A baloldali pártok szerint nem a bevándorlás a valódi probléma

Tiszteld a magyarok munkáját, a magyarok kultúráját, a magyarok törvényeit – ez a kormány bevándorlásügyi üzenetének magva, amellyel egyes állítások szerint a bevándorlókat, mások szerint az embercsempészeket, harmadrészt pedig a magyarokat célozzák. A kormány az elmúlt időszakban a plakátokon, a nemzeti konzultáción és egyes politikusain keresztül elmondta, mit gondol a bevándorlásügyről. A Jobbik például a vámosszabadi tábor kapcsán már többször exponálta magát a kérdésben.

Az azonban kérdés maradt, hogy mit gondolnak a kérdésről a baloldali pártok azon kívül, hogy a kormány kampánya csak elterelés, és hogy a kampány maga aljas és elfogadhatatlan. Levélben kerestük meg az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a PM és a Liberálisok sajtóosztályát, hogy reagáljanak négy kérdésre a bevándorlással – tehát nem a kormány kampányával kapcsolatban. A kormány kampányára vonatkozó megállapításokat a legtöbb esetben elhagytuk. A PM válaszát továbbra is várjuk.

A négy kérdés: 1. Önök szerint problémát jelent Magyarországon ma a bevándorlás rövidtávon vagy hosszútávon? 2. Mérsékelnék valahogyan a déli határra nehezedő nyomást? Ha igen, hogyan? 3. Növelnék-e a magyarországi menekülttáborok számát, illetve kapacitását? 4. Megfelelőnek tartják-e az Európai Bizottság menekült- és bevándorlásügyről szóló cselekvési javaslatát? Kifogásolják-e esetleg, hogy ebben külön segítséget kapott Olasz- és Görögország, de a szintén nagy nyomásnak kitett Magyarország nem?

MSZP: Valódi megoldást csak valódi problémára lehet adni

„Az MSZP álláspontja szerint valódi megoldást csak valódi problémákra lehet adni” - kezdődik a szocialisták válaszainak felvezetése. A párt szerint Magyarország tényleg komoly migrációs válsággal küzd: a kivándorlással, melynek megoldása szerintük az igazi nemzeti sorskérdés. Szerintük olyan rossz állapotban van a magyar gazdaság, hogy bevándorló egyébként sem szívesen jönne ide. Felhívták a figyelmet, hogy miközben 2014-ben 21 ezer koszovói kért menedékjogot, addig az itt dolgozó koszovóiak száma 25%-kal, a kiadott munkavállalási engedélyek száma pedig 70%-kal csökkent. „A bevándorlás itt egyedül Rogán Antal haverjainak nagy üzlet, akik tízmilliárdokat keresnek, miközben a letelepedési engedélyekkel csencselnek” – szögezték le.

A párt ettől függetlenül elismerte, hogy a szerb-magyar határszakaszra óriási nyomás nehezedik a Balkán-félsziget felől érkező menekülthullám miatt, amely komoly kihívás elé állítja a magyar hatóságokat. „A kormány és a magyar hatóságok feladata a határ megfelelő őrzése, az illegális határátlépők elfogása, a menedékjogi kérelmek lehető leggyorsabb, szakszerű elbírálása. Ezzel biztosítható leginkább mind a magyar emberek védelme, mind az ideérkező menedékkérők alapvető jogainak érvényesítése” - írták, leszögezve: a polgárháború elől menekülő, vallási, politikai nézetei miatt üldözött személyeknek erkölcsi kötelesség menedéket biztosítani, csak úgy, mint azt 1956-ban tették a nyugati országok, mikor a magyarok menekültek.

