Exportra is termelő, önellátó, magas életszínvonalú falusi életről tanúskodnak az új kutatások – mondja Simonyi Erika régész, akivel kincsekről, játékokról és korabeli babonákról is beszélgettünk.
Alekszi Zoltán megvalósította gyerekkori álmait, lenyűgöző teljesítménye bekerült a Guinness-világrekordok közé: saját két kezével, eredeti anyagból építette újra hazánk elfeledett, romos várait.
Az anarchista gyilkos, Luigi Luccheni büszke volt tettére: eredetileg nem is Sisit akarta megölni, aki csak rosszkor volt rossz helyen. Az eset megrázta Európát, különösen a magyarokat.
A csúcskategóriás délszlávokat is elkaptuk idegenben, miénk a világ. Ide jutottunk: a semmiből a valamibe. A reménytelenből az álomszerűbe, pontosabban a valóságba. Kovács Gergő írása.
Magyar önkéntesek fogtak fegyvert 1939-ben Lengyelország védelmében. A korabeli hazai sajtó nem írhatta meg a valóságot, mert azzal a nemzeti érdeket, a revíziót veszélyeztették volna, amit egyedül Németország biztosíthatott.
Egy Rába-parti faluban született meg az Érsek Éden, a szarvasgomba hazai fellegvára. Érsek Gergely alapító-tulajdonossal beszélgettünk.
Kultikus miniszterünk új dimenzióba emelte a közoktatást, megreformálta a vallásügyet. Két oldal között állt. Kezdetben rosszul beszélt magyarul, majd az akadémia elnöke lett és korszakos szépíró.
A modern fantasy megteremtője nyelvzseni volt, megismerte az árvaságot, a lövészárok poklát, hogy a világ egyik legolvasottabb írója legyen. Azt tudta, hogy majdnem John Lennon játszotta Gandalfot?
Szerov 1990-ben halt meg, és 25 évvel később véletlenül találták meg a feljegyzéseit a dácsája garázsfalába rejtve.
„István nem az államterület öncélú feltöltését irányozta elő mindenféle jövevénnyel, hanem a hatalomgyakorló központ látta szívesen az értékes tudással érkezőket” – tisztázza Szabados György.
Ókori Venus-szoborfejet vásárolt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum egy belga aukción, ami múzeumtörténeti eseménynek számít. Mutatjuk a „sztorit”.
A Trianon sokkjával küszködő Magyarország népe kereste az előre és fölfelé vezető utat. Hatos Pál történésszel beszélgettünk hazánk előző húszas éveiről.
Ínycsiklandozó ételek, ugyanakkor a mai szemmel elképesztő higiéniai körülmények jellemezték végvárainkat a 16. században, ahol együtt éltek családok és katonák, sajátos életformát teremtve.
Az ikonikus „vaskancellár” megteremtette a német egységet, létrehozott egy bombaerős jóléti államot és sikerrel ügyelt az európai erőegyensúlyra – mindezt szinte egyedüli döntéshozóként.
Egyik találmánya világhírű lett, miniszterként a tanárok helyzetét javította, szabadidejében megmászhatatlannak hitt hegycsúcsokat hódított meg. Az ELTE névadójára emlékezünk.
Az 1920 – Mi lett volna, ha? című alkotás narrátora Mucsi Zoltán, a film mind megközelítésében, mind vizualitásában új szintet képvisel: így érdemes beszélni a magyarság legnagyobb tragédiájáról.
Minden friss kutatási eredmény arra utal, hogy a magyarok nem évszázadok, hanem évtizedek alatt jutottak el keleti szállásaikról a Kárpát-medencébe, tudjuk meg a téma kiváló szakértőjétől.
A Kossuth-díjas Boldi úgy futott be külföldön, hogy nem ismert senkit. Ma Európa több országában, Burkina Fasóban, Guatemalában állnak a szobrai, de Amerikában is gyűjtik az alkotásait.
Kövesse a Facebookon!
