Így hangolódik Németország egy háborúra

Nyitókép: MARIJAN MURAT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Németország az elmúlt hosszú években, miközben gazdaságilag Európa erős embere volt, 

Se szeri, se száma két évtized botrányainak a német hadsereg körül, a leépülés és szétesés történeteitől a gyenge politikai vezetés botladozásain át a korrupciós ügyekig. Pedig Németországban mint ipari nagyhatalomban természetesen a hadiipar is képes a csúcsminőségre és -teljesítményre, lásd a Magyarországon is befektető Rheinmetallt és más, világhírű cégeket. Maga a német hadsereg azonban elvetélt reformötletelések közepette romlott lefelé – olyan dicstelenül távozó szakminiszterek alatt is, mint a később az Európai Bizottság elnöki székéig „bukó” Ursula von der Leyen.

Támogatás Ukrajnának

A 2022 elején kitört orosz-ukrán háború viszont 

és az elmúlt évek a belső és nemzetközi együttműködési éledezésről szóltak. Németország a háború kezdete óta támogatja Ukrajnát: bár a baloldali-liberális kormányzat a humanitárius, illetve pénzügyi segítségnyújtást hangoztatja elsősorban, de a Scholz-kormányzat a hadiipari együttműködésben, a fegyverszállításokban is a megtámadott Ukrajna mellett sorakozott fel.

Igaz, a harcias angolszászok és franciák mellett a németek történelmi okokból is mindig egy fokkal óvatosabban – és lassabban – döntenek minden hadügyi együttműködésről, ahogy most is épp az ukrajnai támogatások újabb fejezete van napirenden Némethonban.

A hadügyi együttműködés terén a német kormány hangsúlyozza, hogy a háború kezdete óta Ukrajnának juttattak olyan légvédelmi rendszereket, mint az Iris-T SLM, a Patriot és a Gepard; emellett páncélosokat, tankokat, mint a Marder és a Leopard; továbbá a MARS II és a Panzerhaubitze 2000 tüzérségi eszközöket és rendszereiket. Az ilyen nagy értékű „koronaékszerek” mellett pedig kézifegyverek és lőszerek tömegét, valamint ruházatot és gyógyászati eszközöket is küldtek az oroszokkal harcoló ukrán seregeknek.

Berlin az ukrajnai háborúban nélkülözhetetlen, háborús célú drónokból is több százat adott már Ukrajnának: ezek nagy része felderítésre alkalmas. Mellettük viszont drónelhárító eszközöket és rendszereket is kapott már Kijev a németektől.

A német kormány egyik honlapján igen hosszú és részletes listát lehet látni mindazokról az eszközökről a legdrágább gépektől a töltényekig, amiket Németország átadott az ukránoknak.

Továbbá Németországban képeztek ki mintegy 10 ezer ukrán katonát, több száz millió eurós költségen. Sérült ukrán katonák tömegét is ellátták már Németországban.

A fegyverszállításokon kívül a gazdag Németország pénzzel is támogatja Ukrajna harcát: 2024-ben több mint 7 milliárd eurót fordít Berlin erre a célra. Jut belőle az EPF európai békealapba is, amelyből Ukrajna EU-s szintű fegyverkezését finanszírozzák. 

A hazai front

Ukrajna folyamatos támogatása mellett a német kormányzat és maga a hadsereg is a háborús logikájú gondolkodást igyekszik átadni a lakosság számára, amely már lassan nyolcvan éve hozzászokott a generációk óta tartó békéhez és a pacifizmushoz (ami kényelmes ideológia volt mindaddig, amíg az Egyesült Államok védte Nyugat-Németországot a hidegháború idején és azóta is).

Carsten Breuer, a Bundeswehr főparancsnoka 2023 végén beszélt arról, hogy szerinte már nem lesz visszatérés az ukrajnai háború előtti időkhöz, ezért a németeknek igenis hozzá kell szokniuk a védelmi háború gondolatához. 

 – jelentette ki a főparancsnok. A Bundeswehr sokak által régóta kritizált állapotát firtató kérdésre Breuer úgy válaszolt: „Meg tudjuk védeni magunkat, és meg is fogjuk védeni”.

