Johnny Depp kontra Amber Heard – miről szól valójában Hollywod legújabb botránya?

2022. május 30. 06:01

Heard a metoo-mozgalom, Depp az ellen-metoo hőse? Házastársi perpatvarnak indult, de az egész világ érdeklődését kiváltó per lett belőle: miért kattantak rá tömegek a két filmsztár vagdalkozásaira, és miért nem arról szól valójában ez a per, hogy ki pottyantott a hitvesi ágy közepére, a kutya vagy a feleség? 

2022. május 30. 06:01
null

Írta: Muraközi Gergely, a szerző győri ügyvéd



Hazánk és az Egyesült Államok közötti kulturális távolságot számos szempontból le lehet képezni. Bár mindkét ország alapvetően európai, keresztény kultúrkörből merít, de a különbségek sokszor nehezen átfoghatóak. Egy 300 éves épület mellett Magyarországon naponta elmegyünk, amolyan „semmi különös” jelleggel – míg ott kis túlzással egy egész város épülne köréje, nemzeti emlékhelynek számítana. Itthon egy egyszerű pisztoly birtoklása is nagyon komoly feltételekhez, vizsgálatokhoz és papírmunkához kötött, míg az Egyesült Államok egyes tagállamaiban gond nélkül birtokolható egy valódi tank, éles ágyúval és nehézgéppuskával – amivel aztán kimehet az ember a hétvégén a saját birtokára, a haverokkal célba lőni. A példák szinte a végtelenségig sorolhatóak. 

Az átlagos szemlélő számára kevéssé feltűnő, ámde annál jelentősebb különbség viszont, hogy az Egyesült Államok történelmét meghatározó törésvonalak, politikai viták

sokszor nem a politikában dőlnek el, hanem bírósági tárgyalóteremben. 

Az európai kultúrkörben viszonylag ritkák a mindent meghatározó, nagy nyilvánosságot kapó perek. Szókratész vagy Galilei perét, esetleg a nürnbergi pereket lehetne jeles példaként felhozni, amelyek hosszú távon meghatározták kontinensünk történelmét (bár legutóbbinál már az Egyesült Államok és annak igazságszolgáltatása jelentős szerepet játszott). Mi itt Európa kontinentális részén a pereket nagyrészt zárt bírósági ajtók mögött lezajló, kissé furcsa eljárásoknak tekintjük, amelyek jórészt elkerülik a közvélemény figyelmét. 

Az Egyesült Államok történelmét viszont már a korai időktől kezdve meghatározták egyes nagy jelentőségű perek, amelyek részben egészen a mai napig kihatással vannak. 

Az okkult létezése vagy nem létezése egy híres, a mai napig sokat idézett perben dőlt el. Az 1692-ben lezajlott salemi boszorkányper során először halálra ítéltek 19 „boszorkányt”, többeket ki is végeztek – majd a közfelháborodás hatására a kormányzó feloszlatta a bíróságot, elítélte a pert és szabadon engedte a még élő vádlottakat. (Mindez jó fél évezreddel Könyves Kálmán után, aki a boszorkánypereket – részben vagy egészben, erről parázs vita van a történészek között – betiltotta.) 

A darwini evolúciós elmélet és a Biblia szó szerinti értelmezésének ütköztetésére szintén bíróság előtt került sor. Tennessee állam törvényhozása 1925 márciusában törvényt hozott, amely alapján pert indítottak a darwini nézeteket tanító John T. Scopes ellen – akit első fokon 100 dollár bírságra ítéltek emiatt. A tennessee-i Legfelsőbb Bíróság technikai hibára hivatkozva felmentette Scopes-ot, de a kérdéses törvény egészen 1967-ig érvényben volt. 