Ezután tért rá az MSZP a konkrét válaszokra: megismételték, hogy nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás jelenti a problémát Magyarországon. Szerintük a déli határon jelentkező nyomás megoldása a már meglévő jogszabályok következetes és hatékony végrehajtása lenne. Hosszútávú megoldást viszont csak úgy lehet találni a szocialisták szerint, ha sikerülne megoldani a Közel-keleten és Észak-Afrikában tomboló fegyveres konfliktusokat és a nyomukban járó mély társadalmi és gazdasági válságokat. „E konfliktusok rendezéséhez azonban csak egy egységesen cselekvő, erős Európai Unió képes érdemben hozzájárulni” – írták. A párt szerint nem a menekülttáborok kapacitását kell növelni, hanem az eljárásokat kell hatékonyabbá és gyorsabbá tenni, ami egyúttal szükségtelenné tenné a befogadó állomások kapacitásának jelentős növelését.

Az Európai Bizottság menekültügyi javaslatáról elmondták: támogatható a Bizottság azon megközelítése, hogy az EU-t érintő menekülthullám okozta kihívás kezelése minden tagállam közös felelőssége, de a javaslatok még nem kiforrottak. „Álláspontunk szerint az ún. kvótarendszert csak a tagállamok közötti szolidaritásra alapozva lehet bevezetni. A rögzítésre kerülő kvóták későbbi változtatása nem lehet automatikus, azt minden esetben újabb döntéshozatali eljárásnak kell megelőznie” – írták a kvótákról.

A párt szerint semmi probléma nincs azzal, hogy azok a tagállamok, amelyekre különösen nagy teher hárul a schengeni határ őrzése következtében, mint Olaszország, vagy Görögország többlettámogatásban részesüljenek az Európai Uniótól. „A baj azzal van, hogy az európai szövetségeseinkkel együttműködésre képtelen, az Unióval állandó szabadságharcot vívó Orbán-kormány Magyarország számára ilyen támogatást nem tudott elérni” – összegeztek.

DK: Semmiképpen nem szögesdróttal

A DK szerint Magyarország legfőbb problémái között nem szerepel a bevándorlás ügye. „Néhányszáz ember bevándorlása, ideiglenes magyarországi jelenléte, ellátása, védelme nem okozhat sem anyagi, sem szociális, sem munkaügyi problémát” – írták. Ha a jövőben erősödik a bevándorlási hullám, a párt szerint az EU és benne Magyarország nyilván felelős döntéseket hozni. A DK szerint például az amerikai zöldkártya rendszer talán az európai közösség számára is iránymutató lehet.

A párt semmiképpen sem szögesdróttal védené a határt: szerintük nincs olyan tapasztalat, hogy nehezedne bármiféle nyomás. „Orbán ne tetszelegjen a magyarok megmentőjeként, ne hazudjon a kormány, mintha tömegek ostromolnák déli határainkat” – írták. A menekülttáborok kapacitását ha szükséges, növelnék, mert ez az erkölcsi parancs. Ide is jutott egy orbános megjegyzés: „Orbán bezárással fenyegetőzött, márpedig ez szembe megy minden keresztényi tanítással, többek között Ferenc pápa legutóbbi üzeneteivel is”

A párt a jelenlegi helyzetben megfelelőnek tartja az Európai Bizottság javaslatát. Olaszország és Görögország támogatása természetes a DK szerint. Leszögezték: „alig pár hónap alatt százezer menekült érkezett hozzájuk. Magyarországot a probléma ehhez képest töredékesen sem érinti ilyen súlyosan”.

LMP: Ne engedjük, hogy ne vegye figyelembe a szempontjaikat az EU

Az LMP szerint a bevándorlás komoly probléma azoknak is, akik Nyugat-Európában élnek, és azoknak is, akik Nyugat-Európába tartanak. Magyarországon szerintük most a kivándorlás az igazi probléma, ami már a közeljövőben súlyos problémákat fog okozni a magyar társadalomnak. Elmondták: a Magyarországra érkező menekültek nagy többsége nem kíván Magyarországon letelepedni. A párt szerint az a legfontosabb, hogy akik saját illetve családjaik életét mentve menekültek el háború, kilátástalanság, nyomor, velejéig korrupt és működésképtelen területekről, megkapják a kellő segítséget.

