Európai Bizottság: 1134 menekültet kéne befogadnia Magyarországnak két év alatt

Tovább pontosította a bevándorlás- és menekültügyről szóló javaslatát az Európai Bizottság. A javaslat szerint a leterhelt határállamoktól, tehát Olaszországtól és Görögországtól vennének át olyan menedékkérőket az uniós tagállamok, akik nagy valószínűséggel megkapnák a nemzetközi védelmet – tehát hazájukban (Szíria, Eritrea) veszélyben vannak. Ebben a körben a következő két évben Magyarországnak a kvóta alapján Olaszországtól 496, Görögországtól 331 menekültet kellene átvállalnia. A tagországok minden így befogadott menekült után hatezer eurót kapnak a költségek fedezésére.

Ehhez járul még az áttelepítési kvóta, amely alapján az EU-n kívüli menekülttáborokban az UNHCR mandátuma alá eső menekültek – tehát szintén veszélyben lévő emberek – közül évente 20 ezret telepítene át az EU. Ezen a rendszeren keresztül Magyarországra a következő két évben 307 menekült jutna, így összesen a következő két évben 1134 menekültet kéne befogadnunk a magyar hatóságok által elbírált többi menedékkérelem mellett.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az egyre több menedékkérelemtől függetlenül nagyjából egyenletesen évi 300-500 főnek ad nemzetközi védelmet. Ha ez a szám idén és jövőre is tartható lesz, akkor évente 1000 nemzetközi védelemre szoruló személyt kéne befogadnunk. A kérdés, hogy mennyire csökkenti a magyar határra érkezők számát, ha Görögországban megpróbálják rendesen kezelni a helyzetet.

Miért éppen Görögország és Olaszország?

A javaslatot olvasva felmerül a jogos kérdés, hogy miért Görögországon és Olaszországon akar segíteni a javaslat. Ehhez érdemes vetni egy pillantást az MTI grafikájára a tavaly Európában beadott menedékkérelmekről:

Az rögtön látszik, hogy Olaszország miért szorul segítségre, főleg ha a Líbiából tömött lélekvesztőkön tömegesen érkező menedékkérőket is számításba vesszük. Azonban az is kivehető, hogy Görögországba sokkal kevesebb menedékkérő érkezett tavaly, mint Magyarországra, így jogos a kérdés, hogy az újraosztási mechanizmussal kisegített határországok közé miért nem került be Magyarország. A javaslat arról ír, hogy készek kiterjeszteni az újraosztási mechanizmust más országokra, ha szükség lesz rá – a fő kérdés, hogy szerintük Magyarországnak az Európai Bizottság szerint miért nincs szüksége rá most.