Az abortuszhoz való jog sem alapvetően törvényhozási szinten dőlt el

– az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a fogalommá vált 1973-as Roe v. Wade ügyben úgy döntött, hogy az Egyesült Államok Alkotmánya védi az állapotos nők azon szabadságjogát, hogy terhességmegszakítást hajtassanak végre. Ezen az alapon számos, a terhességmegszakítást tiltó vagy korlátozó törvényt helyeztek aztán hatályon kívül – és ugyanez a Roe v. Wade döntés áll most ismét a 2022 novemberi (ún. „félidős”) választások előtti kampány egyik középpontjában, mert azt a Legfelsőbb Bíróság lehet, hogy felül akarja bírálni

A társadalmi csoportok közötti feszültségek szülte perek is hatalmas publicitást és figyelmet kaptak. A Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti, két, az 1900-as évek elején az Egyesült Államokba bevándorolt olasz anarchista elleni per az I. világháború utáni évek egyik legjelentősebb eseménye volt – gyilkosság miatt tartóztatták le, majd végezték ki őket, az akkori „baloldal” tiltakozása ellenére, amelynek során még bombamerényletek is voltak. 

A '90-es évek elejének faji lázongásainak, összecsapásainak

egyik kicsúcsosodása volt a nálunk is ismerősen csengő O. J. Simpson-per,

ahol az egyik legsikeresebb színesbőrű sportoló-színészt vádolták azzal, hogy 1994. június 12-én leszúrta feleségét, valamint annak barátját. A sokak szerint teljesen meggyőző bizonyítékok ellenére az addigi valaha legnagyobb média-pergőtűzben megtartott perben felmentették O. J. Simpsont, amit az Egyesült Államok színesbőrű lakosságának túlnyomó része úgy ünnepelt, mint az igazság győzelmét az alapvetően „fehér” igazságszolgáltatási rendszer felett. (O. J. Simpsont ezt követően egy polgári jogi kártérítési eljárásban beperelték az áldozatok hozzátartozói, és az a bíróság felelősnek találta őt a halálesetekben, és 33,5 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte.) 

*

 

Hatórányi felvétel a Depp vs Hear perről

 

És itt van most a John C. Depp, II. és Amber Laura Heard között a virginiai Fairfax County bírósága előtt 2022. április 11. napja óta tartó per. A per felperese Johnny Depp, sokak kedvenc kalóza, aki 50 millió dollár kártérítésre perli volt feleségét, Amber Heardöt, az Aquaman film víz alatti hercegnőjét – aki viszont Deppet perli 100 millió dollárra. 

Depp arra alapítja keresetét, hogy a volt felesége által 2018 decemberében a Washington Postban írt cikk

gyakorlatilag megsemmisítette az ő karrierjét,

és hatalmas anyagi veszteséget okozott neki. Mi is volt ez?

2018 decemberében a The Washington Post egy Heard által írt véleménycikket tett közzé; a címe: „Amber Heard: Felszólaltam a szexuális erőszak ellen – és szembenéztem kultúránk haragjával. Ennek meg kell változnia”. 

A cikkben Heard kijelentette: „Két évvel ezelőtt a családon belüli erőszakot képviselő közszereplővé váltam, és rám zúdult a kultúránk haragjának teljes ereje azokkal a nőkkel szemben, akik felszólalnak. [...] Abban a ritka nézőpontban voltam, hogy valós időben láthattam, hogyan védik az intézmények a bántalmazással vádolt férfiakat”. Azt is elmondta, hogy ennek következtében elvesztett egy filmszerepet és egy globális divatmárka reklámkampányát.

A véleménycikk, amelyben Heard az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniójának női jogokkal foglalkozó nagyköveteként azonosították, felszólította a Kongresszust, hogy engedélyezze újra a nők elleni erőszakról szóló törvényt, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy annak változtatása potenciálisan „gyengíthetik a szexuális erőszak túlélőinek védelmét”.

Mellékszál: úgy tűnik a perbeli információk alapján, hogy az Egyesült Államok egyik legjelentősebb polgári jogi egyesülete,

az American Civil Liberties Union volt az, amelyik Amber Heard jogi csapatával együtt megfogalmazta az ominózus cikket

– aminek ellenében Amber Heard vállalta, hogy 3,5 millió dollárt adományoz nekik. Ebből egyébként kevesebb, mint a felét fizette ki, és a maradékkal mind a mai napig adós. (Az AMCU megkeresése kapcsán került képbe annak idején Scopes is, tehát az is stratégiai pereskedés volt.)

