Kuruc és labanc – a két testvér

2018. május 17. 07:14

Miért mindig a bukottak, a számkivetettek és a renegátok emelkedtek történelmi tudatunk panteonjába? Miért nem vagyunk inkább büszkék azokra, akiket igazolt a történelem?

2018. május 17. 07:14
Czopf Áron
Czopf Áron
Mandiner

Igen, ő az. A Másik a testvérem. A Másik a testvéremnek bizonyul, a testvér pedig az ellenségemnek.” (Carl Schmitt)

 

A magyar nemzeti szuverenitás hagyományát egyaránt nehéz német zsoldosoktól és török martalócoktól eredeztetni. Hajlok rá, hogy nagyon hasonló a helyzet a kuruc-labanc ellentét félreértésével is. 

A Magyar Királyság a török hódoltság korában „civilizációs” törésvonalra került, kaotikus határvidékké (frontier) vált, amelyen renegátok, haramiák, végvári vitézek, zsoldosok és hittérítők útja keresztezte egymást.

Ez a korszak sok tanulsággal szolgálhat a jelen számára, sokan mégis megmaradnak annál, hogy 16. századi trónöröklési vitákban hívják tetemre honfitársaikat. Itt és most azonban egész más kérdést érdemes feltenni: kik voltak azok, akik tényleges reálpolitikát folytattak Magyarország felszabadítása érdekében? Kik voltak azok, akik a káosz szülte kalandorok és percemberek közül személyes tartásukkal is kiemelkedtek?

Természetesen Thököly és a hasonlók nevét magától értetődő hanyagsággal húzhatjuk ki a listáról, de térjünk is a tárgyra:  

Ilyen volt a legendás Zrínyi Miklós gróf, a nagyformátumú Esterházy Miklós nádor és fia a Pál herceg. Ezekkel a nevekkel rehabilitálhatjuk a nagy ívű, történelmi távlatban sikeres reálpolitikát.

Valami megfoghatatlan okból a magyar hősök panteonjába évszázadok óta

csak a meg nem értett zsenik, önjelölt mártírok és a történelem viharainak egyéb hajótöröttei nyernek bebocsátást.

Nincs pozitív hőskultuszunk, ahogy nincs becsülete a megfontolt politikai cselekvés művelőinek sem. 

Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem tehetünk is” – fogalmazta meg a magyar kényszerpálya problémáját Esterházy Miklós, aki legtöbb kortársával szemben nem kezelte adottságként a török nagyhatalmi jelenlétet, hanem a hasonló gondolkodású rendeket maga köré gyűjtve stratégikusan készült a Magyar Királyság nevezetű siralmas romhalmaz felszabadítására.

Igen, a reálpolitika is lehet dicsőséges, lehet történelmi és példaértékű! 

Esterházy Miklós nádor

Fia, Pál, aki már ott lehetett Buda felszabadításánál, tovább vitte ezt az irányvonalat. Mars Hungaricus című művében így értékeli a történelmi helyzetet: Mohács után – írja – „megváltozott a magyarok lelkülete, és saját boldogulásuk kívánása önmaguk gyűlöletévé változott (…), követve a szerencsétlen görögöket, akik, midőn egymás között viszálykodtak a birodalom kormányzásának módjáról, a törököket hívták segítségül, akiknek igáját később magukra vették”.

Akárcsak apja, Pál is pontosan tudta, hogy a török hódoltság megszüntetése nem csupán magyar érdek, hanem a keresztény országok összefogását követeli meg: hiszen „nemcsak egyedül Magyarországnak kell félnie, amelynek csak egészen kis részét kell még leigázni, hanem joggal van féltenivalójuk a szomszédos keresztény népeknek is.” Politikai példaképe, Zrínyi Miklós is távlati vízióval rendelkezett Magyarország felszabadítását illetően, dédunokája pedig már programot is kidolgozott a cél érdekében (Az török áfium ellen való orvosság).

Az „esterházystáknak” nem csak érdekeik voltak, hanem víziójuk is.