Igaz, az optimista kijelentésnek némiképp ellentmondanak a legutóbb megismert tények. A pár hete, 2024 márciusában kijött, német hadseregről szóló éves jelentés arról tudott beszámolni, hogy az Olaf Scholz szocdem kancellár által meghirdetett fordulópont ellenére Németország haderejének létszáma egy év alatt nem nőtt, hanem csökkent. 

a jelentés szerint. Boris Pistorius védelmi miniszter a létszám növelése érdekében ezért arra utasította minisztériumát, hogy álljanak elő olyan koncepcióval a katonai szolgálattal kapcsolatban, amely „skálázható, és már rövid távon is a fenyegetéssel arányosan járulhat hozzá az egész ország ellenállóképességéhez”. A példa a hírek szerint Svédország lenne: a NATO-ba most belépett nordikus országban nagyjából a tizennyolc éves svédek negyedét hívják be katonai felmérésre, majd közülük válogatják ki azokat, akiknek felajánlják a katonai alapkiképzés lehetőségét. Németországban a sorkötelezettséget egyébként nem olyan régen, 2011-ben törölte el Angela Merkel kormánya, a visszavezetése pedig az orosz-ukrán háború miatt került napirendre.

A német szövetségi baloldali-liberális kormányzat eközben már nem sző rózsaszín álmokat a tartós békéről. Épp ellenkezőleg, ők maguk is a pesszimizmust és szkepszist hirdetik a lehetséges jövő kapcsán. Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa március végén beszélt arról: Németország békét szeretne, de nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát katonai támadásokkal szemben.

Arról is beszélt húsvéti videójában: „Alkalmazkodnunk kell a fenyegetettségi helyzethez. Minden más naivitás lenne. Németország ezért jól tenné, ha többet fektetne saját biztonságába. Nekünk, Németországnak, az Európai Uniónak mindenben meg kell védenünk magunkat, beleértve a katonai támadásokat is. Korán kiálltam amellett, hogy fegyvereket szállítsunk Ukrajnának, és amellett vagyok, hogy továbbra is támogassuk őket egyre több és több katonai anyaggal.”

A napokban érkeztek meg egyébként a német katonák Litvániába: a világháború óta először több ezer német katona fog külföldön, a balti országban állomásozni, nem függetlenül az ukrajnai háborútól és a fokozódó európai-orosz szembenállástól.

Most, hogy a hétvégén sok hónapnyi vitatkozás után az Egyesült Államok ismét nagy mértékű támogatást adott Ukrajnának, a szemek ismét az Európai Unióra és benne a legnagyobb tagállamra, Németországra szegeződnek. A német nyilvánosságban ezért azonnal felizzott a vita, hogy mi legyen Ukrajna támogatásával. A hétvégén a három német kormánypárt és az ellenzéki CDU külpolitikusai egy emberként szólaltak fel Ukrajna fokozott támogatása mellett. „Európában most gyorsan meg kell tanulnunk, hogy több felelősséget kell vállalnunk a békéért, szabadságért és biztonságért a kontinensünkön” – írta Michael Roth szocdem képviselő. Roderich Kiesewetter CDU-s politikus szerint Európának sürgősen követnie kell az Egyesült Államokat, és legalább olyan szinten támogatnia kell Ukrajnát, mint Amerika.

A több mint két éve háborúzó Ukrajna vezetője, Volodimir Zelenszkij is – más választása amúgy sincs – minél több fegyver minél gyorsabb átadását követeli a nyugati partnerektől, köztük Németországtól.

 A legforróbb vitakérdés a Taurus rakéták ügye: sokan követelik a német kormánytól, hogy ezt a fegyvert is adják át Ukrajnának, ám mások, köztük Scholz amiatt aggódnak, hogy e rakétának olyan nagy hatótávolsága van, amellyel Oroszország mélyét tudnák támadni az ukránok – és ha ez bekövetkezik, az oroszok válaszában sem lenne köszönet.