Az American Civil Liberties Union 1,8 millió tagjával és évi 300 millió dolláros költségvetésével egyébként az egyik legjelentősebb aktivista NGO, amely lobbitevékenységgel és perekkel olyan témákat karol fel, mint az abortuszhoz való jog, az azonos neműek házassága, az LMBT-jogok, a nőkkel szembeni diszkrimináció vagy az állam és az egyház elválasztása. 

Heard cikke a „Metoo”-mozgalom egyik jeles mozzanata volt,

amely rá kívánt mutatni, hogy férfiak a hatalmukkal visszaélve nőket bántalmaznak (a mozgalom a 2017-es évben Harvey Weinstein producer áldozatai kapcsán robbant ki). A mozgalom egyes képviselői szerint a társadalom általában egy patriarchális, elnyomó rendszer, amelyben a férfiak alávetettségben tartják és kizsákmányolják a nőket. Ez a mozgalom azóta is nagyon jelentősen határozza meg az Egyesült Államok médiáját és politikáját, és a „rendszerszintű rasszizmus” mellett a „rendszerszintű patriarchátus” is széles körben elfogadott lett (fő ellenségképként kitűzve a fehér, heteroszexuális férfiakat – ideáltipikus képviselőként Johnny Deppet). 

A cikket követően Depp 1984 óta folyamatosan emelkedő karrierjének szinte egyik pillanatról a másikra vége lett. 2017-ben még a Karib tenger kalózai legújabb részében és a Harry Potter spinoff-filmekben láthattuk – 2021-ben pedig Johnny Puff, egy madár hangját adta egy „Puffins Impossible” c. TV sorozatban, amely néhány rajzolt kismadár és egy rozmár kalandjairól szólt (ennek egyébként készül a folytatása…).

A per totális médiaérdeklődés mellett zajlik: mindkét fél számos hírességet vonultat fel tanúként, akiket a két ügyvéd-csapat igyekszik hitelteleníteni. A nézők imádják –

elvégre minden van benne, ami egy igazi „bűnös élvezet” sorozatban kell, hogy legyen.

Hírességek, intrikák, piszkos kis titkok, megcsalás, árulás, álnokság. 

A bulvárlapok legedzettebb olvasói is elégedetten csettintenek az olyan fordulatok kapcsán, mint hogy Amber Heard állítólag levágta Depp egyik ujjának egy részét, amikor hozzávágott egy üveg vodkát; vagy hogy Depp állítása szerint Heard bosszúból odaszékelt a hitvesi ágy közepére (Heard szerint az valójában az egyik kutya volt). A neten felbukkant egy olyan felvétel is, amely arra utal, hogy Heard és a világ leggazdagabb embereként számon tartott Elon Musk „közelebbi viszonyba kerültek” röviddel Heard és Depp házasságkötése után (állítólag már egy hónappal utána…). 

A közösségi médiumok tele van a perrel kapcsolatos felvételekkel, mémekkel, véleményekkel – és a közvélemény nagy része Depp mellé állt. A mai cserépszavazás már nem cserepekkel történik, mint Szókratész esetében, hanem lájkokkal és megosztásokkal, és ebben Depp sok nagyságrenddel „nyerésre áll”. A Heardöt támogatók tízmilliós lájk-tömegével szemben a Deppet támogató posztok szó szerint milliárdos lájk-tömeget gyűjtenek. Még az olyan, kevésbé középpontban levő oldalak felhasználói is, mint a Reddit vagy a 9Gag, tömegével teszik közzé a Heard-ellenes képeket, videókat, és

örömujjongással követik a pernek minden olyan fejleményét, amelyet Depp számára kedvezőnek gondolnak. 

