Jogos a plakátok nyomán fellángoló felháborodás is. A legfontosabb kérdés: kinek készültek ezek a plakátok? A menedékkérőknek/bevándorlóknak? Akkor miért magyarul vannak? A magyaroknak/magyarul tudóknak pedig minek ilyen módon üzengetni? A plakátkampány egyértelműen egy komoly ügyre rárepülő, azt elfedő belpolitikai haszonszerzési próbálkozás a nemzeti konzultációval egyetemben. Szóval letépni, lefesteni ugyanúgy igazolható polgári engedetlenség, mint a kordonbontás volt 2007-ben.
De, mint mondtuk, komoly problémával van dolgunk, a kétbites kormánykommunikációtól függetlenül. Nem tartható állapot, hogy a déli határon számolatlanul érkeznek a menedékkérők, akik valószínűleg tényleg áthaladtak egy-egy EU-tagállamon (Görögország, Bulgária), ahol a gyakorlatilag nem létező menekültügyi rendszer miatt nem kerültek nyilvántartásba. Szinte senki sem ide akar jönni, de itt – mivel van működő rendszer – bekerülnek a szisztémába. Tehát ha továbbmennek, akkor esély van rá, hogy visszazsuppolják őket ide – múlt heti hír, hogy Ausztria már készül is felgyorsítani ezt a folyamatot.
Magyarország tehát gyakorlatilag két tűz közé kerül, csak azért, mert itt botlik a menekülő az első működő menekültügyi rendszerbe.