Senki ne mondja, hogy Thököly vagy Rákóczi kultusza egészséges nemzettudatot eredményez. Miért mindig a bukottak, a számkivetettek és a renegátok emelkedtek történelmi tudatunk panteonjába? Miért nem vagyunk inkább büszkék azokra, akiket igazolt a történelem?

Nem kurucság vagy labancság kérdése, hogy fel kell végre ismernünk tragikus történelmünk pozitív vonulatait, azokat a személyeket, akik a reménytelenségben is a reményt keresték. A magyar szellem ellentmondásos megtestesítői voltak: keletiek és nyugatiak, önállóságra törekvők és egyben udvarhűek. 

Vessünk egy pillantást Madarász Viktor Kuruc és labanc című festményére, ami két testvért ábrázol, akiket tragikus módon fordít szembe egymással a történelem. Kivont kardok, halál, bénult döbbenet. A festői beállítás persze egyoldalú, de a lényeget elárulja: a kuruc és a labanc testvérek. 

Nem más ez az ellentét, mint a magyar géniusz meghasonlása,

amihez a kulturális integritás felbomlása és a politikai széthúzás vezetett: „szakadás kezdődött először a vallás, majd a politika terén is, akkor végül ez a virágzó monarchia, amely eddig rettegésben tartott minden szomszéd népet, lassanként hanyatlásnak indult” – fogalmaz Esterházy Pál.

A legnagyobb magyar államférfiak és gondolkodók ezt a mindenkori meghasonlottságot akarták felülmúlni. A politikai kreativitás nagy pillanatai akkor következhettek be a történelmünkben, amikor a magyar lélek két fele ismét egymásra talált egy pillanatra. Amikor egy „européer” és aulikus Széchenyi és a lázadó reformer Wesselényi barátok voltak, vagy amikor Deák és Andrássy (két külön világ) közös politikai célokért küzdött.

Egy olyan köztes erőteret alakítottak ki, amiben nincs kuruc és nincs labanc: nemzeti politika van.

Ha ők képesek voltak erre, akkor az utókornak is illenék ésszerű konszenzussal meghaladni a kuruc-labanc vitát, ahogy Apponyi Albert gróf javasolta: „Őrizze meg minden tényező a maga emlékeit, amelyek előtte szentek, de vegyük ki előlük az ellentéteik fulánkját”.

***

A Mandineren kuruc-labanc témában megjelent eddigi vitacikkek:

Paár Ádám: Kurucok és labancok: a valóság a legendák mögött

Máthé Áron: Egy kuruc országban mi a szerepük a labancoknak?

