Pletser Tamás szerint, mire visszaáll a rend a hazai benzinkutakon és mindenből lesz elegendő mennyiség, legalább másfél-két hónap, ám a piac véleménye szerint átrendeződött azóta, hogy a kormány tavaly novemberben bevezette az ársapkát.
Nem múlt el nyomtalanul az egy év”
– mondta az Erste Bank olaj- gázipari elemzője, aki szerint a legnagyobb változás, hogy a piac harminc százalékát adó úgynevezett fehér kutak, amelyek nem tartoznak egyetlen multinacionális lánchoz sem, csődben vannak vagy gyakorlatilag elvesztették a tőkéjüket.
A másik oldalon vannak a nagy szereplők, mint a Mol, a Shell, az OMV vagy a Lukoil, amelyet a napokban vett a PKN-Orlen csoport.
Az eddig sokszereplős piacon néhány erős szereplő lesz, ami meghatározza az árakat”
– közölte a szakértő, aki szerint a fehér kutak nagy része eltűnik a piacról, ami miatt kisebb verseny lesz, az árak pedig magasabbak lesznek.
Bár a világpiacon állítása szerint csökken az olaj ára, ez hamarosan megáll, jövőre prognózisa szerint egy nyolcvan dollár/hordó szintre. Úgy fogalmazott, hogy bizonytalansági tényező a forint árfolyama, noha most szerinte az látszik, hogy a kormányzat próbálja megállítani a gyengülést.
A harmadik fontos szempont, hogy globálisan súlyos dízelhiány van
Állítása szerint a globálisan jelentkező dízelhiány február elejétől lesz majd igazán égető, mikor életbe lép az oroszokkal szembeni embargó, ugyanis Moszkva a legnagyobb értékesítő a világon.
Európa 10 százalékos hiánnyal küzd, eddig ezt Oroszországból szerezte be, most nem tudni, hogyan lehet ezt más forrásból pótolni”
– közölte Pletser, aki szerint a dízelhiánynak több oka van, például hogy miközben a Covid idején 60 millió hordóval csökkent az európai finomítói kapacitás, a kontinens a dízelfelhasználás irányába mozdult el. Magyarországon például a gázolaj és a benzin fogyasztási aránya a kilencvenes évekbeli 1:1-ről mostanra 3:1-re mozdult el a dízel javára, és ezt nem tudják a finomítók lekövetni.
Nyitókép: Justine Bonnery / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP