A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A novellakezdetek aprólékos „realitásleírásokba” burkolóznak, hogy megágyazzanak valami nyugtalanítónak; ez a valami alig várja, hogy előtörjön a háttérből. Kovács Gergő írása.
A „nemzet csalogánya” vándorolva nőtt fel, hatása Kossuthéhoz mérhető, a magyar nyelv terjedésében fontos szerepe volt. Mindent elért, amit színésznő elérhet, de máig nem tudjuk, kibe volt szerelmes.
Az elején oktattunk, a kiállítás után küzdöttünk. Nagy siker az egy pont, amit ellenszélben, gyalázatos játékvezetés ellenére értünk el. Kovács Gergő írása.
A kutatók az őstörténeti „krumplitól” a hunok kulturális identitásán keresztül a „barbár” hunok mítoszáig és Attila sírjáig minden lényeges kérdést fölvetettek.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Nincs komolyan vehető bizonyíték, ami cáfolná Bertók Gábor és csapata eredményeit. A csata Majs környékén volt, a tudomány ízekre szedte a fizikai valósággal köszönőviszonyban sem lévő elméleteket.
Hunyadi fia, Mátyás király bátyja katonaember volt, ám nem örökölte apja megalkuvást nem ismerő természetét. Közreműködött Cillei likvidálásában, majd őt is elérte a végzete.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
A nagy dán meseíró a nyomorból tört a világhírre hosszú élete során, emésztette a magány és a különcség, a bordélyházakban nem járt sikerrel, a magyarokról viszont hízelgő véleménnyel volt.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Nincs nyoma annak, hogy Cillei személyes okokból gyűlölte a Hunyadiakat, és Hunyadi Lászlót sem Cillei megölése miatt végezték ki, de a sztori végérvényesen beleivódott a történelmi emlékezetbe.
A névadó leány férje aradi vértanú volt, a bál a kezdetektől vonzotta a politikusokat és művészeket. Tragédia, hanyatlás, szocialista reneszánsz. Azt tudta, hogy Anna valójában Krisztina volt?
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