„Egységes európai megoldás kell, amiben az érkező migránsokkal járó gazdasági terhelést újraosztják. Ezt célozza a kvótarendszer. Azt nem engedhetjük, hogy amikor bizonyos EU tagállamokat, mint Magyarországot, egy rendkívüli jelenség különlegesen érint, akkor az EU ezt ne vegye figyelembe” – írták. Szerintük a dublini rendelkezéseket ehhez meg kell változtatni, és a kormánynak inkább ezen kéne dolgoznia, nem a hazai hisztériakeltésen. „Persze, ehhez valódi külpolitikára lenne szükség, elvtelen kufárkodás helyett erős szövetségesi kapcsolatokra” – írták.

Emellett problémásnak tartják az Európai Bizottság figyelme szinte kizárólag a tengeri migrációs útvonalakra irányul. „Szerintünk az Európai Bizottságnak nagyobb figyelmet kell fordítania az Unió szárazföldi külső határaira” – szögezték le. Szerintük az embercsempészek hajóinak megsemmisítése nem megoldás, többet kellene tenni a küldő országok politikai-gazdasági stabilizálásáért., amiért a párt szerint ma Magyarország keveset tesz.

Együtt: Az elhibázott magyar külpolitika nehezíti az érdekérvényesítést

Az Együtt nevében Szigetvári Viktor egy egészen hosszú dolgozattal jelentkezett, ezt itt rövidítve közöljük. A pártvezető írása szerint az „Európával szomszédos térségek elhúzódó politikai, szociális és gazdasági válsága, a schengeni övezet jogi és politikai kihívásai (beleértve a bővítés elmaradását), az unión kívüli kelet-közép európai országok konvergenciájának lelassulása és az ukrán válság súlyossága” miatt már rövidtávon is a korábbiaknál nagyobb, stratégiaibb jelentőségű kihívást fog jelenteni a bevándorlás.

Ugyanakkor leszögezik: tranzitország vagyunk, tehát a Magyarországon letelepedni kívánó külföldiek száma több nagyságrenddel marad el továbbra is azoktól a nyugat-európai országoktól, amelyekbe évtizedek óta érkeznek bevándorlók. Ezt szerinte figyelembe kell venni a migrációs kihívások értékelésekor.

Az Együtt szerint Magyarország szempontjából hazánk népesedéspolitikai krízise, társadalmunk elöregedése miatt is kiemelt fontosságú a bevándorlás ügye. „Az Együtt – részben összhangban a Fidesz kormány által 2013-ban elfogadott migrációs stratégia bizonyos értékeléseivel és szemben a kormány most képviselt, rövidtávú politizálásával – a fokozatos, a határok teljes lezárhatóságát nem hazudó és a letelepedést végiggondolt stratégia szerint bizonyos csoportok számára biztosító bevándorláspolitikában hisz” – írták, mivel szerinte csak ez teremti meg a hazai népesedéspolitikai intézkedések mellett a magyar nyugdíjrendszer és a gazdasági modellünk fenntarthatóságát – főleg a kivándorlás tükrében.

A déli határra nehezedő nyomás ügyében elmondták: ezt önálló nemzetállami stratégiával nem, csak Uniós keretben és erős bilaterális kapcsolatépítéssel lehet megoldani. Ezért tartja bajnak az Együtt, hogy Magyarország izolálódott térségi partnereitől, és „a nemzeti konzultációs hazugságkampány keltette negatív visszhang még a nemzeti érdekkel esetleg egyező magyar kormányzati álláspont érvényesítését is nehezíti a nemzetközi partnereink felé”.

Szerbia a párt szerint jelenleg a menekültügyi definíció szerint nem biztonságos ország; a Fidesz ebben az ügyben szembemegy a nemzetközi szervezetek értékeléseivel. „Hazánk abban érdekelt, hogy az előcsatlakozási folyamat részeként megerősödjön a szerb menekültügyi rendszer, és ennek képviseletével együtt szabad csak uniós perspektívát kínálni Szerbia számára” – ajánlja a párt. Emellett szükségesnek tartják a schengeni övezet mielőbbi bővítését Romániával és Bulgáriával; Koszovó gazdasági és politikai stabilitásának megerősítését; az embercsempész-hálózatok szétverését és a a menekülteket útnak indító országok nemzetközi fejlesztését.