*

 

Depp ügyvédje faggatja Heardöt

 

Miért ez a hatalmas felzúdulás, a nem szervezett, nem hivatalos közvéleménynek ez a világszerte jelen levő megnyilvánulása? Miért csinálnak például indiai programozók szabadidejükben Amber Heardöt kicsúfoló képeket? 

Johnny Depp ugyanis jelkép lett, messze több, mint egy részeges kalóz vagy egy angyalarcú szépfiú. Depp sokak számára megtestesíti mindazokat a férfiakat, akiket alaptalanul vádoltak meg és köveztek meg, mielőtt még bármiféle bizonyíték lett volna a bűnösségükre. 

Depp egyfajta ellen-metoo hős lett,

anélkül, hogy ezért bármit tett volna – és valószínűleg akarata ellenére. Amennyire a megnyilvánulásaiból látszik, számára ugyan kedvező és kellemes ez a fajta támogatás, de nem szándékozik semmilyen mozgalom élére állni. Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy ebben az ő véleményét senki nem kéri – odaállítják, ha akarja, ha nem. 

Honnan ez a hirtelen mozgalom? Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy ez a patriarchátus megnyilvánulása, a „toxikus férfiasság” ellencsapása a feminizmus sikerei ellen. Ugyanazok a közösségi oldalak viszont, ahol Depp hatalmas népszerűségnek örvend, szabályos keresztes hadjáratot folytattak Harvey Weinstein ellen, és állandó témaként napirenden tartják a Jeffrey Epstein (a börtönben elhunyt pedofil milliárdos) és segítője, Ghislaine Maxwell elleni ügyet, követelve annak teljes kivizsgálását, a fiatalkorúak sérelmére elkövetett sokszoros bűncselekmények valódi elkövetőinek leleplezését. Nem „stimmel” tehát az egyszerű magyarázat. 

Létezik viszont egy másik, talán helytállóbb magyarázata a jelenségnek: az emberek szeretik, ha korrekt eljárásban kiderülnek a tények és a bíróságon valódi igazságot szolgáltatnak. 

A mai média viszont hajlamos arra, hogy egy „virtuális” eljárásban egyszerre legyen vád, bíró és végrehajtó. 

Nem újdonság ez, hiszen a rikkancsok 1925 januárjában valószínűleg nem azzal árulták az újságot, hogy „Léderer Gusztáv csendőr főhadnagynak és feleségének lehetséges, hogy köze volt Kodelka Ferenc hentes eltűnéséhez”, hanem azzal, hogy „A gyilkos csendőr és vérszomjas párja lemészárolták a mészárost!” Ezt viszont nyomozás, bírósági eljárás és elítélés követte. Mindezek a lépések mára gyakran elmaradnak, és a sajtóban megjelenő vád gyakran azonnali egzisztenciavesztéshez vezet. 

Hogyan lehet egyszerre biztosítani az áldozatok védelmét (akik sokszor az életüket féltve kell, hogy meneküljenek egy erőszakos házastárs, élettárs elől) és megelőzni a visszaéléseket, az ártatlan gyanúsítást, előre elítélést? 

Jelenleg erre a társadalmunknak még nincs igazi receptje. Lehet, hogy a Depp vs. Heard ügy egy lépéssel közelebb visz bennünket a megoldáshoz. Érdeklődéssel várom az ítéletet. 

 

Nyitófotó: Heard és Depp a tárgyalóteremben (Steve Helber / POOL / AFP)

Összesen 72 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KBA98
2022. május 30. 16:50
az egész arról szól, hogy elmeháborodott nők bármikor tönkre tehetnek egy ffit, ha nem tetszik nekik valami!
Phm045
2022. május 30. 12:43
Kit érdekelnek ezek a narkós szarhalmazok.....
Türelem
2022. május 30. 09:28
Most őszintén, ki a szart érdekel ez a mocsok.......
Alexis de Tocqueville
2022. május 30. 09:05
Soros ármánykodik a háttérben, meg az Illuminati.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!