Elfajult a gabonathriller: Zelenszkij a legnagyobb támogatójába rúgott bele, ám a válasz sem maradt el

Az utóbbi napokban turbulenssé vált a politikai helyzet a lengyel és az ukrán fél között. Ez a tekintetben derült égből villámcsapásként érhette a közvéleményt, hogy 2022. február 24.-e óta a két állam között olyan szoros kapcsolat kezdett kialakulni, amelynek fényében még néhány héttel ezelőtt is igencsak nehéz volt elképzelni azt, hogy ez a fajta kooperáció egyik-napról a másikra megszűnhet.

Ahogy arról a Mandineren már beszámoltunk, az ukrán gabonahelyzet körüli élesedő vitára reagálva Lengyelország bejelentette, nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Noha a hivatalos indoklás természetesen nem így szólt, nehéz nem látni az összefüggést a lengyel bejelentés és a között, hogy Kijev az utóbbi napokban élesen bírálta az ukrán gabonaimportot megtagadó szomszédos országot. A hivatalos indoklást Morawiecki lengyel miniszterelnök tudatta a nyilvánossággal, mely szerint Lengyelország „már nem szállít fegyvereket Ukrajnának, mert most a legmodernebb eszközökkel kell felfegyverezzük magunkat”.

Mindezek mellett azt is ki kell emelni, hogy 

a kormány szóvivője ugyanis  tisztázta, hogy az ország továbbra is biztosítja azokat a lőszer- és fegyverszállítmányokat, amelyekről korábban megállapodtak. Tehát az, hogy a lengyel legfelsőbb politikai szinten a fegyverszállítások leállításáról beszélnek, egyfelől jelzésértékkel bírhat a kijevi vezetés számára, másfelől belpolitikai kontextusban is értelmezhető az októberi lengyelországi választás vonatkozásában.

Kijev elfelejti, mennyit köszönhet a lengyeleknek

Amint azt a Kieli Világgazdasági Intézet Ukraine Support Tracker adatait felhasználó, alábbi infografika mutatja, Lengyelország a háború kezdete óta Ukrajna egyik legfontosabb katonai segélypartnere. Az Ukrajnának 2022. január 24. és 2023. július 31. között nyújtott katonai segélyeket tekintve az amerikai kormány összesen 42,1 milliárd eurót vállalt. Relatív értelemben azonban ez a katonai segélyezési kötelezettségvállalás az Egyesült Államok GDP-jének körülbelül 0,2 százalékát teszi ki. Ha ezt a mutatót nézzük, Ukrajna kisebb szomszédai viszonylag nagyobb mértékben járultak hozzá a háborús erőfeszítésekhez: például Észtország (a GDP 1,3 százaléka) vagy Litvánia (1,2 százalék). Lengyelország katonai segélyezési kötelezettségvállalásai a GDP 0,5 százalékának felelnek meg. Kérdés, a bejelentések és fenyegetések nyomán ez konkrétan hogyan változik a jövőben...

Varsó az ukrán menekülteket is szárnyai alá vette 

A háború kezdete óta Lengyelország milliószámra fogadta be az ukrajnai menekülteket, és számos személyes történet szól arról, miként segítették az átlagemberek is a háború elől menekülő családokat. Az ENSZ adatai szerint 2023 tavaszán több mint 1,5 millió regisztrált ukrán menekült tartózkodott az országban. A befogadás mellett a lengyel állam hatalmas összegű támogatásokkal is segítette az Ukrajnából érkező menekülteket. Azonban az elmérgesedő helyzet miatt ezen a téren is változás, van olyan szakértő, aki úgy gondolja, hogy Lengyelország minden kedvezményt megvonhat az ukrán menekültektől.

A konfliktus magja: az ukrán gabona 

Az ukrán gabona tilalmát eredetileg az év elején vezette be több európai uniós ország, hogy megvédje a helyi gazdálkodók megélhetését, akik aggódnak az ukrán gabona alacsony árai miatt. A múlt héten az EU bejelentette, hogy felfüggeszti a tilalmat. Három nemzet – Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – azonban azt jelezte, hogy fenn kívánják tartani a korlátozásokat. Ez tiltakozásokat váltott ki Ukrajnából, amely ezen a héten pert indított mindhárom ország ellen az ügy miatt. Ha ez nem lett volna elég, az ukrán elnök igen éles hangnemben kritizálta a gabonabehozatalt meghosszabbító államokat, köztük Lengyelországot is. 

Betelt a pohár Varsóban

A válasz keményre sikerült. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, soha többé ne sértegesse a lengyeleket, miután az ukrán elnök azt sugallta, hogy szomszédja show-t rendez a gabonaexporttal kapcsolatos vitáik miatt. A lengyel vezető ezt arra reagálva hangoztatta, hogy

„Azt akarom mondani Zelenszkij elnöknek, hogy soha többé ne sértegesse a lengyeleket, ahogy nemrég az ENSZ-ben tartott beszédében tette” – szögezte le Morawiecki. Hozzátette: „A lengyel nép soha nem fogja megengedni, hogy ez megtörténjen, és Lengyelország jó hírének védelme nemcsak kötelességem, hanem a lengyel kormány legfontosabb feladata is.”

Ukrajnában is kétes Zelenszkij akciójának megítélése

A Varsó és Kijev közötti konfliktust Alekszej Aresztovics, korábbi ukrán elnöki tanácsadó is kommentálta az X-en. 

Az ukrán politikus szarkasztikusan így fogalmazott: „Nem vagyunk elég végletesek. Rögtön meg is kéne támadnunk Lengyelországot.” Üzenetében felhívta a figyelmet arra is, hogy szándékuk ellenére az ukrán vezetők mindig ugyanúgy végzik: politikai öngyilkosságot követnek el. Megjegyzi,

Amikor pedig felbukkan a történelmi lehetőség, nem fogják tudni mire használni a hatalmat, helyette egyetlen megmaradt ösztönük után fognak menni, ami nem más, mint az önmegsemmisítés.”

***

Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz