Tovább pontosította menekültügyi javaslatát az Európai Bizottság. A szerdán nyilvánosságra hozott konkrét javaslat szerint az újraelosztási kvóta alapján 827 menekültet kéne befogadni, utánuk fejenként 6000 eurót kapna az ország a költségek fedezésére. Az áttelepítési kvóta szerint pedig 307 menekült jutna hozzánk.
Tovább pontosította a bevándorlás- és menekültügyről szóló javaslatát az Európai Bizottság. A javaslat szerint a leterhelt határállamoktól, tehát Olaszországtól és Görögországtól vennének át olyan menedékkérőket az uniós tagállamok, akik nagy valószínűséggel megkapnák a nemzetközi védelmet – tehát hazájukban (Szíria, Eritrea) veszélyben vannak. Ebben a körben a következő két évben Magyarországnak a kvóta alapján Olaszországtól 496, Görögországtól 331 menekültet kellene átvállalnia. A tagországok minden így befogadott menekült után hatezer eurót kapnak a költségek fedezésére.
Ehhez járul még az áttelepítési kvóta, amely alapján az EU-n kívüli menekülttáborokban az UNHCR mandátuma alá eső menekültek – tehát szintén veszélyben lévő emberek – közül évente 20 ezret telepítene át az EU. Ezen a rendszeren keresztül Magyarországra a következő két évben 307 menekült jutna, így összesen a következő két évben 1134 menekültet kéne befogadnunk a magyar hatóságok által elbírált többi menedékkérelem mellett.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az egyre több menedékkérelemtől függetlenül nagyjából egyenletesen évi 300-500 főnek ad nemzetközi védelmet. Ha ez a szám idén és jövőre is tartható lesz, akkor évente 1000 nemzetközi védelemre szoruló személyt kéne befogadnunk. A kérdés, hogy mennyire csökkenti a magyar határra érkezők számát, ha Görögországban megpróbálják rendesen kezelni a helyzetet.
Miért éppen Görögország és Olaszország?
A javaslatot olvasva felmerül a jogos kérdés, hogy miért Görögországon és Olaszországon akar segíteni a javaslat. Ehhez érdemes vetni egy pillantást az MTI grafikájára a tavaly Európában beadott menedékkérelmekről:
Az rögtön látszik, hogy Olaszország miért szorul segítségre, főleg ha a Líbiából tömött lélekvesztőkön tömegesen érkező menedékkérőket is számításba vesszük. Azonban az is kivehető, hogy Görögországba sokkal kevesebb menedékkérő érkezett tavaly, mint Magyarországra, így jogos a kérdés, hogy az újraosztási mechanizmussal kisegített határországok közé miért nem került be Magyarország. A javaslat arról ír, hogy készek kiterjeszteni az újraosztási mechanizmust más országokra, ha szükség lesz rá – a fő kérdés, hogy szerintük Magyarországnak az Európai Bizottság szerint miért nincs szüksége rá most.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
Akad némi közös történelmünk.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