Az Együtt szerint több uniós forrást kéne szerezni a határőrizetre is: nem állapot szerintük, hogy a magyar hatóságok közben passzívan belenyugszanak abba a ténybe, hogy a menekültek 12-24 óra alatt már amúgy is Bécsújhelynél járnak. „A válság az EU szintjén annál ma már súlyosabb, semmint hogy fenntarthatóak lennének a korábbi, a schengeni szabályok réseit kihasználó, önző nemzetállami logikát követő igazgatási és rendészeti gyakorlatok” – írták.

„A nemzetközi szervezetek jelentései (ideértve az Európa Tanács napokban nyilvánosságra hozott átfogó jelentését is) és az emberi méltóság védelmének univerzális parancsa alapján javítani kell a hazai menekülttáborok színvonalán és kapacitásán” – felelték a harmadik kérdésre, kiemelve: ezzel párhuzamosan a helyi rendészeti erőket is támogatni kell, hogy biztosítani tudják a nyugalmat az érintett településeken. A jelenlegi rendszer bővítését azért is fontosnak tartják, mert az szerintük valódi krízishelyzetben nem lenne elégséges.

Az Európai Bizottság menekültügyi javaslata a párt szerint bátor és a probléma lényegével szembenézni képes elképzelés. A Juncker-féle javaslat teljes és kategorikus elutasítása szerintük a magyar nemzeti érdekkel ellentétes hiba. „Magyarországnak az az érdeke, hogy minden, a menekültügy ernyője alá tartozó kérdésben az elmúlt évtized maszatolásaival és uniós kormányzóképtelenségével szemben határozott és fenntartható megoldások szülessenek, a kétsebességes Európa megvalósítása nélkül” – írták.

„A számunkra hozzáférhető információk szerint a jelenlegi görök és olasz helyzet a magyarországinál sokkal súlyosabb. Ugyanakkor hazánk 2014 folyamán határőrizeti feladatokra kapott kiegészítő, uniós forrásokat. Így az volna a helyes, ha a magyar kormány a tárgyalóasztaloknál meg tudná győzni az uniós partnereket újabb kiegészítő, határőrizeti források megszerzéséről. Az elhibázott és felesleges konfliktusokra építő magyar külpolitika nehezíti egy ilyen érdekérvényesítési kísérlet sikerét” – összegzett a párt nevében Szigetvári Viktor.

A Liberálisok szerint egyáltalán nem baj a bevándorlás

A Magyar Liberális Párt a Helsinki Bizottság javaslatai alapján önálló törvényjavaslatot nyújtott be a bevándorlással kapcsolatban, és benyújtottak egy alkotmánymódosítást is, amely a menekültek választójogát terjesztené ki. A Liberálisok szerint a jelenleginél humánusabb menekültpolitikára és törvénykezésre lenne szükség. Válaszában a párt leírta: kevés bevándorló él Magyarországon, őket pedig nem az állam tartja el: Magyarországon az EU többi tagállamához hasonlóan csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett.

A Liberálisok szerint a bevándorlás sem rövid-, sem hosszútávon nem jelent problémát Magyarországon, sokkal nagyobb problémát jelent a kivándorlás: a kivándorolni szándékozók aránya jelenleg sokkal magasabb, mint eddig valaha volt. A Liberálisok szerint egyáltalán nem lenne baj, ha a tömeges kivándorlást valamilyen szinten enyhítené a Magyarország felé jövő bevándorlás.

A déli határral kapcsolatban a párt elmondta: „Magyarország a schengeni övezet része, a határra nehezedő nyomást csak az egyezményben foglaltak alapján lehet módosítani”. A menekülttáborokkal kapcsolatban közölték: arra van szükség, hogy a menedékkérők minél előbb biztonságos új otthonra lelhessenek, ahol emberhez méltó életet élhetnek. A Liberálisok azt szeretnék, hogy a menedékkérőknek minél kevesebb időt kelljen menekülttáborokban tölteniük, ahol egyébként szerintük a kapacitással komoly problémák vannak, amit sürgősen orvosolni kellene.