maguknak.

Ez megszokott jelenség? Egyáltalán, egy kormányváltás mekkora mozgást eredményez ezen a piacon?
Kifejezetten erős hatással van rá: a piacot minden választás befagyasztja. Lelassulnak a keresési, kiválasztási folyamatok, kivárnak a szereplők. 15 évnyi tapasztalattal a hátunk mögött azt látjuk, hogy ez a jelenség egyre erőteljesebb. 2002-ben gyakorlatilag teljesen leállt az ország, az idei év újdonsága pedig az volt, hogy nem csak a parlamenti, de az önkormányzati választások környékén is felfüggesztették a közép- és felsővezetői pozícióik betöltését a piac szereplői.

Melyik ágazatok a legérzékenyebbek a politikai változásokra?
Ha az üzleti szektor felső és középső részét (utóbbihoz soroljuk a középvezetőket és a jól fizetett specialistákat) tekintjük, akkor elsősorban az információtechnológia, illetve a szabályozás miatt érdekelt iparágak (például gyógyszer- és dohányipar). Ezekben különösen fontos a jó kapcsolat a kormányzattal, a cégek ennek megfelelően igyekeznek személyzeti politikájukban is alkalmazkodni egy-egy politikai fordulathoz. A tavalyi választásokat a piac előre lefutottnak vélte, így a lassú, de egyértelmű átrendeződés már 2010 előtt elkezdődött, a választásokat követően azonban megállt.

Látszik-e már a recesszió vége a munkaerőpiacon?
Mutatkoznak ugyan kedvező jelek, de még mindig erősen érezzük a válságot. Jól mutatja ezt, hogy minden nyáron van ugyan leállás a piacon, de idén ez a korábbi éveknél jóval nagyobb volt. Aztán augusztus végétől következett egy körülbelül egyhónapos felfutás, amikor elsősorban a közép- és nagyvállalatok jelentek meg igényekkel, aztán mintha megint elvágták volna. Ez a húzd meg-ereszd meg tipikus jellemzője a lassú kilábalásnak, ugyanezt éltük át 2003-ban, a nagy IT-visszaesés után. Lelassultak a keresések, mindenhol húzzák az időt a szereplők. Nagy kérdés az is, hogy a válságadók miatt mennyire állnak le az érintett vállalatok. 

A kormány viszont egymillió új munkahelyről beszél tíz év alatt. Látja ennek realitását?
Nem lehetetlen a feladat, de nagyon sok mindennek kell jól alakulnia ahhoz, hogy összejöjjön. Mivel a külföldi tőkebeáramlás lelassult, a kis- és középvállalkozásokat kell ösztönözni, ettől a szegmenstől várható a legnagyobb foglalkoztatottság-növekedés. Komoly tartalékok vannak a mezőgazdaság feltőkésítésében, a tartósan munkanélküliek jelentős része betanított munkás. Az egymillió új munkahelyhez változtatni kell a közmunka szabályain is, hogy a közmunkásokat később vissza lehessen vezetni a valós munkaerőpiacra. Rendkívül nehéz a visszatérés szülés után is, ezen a job sharing (munkakör megosztás) elterjedése segíthet, amit a kormány is ösztönöz a részmunkaidős foglalkoztatás TB-járulékának 27-ről 20 százalékra csökkentésével. Ez nem  feltétlenül eredményez ugyan új munkahelyeket, de az átstrukturálás jelentősen javítja a harmincas, negyvenes nők lehetőségeit. 

Mi a helyzet a közszférával, mit hozott itt a kormányváltás? Mi a véleménye az új kormány által szervezett közszolgálati karrierexpóról, a Regenerációról?
Nem sikerült alapvetően megoldani az új struktúra hatékony működését, így a teljesítmény alapú karrierutakra is várni kell még. A karrierexpó ötlete nem rossz, de nem látom a továbbélését. 