Paár Ádám: Kurucok és labancok – válasz Máthé Áronnak

Trombitás Kristóf: Van világ a kuruckodáson túl is

Paár Ádám: Kuruc-labanc ellentétről – még egyszer

Máthé Áron: Kurucok, labancok – válasz Trombitás Kristófnak

Tarján M. Tamás: A nemzettudat csonkításának veszélyéről

Kapcsolódó cikkek

Összesen 190 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dr.ótos
2018. május 19. 17:19
3.Habsburgoktól vissza Szent Istvánig lehetne sorolni a galádságok garmadáját-senkinek nem rovom fel tetteiket. Galád dolog volt elorozni a Szentkoronát,Haynau vérengzése égbekiáltó-parancsra tette,akkor is.Thököly ugyan több magyart mészároltatott le mint ő,dehát biztos ez volt a hobbija. Koppány felnégyeltetése - gyalázatos felrugása az addigi szokásjognak-. A habsurgok magyar váraink felrobbantásával helyrehozhatatlan károkat okoztak,hisz ha nem teszik, nyugodtan kávézhatnánk a lófarkas boncsok alatt, a napi öt ima között. Semmiféle magyarok elleni történelmi skandalumot nem felejtek,nyomban rendelek kínából eredeti magyar bükkfahamut,s szórom a fejemre reggelente. A lényeg, ha ember ismeri,olvasta a korábbi eseményeket,nem feledheti-de nem lehet - egy az egyben mára aktualizálni. Személyes:Apai nagybátyám mkir.tisztként esett el vörös hadsereg jóvoltából az árpád vonal védelmében.A később családba érkezett orosz(akkor még szovjet) hölgyet tisztelem,nagyon sok mindenben példát mutatott. Na most akkor.... 5.>Az ország 2/3át elrabló antant belepofázott a maradék belügyeibe,elzavar(tat)ták,akit a teljes magyar koronázási rítussal emeltek királlyá,a koronázódombját vármegyék küldöttei hordták össze-a népek egymást taposták hogy láthassák.Sorohatnám napestig... Trianont eltörölni nehéz ,ez az amit könnyebb lesz. 2.>IV.Károly,Ferenc József is törvényesen,a rendi szabályokkal egyetértésben lett koronás fő.Szó nem érheti a házukat,igenlés esetén tessék reklamálni eleinknél. De az hogy kivűrűről belepofázzanak ,azt nem, az ebfattyú mindenüket.Se az antant se az eu.Coki ! Volt itt mendenféle náci-ó,meg a veres is ugatott az ugaron,itt az ideje hogy visszadják amit elvettek. Ebben az ügyben1920 előtti törvények a mérvadóak,akkor még akaratukból választhattak akik tehették. 1.>A koronázott közt.elnökválasztást kerülném,a mai példák elég lesújtóak. KIRÁLYSÁGOT!
Arma Gedeon
2018. május 19. 10:37
Vagyis Comenius volt a korszak Sorosa, aki örök katolikusellenes fortradalmakat szervezett mindenfelé Európában, illetve még a nem katolikus angol király ellen is, mert nem volt elég radikális. A rózskeresztesség latinul rosie crucis, sejtésem szerint a kurucok neve ebből származik. Comenius festette ki a pataki vár sub rosa fülkéjének mennyezetét rózsával az esküvőre, melyen összeadta Rákóczi Zsigmondot Pfalzi Henriettával, a Rózsakeresztes párt addigra bukott vezetőjének lányával. Tehát lehetett a neki dolgozó magyar ügynökmozgalom keresztapja, a kurucok a nemzetközi rózsakeresztesség magyar hitharcosai , zsoldosai voltak. Ennyit a "nemzeti függetlenségről"....
Arma Gedeon
2018. május 19. 10:31
A geopolitikának hihetetlen régi formációi vannak, az ANtant-Kisantant felállás már a kuruc korban formálódott ellenünk. A kurucok a franciák és a cseh felforgatómozgalom magyarországi ötödik hadoszlopának szerepét játszották, de már Nagy-Románia is felsejlett a távolban, melynek az erdélyi fejedelmek egyfajta előzményét alkották Magyarország elleni támadásaikban. Érdemes idézni, milyen megfontolásból állította a mai EU előfutárát képező európai protestáns-Rózsakeresztes part csatasorba a Rákócziakat, vagy Zrínyit, saját hazájuk nemzeti érdekei ellen, kozmopolita felforgató célok szolgálatába: „ (...)