Nagy Vodafone-felvásárlás: nem hungarikum, ami történt, mutatjuk az európai példákat!

Lapunk is több ízben foglalkozott az elmúlt hetekben a rendszerváltozás óta eltelt évtizedek legnagyobb vállalati felvásárlásával, amelynek keretében az állam és a 4iG párosa megvásárolta a Vodafone Magyarországot. A 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt., valamint az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 51:49 százalékos tulajdonarányban vette meg a távközlési céget, ami miatt éles ellenzéki bírálatok érték a kormányt. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy minapi elemzéséből azonban világosan kiderül: a történet egyáltalán nem számít hungarikumnak.

Európa-szerte bevett gyakorlatról van szó

Az európai távközlési ágazatban igen gyakori az állami szerepvállalás, sőt sokszor nemcsak szabályozóként, hanem tulajdonosként is jelen van a területen az állam – ez a fő konklúziója a kutatásnak, amely bemutatja: a kontinensen tizenöt országban van részesedése ilyen cégben az adott államnak. A legismertebb példaként említik a németországi Deutsche Telekomot, amelyben a szövetségi kormány közvetlenül 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik és további 17,4 százalékkal a KfW állami befektetési és fejlesztési bankon keresztül. De a Telekom Austria is egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van.
A sor tovább folytatható:

A szlovén és szerb Telekomban közel 60 százalékos az állam részesedése, és a horvátországi T-Hrvatskiban is van állami érdekeltség.

A vételár

A 660 milliárd forintos vételárral kapcsolatban az Oeconomus elemzése rávilágít: a 4iG a beruházási lehetőségek számbavételekor megvizsgálta többek között a vállalatcsoporthoz tartozó Digi infrastruktúrájának és hálózati frekvenciakészletének bővítését, a balkáni terjeszkedést – jelenleg a 4iG-nek Montenegróban és Albániában vannak érdekeltségei –, valamint a Yettel Magyarországban történő részesedésszerzést is.

Bár a vételi szándékkal a magyar felek keresték meg a brit anyavállalatot, az értékesítésre, befektetői nyomás következtében, volt hajlandóság. A Shares Magazine-t idézve emlékeztettek: a brit Vodafone adósságállománya 2021-ben fél év alatt közel négymilliárd euróval növekedett, elérve a 45,5 milliárdos szintet. A vállalatvezetés ezért, eleget téve a befektetői szándéknak, elkezdte a külföldi érdekeltségeinek, köztük az előfizetéses piacon több mint 3,8 millió lakossági és üzleti ügyféllel rendelkező magyarországinak, a leépítését.

„A vételi árat nemzetközi összehasonlítással érdemes mérlegelni, nem pedig tőzsdei kereskedési vagy pénzügyi mutatók alapján. Ez a módszer nem egy konkrét értéket határoz meg, hanem az elmúlt években a régióban történt ágazati tranzakciók relatív rangsorába helyezi el az értékeltséget. Az EBITDA-mutató alapján a Vodafone Magyarország vételi ára kifejezetten alacsonynak számít. Egy bevételt generáló egységre vetítve pedig a tranzakció ára közepesnek tekinthető” – állapítja meg az alapítvány háttéranyaga, amely szerint a tranzakció a hazai távközlési piac szerkezetét alapjaiban rendezheti át. Sokan, köztük a 4iG vezetése is az adásvételt a Matáv 1990-es évekbeli privatizációjához hasonlítja. A Vodafone Magyarország eddig hazánk második legjelentősebb vállalata volt a távközlési szektorban, felvásárlásával így a 4iG komoly versenytársa lesz az eddigi vezető vállalatnak, a Magyar Telekomnak – ám immár várhatóan nem Vodafone, hanem One néven.

Miért nem jóléti célokra költött az állam?

Az Oeconomus kutatása is felteszi azt a kérdést, amellyel a bírálók sokszor operáltak, hogy az ügylet finanszírozásához szükséges összeget miért nem más, a lakosság jólétét szolgáló célra fordítja az állam. Ezzel kapcsolatban kiemeli: az ügyletet nem adóforintokból, hanem hitelből finanszírozzák.

A felvásárlás az állami kezességvállalás miatt csak abban az esetben fog az adóbevételek kárára megtörténni, ha a 4iG nem lesz képes a közvetett állami hitel törlesztésére. Erre azonban kicsi a valószínűség, mivel az infokommunikációs vállalatcsoport stabil pénzügyekkel rendelkezik és régiósan is terjeszkedik – írják, hozzátéve azt is, hogy az üzlet következtében jelentős adó- és osztalékbevételekre számíthat a központi költségvetés.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László