A kormányzat egyik fő munkaerő-piaci eszköze a szabályozás. Milyen változtatásokra van szükség e téren?
Nagyon sok baj van a munka törvénykönyvével. Nagyon túlszabályozott: míg sok olyan dolgot is szabályoz, ami egyszerű polgári jogviszony, addig az például nincs definiálva, mi az a munkaadó, mi az a munkavállaló. A jelenlegi szabályozást elsősorban a munkaadók érdekében kellene megváltoztatni.

Tehát túl munkavállaló-barát a munka törvénye?
Inkább csak elavult, ami a munkaadókat sújtja jobban. Nem barátja senkinek. Ha munkahelyet akarunk teremteni, akkor mindenképpen újra kell írni.

Hogy látja a fiatalok karrierlehetőségeit? Mennyire jellemző a külföldre vándorlás?
A válság egyik logikus következménye, hogy magyarországi vagy romániai fiatalok külföldre indultak, miközben a kint elbocsátottak jöttek volna haza. Ismerek olyan főiskolai osztályt, ahol a 23-ból 15-en külföldön dolgoznak. Amerika újra nagyon vonzó, az erdélyi magyarok sem állnak meg Magyarországon, hanem mennek tovább nyugatra vagy a tengeren túlra. A közvélekedéssel ellentétben a magyar munkaerő jónak számít: van tudása és hajlandó is dolgozni. Ezért van is rá kereslet, mi is 20-25 külföldi pozícióra keresünk embert. 

A kormányzatnak mekkora ráhatása van arra, hogy hazatérnek-e majd a külföldön munkát vállaló fiatalok?
Viszonylag kis eszközökkel fent lehet tartani a lehetőségét, hogy valaki hazajöjjön. Ott van Szlovákia példája: aki elmegy külföldre dolgozni, az regisztrálhatja magát, folyamatosan kap információkat, hírlevelet. Itthon is ezt kéne, legyen egy helpdesk, ha valami baj van. Azt érezzék a külföldön dolgozó fiataljaink, hogy a magyar állam visszavárja őket – most sajnos az a jellemző hozzáállás, hogy aki elmegy, az disszidált.

A P&Bert egyik kiemelt területe az IT szektor. Milyen helyzetben van a hazai informatikai ipar?
Az információbiztonsággal (pl. etikus hack) foglalkozó cégek felfutottak, máshol azokban inkább a lassú sorvadás a jellemző. Különösen a magyar kkv-k állnak rosszul, mivel nyár óta állnak a kifizetések, amiben jelentős szerepe van a kormányváltásnak is.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tényleg nem érted vagy ironizálsz?
Az IT területen lehet a legnagyobbat észrevétlenül lenyúlni, a természetéből fakadóan.

Magyarországon az IT-ipar legnagyobb megrendelője az állam (központi közigazgatás, önkormányzatok, oktatás, egészségügy, állami cégek, stb.). Nem lennék meglepve, ha az állam súlya a b2b (b2g) piacon meghaladná az 50%-ot.

Én azt hiszem, hogy nem is hardverről van szó elsősorban. Speckó szoftverfejlesztések valamelyik minisztériumba vagy eszközgazdálkodó szervezetnek vagy OEP-nek, nyugdíjfolyósítónak, stb.

Annyi szakemberórát lehet elszámolni, amennyit csak akarnak. Így lesz egy egyszerű adatnyilvántartó-program vagy állami honlap sok tíz/százmillió forintos beruházás.

Nem biztonsagos terep. Jon egy kormanyvaltas/onk. valasztas es fuggetlenul a munka minosegetol, megszuntetik a szerzodest, csak mert nem tartozol a sleppbe. Ez lehet, hogy egyebkent rafizetes, de nem gond, eddig sem volt gond.
Hat ezert.

A "szerencselovagoknak" egyebkent tokeletes terep. Gondolom peldakat nem kell mondani.

Emiatt magara valamit is ado ceg meggondolja, hogy (egy hosszutavu) megrendelest elvallaljon pl egy onkormanyzattol.

Ezert tartunk itt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés