Tovább pontosította menekültügyi javaslatát az Európai Bizottság. A szerdán nyilvánosságra hozott konkrét javaslat szerint az újraelosztási kvóta alapján 827 menekültet kéne befogadni, utánuk fejenként 6000 eurót kapna az ország a költségek fedezésére. Az áttelepítési kvóta szerint pedig 307 menekült jutna hozzánk.
Tovább pontosította a bevándorlás- és menekültügyről szóló javaslatát az Európai Bizottság. A javaslat szerint a leterhelt határállamoktól, tehát Olaszországtól és Görögországtól vennének át olyan menedékkérőket az uniós tagállamok, akik nagy valószínűséggel megkapnák a nemzetközi védelmet – tehát hazájukban (Szíria, Eritrea) veszélyben vannak. Ebben a körben a következő két évben Magyarországnak a kvóta alapján Olaszországtól 496, Görögországtól 331 menekültet kellene átvállalnia. A tagországok minden így befogadott menekült után hatezer eurót kapnak a költségek fedezésére.
Ehhez járul még az áttelepítési kvóta, amely alapján az EU-n kívüli menekülttáborokban az UNHCR mandátuma alá eső menekültek – tehát szintén veszélyben lévő emberek – közül évente 20 ezret telepítene át az EU. Ezen a rendszeren keresztül Magyarországra a következő két évben 307 menekült jutna, így összesen a következő két évben 1134 menekültet kéne befogadnunk a magyar hatóságok által elbírált többi menedékkérelem mellett.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az egyre több menedékkérelemtől függetlenül nagyjából egyenletesen évi 300-500 főnek ad nemzetközi védelmet. Ha ez a szám idén és jövőre is tartható lesz, akkor évente 1000 nemzetközi védelemre szoruló személyt kéne befogadnunk. A kérdés, hogy mennyire csökkenti a magyar határra érkezők számát, ha Görögországban megpróbálják rendesen kezelni a helyzetet.
Miért éppen Görögország és Olaszország?
A javaslatot olvasva felmerül a jogos kérdés, hogy miért Görögországon és Olaszországon akar segíteni a javaslat. Ehhez érdemes vetni egy pillantást az MTI grafikájára a tavaly Európában beadott menedékkérelmekről:
Az rögtön látszik, hogy Olaszország miért szorul segítségre, főleg ha a Líbiából tömött lélekvesztőkön tömegesen érkező menedékkérőket is számításba vesszük. Azonban az is kivehető, hogy Görögországba sokkal kevesebb menedékkérő érkezett tavaly, mint Magyarországra, így jogos a kérdés, hogy az újraosztási mechanizmussal kisegített határországok közé miért nem került be Magyarország. A javaslat arról ír, hogy készek kiterjeszteni az újraosztási mechanizmust más országokra, ha szükség lesz rá – a fő kérdés, hogy szerintük Magyarországnak az Európai Bizottság szerint miért nincs szüksége rá most.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Mindez nem független a tömeges bevándorlástól sem, mutatjuk a részleteket!
Franciaország a valaha mért legforróbb napjait éli, Spanyolországban is 40 fok körül jár a nappali hőmérséklet.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