új kor küszöbére érkeztünk, a század vajúdásában lehetünk Isten munkájának segítői. A pánszófia eláradásával teljesedik ki a fény, amelyet egy titkos szövetség, a hősök gyülekezete, vagy a világosság társasága hord szét, és ezzel megreformálja, boldoggá teszi az emberiséget. Mindkét irat közvetlen célja rábeszélni a titkos társaság megalapítására. (...) A harciasabb hang és a Sermo secretus nyílt rózsakeresztessége valószínűleg összefügg. Bizonyos értelemben együtt jelentik a visszatérést a pfalzi választófejedelem házassága körül annak idején kialakult reményekhez. Akkor, az 1610-es években, az V. Frigyes személyéhez kapcsolódó rózsakeresztesség Európa protestáns hatalmainak összefogásától várta a Habsburgokban megtestesült katolicizmus bukását. Az emberiség egyetemes békéjét és bölcsességgel megnyilvánuló boldogságát.” Péter Katalin: Comenius magyarországi elképzeléseiről. A Sermo secretus és a Gentis felicitas, Egyháztörténeti Szemle 7. évfolyam 2. szám, 2006. (Hozzáférés ideje: 2017. január 7.) „Comenius heidelbergi diákként nézhette végig Frigyesék érkezését; talán akkor támadt fel benne a csodálat a nála néhány évvel fiatalabb politikus iránt. De bizonyosan heidelbergi diákként szerzett tudomást arról, hogy állítólag titkos társaság, rózsakeresztes szövetség alakult a világ megjobbítására, ami gyakorlatilag Róma és a Habsburg-ház bukását hirdeti. Azóta várta – újra meg újra csalódottan – a döntő változást. Most Henrietta és Zsigmond személyéhez kapcsolta a reményt. „Az esküvői ünnepség alkalmat ad arra, hogy összejöjjenek azok a hősök, akik a Hősi, világjobbító és boldog és Jezsuitapusztító Társaságot (ahogyan 32 évvel ezelőtt esküvel fogadták, és tanácskozásokon elhatározták) létrehozhatják, sőt inkább elkezdhetik a Te vezetésed alatt”, írta Comenius Zsigmondnak a rózsakeresztesekre célozva világosan” Péter Katalin: Comenius és a Rákócziak, Egyháztörténeti Szemle, 7. évfolyam 2. szám, 2006. (Hozzáférés ideje: 2017. január 7.)
Arma Gedeon
2018. május 19. 10:26
A vitában felmerült, hogy kell-e tágabb összefüggéseiben szemlélni a kuruc lázadások történetét. Akik ismerik a tényeket, azokban ez a kérdés fel sem merülghet, mert nyilvánvaló, hogy a kurucok mindig külső hatalmak ügynökeiként harcoltak, a törökök és franciák mellett a Rákóczi család már jóval II. Ferenc születése előtt része volt az összeurópai protestáns-rózsakeresztes világfelforgató terveknek, melyekben a magyar lakosságnak csak az ágyútöltelék szerepét szánták: "Comenius rózsakeresztes politikai tevékenysége Magyarországon[szerkesztés] A protestantizmussal szorosan összefonódott rózsakeresztes mozgalom politikai céljának tekintette "az egész világ megreformálását", és ennek részeként a Katolikus Egyház és a Habsburg-ház császári hatalmának megdöntését, illetve a jezsuita rend (Jézus-társasága) elpusztítását. Comenius, a Cseh Testvérek huszita eredetű egyházának lelkésze, majd püspöke egész életében politikai szervezőtevékenységet fejtett ki e célok érdekében. Ennek keretében meghívatta magát Magyarországra Lorántffy Zsuzsannával és a Rákóczi család sárospataki várában 1651. június 26-án maga eskette össze az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György másodszülött fiát, Rákóczi Zsigmondot Pfalzi Henriettával, V. Frigyes néhai pfalzi választófejedelem és cseh "Téli Király", a rózsakeresztes párt egykori vezére leányával. A politikai házasságtól a rózsakeresztes mozgalom tagjai a Rákócziak vezette Erdély és a Rákóczi Zsigmond által megszerezni kívánt Magyar Királyság bevonását remélték a Habsburgok és a katolicizmus ellen tervezett összeurópai szövetségbe. Comenius két titkos iratban igyekezett e politika folytatására rávenni Rákóczi Zsigmondot, illetve a fejedelmi családot, Sermo secretus Nathanis ad Davidem (Nátán bizalmas beszéde Dávidhoz), illetve Sermo secretior (Még bizalmasabb beszéd) címmel. Ezekben egy titkos (rózsakeresztes) társaság megalapítására próbálta rávenni a fejedelemfit, melynek hős tagjai megjobbítják a világot és kipusztítják a jezsuitákat. [1] [2]" https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsakeresztesek
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik