Hiába beszélt „több ezer” „kiábrándult fideszessel”, hiába tapsolták meg a vonyarcvashegyi diszkóban, fájdalom, Magyar Péter leginkább a baloldalon garázdálkodik

(Nyitókép: YouTube-képernyőfotó)

Folyamatosan hömpölyög a tömeg, alig látni a végét, lassan megtelik a Kossuth tér, de a környező utcák sem üresek.

Fiatalok, idősek, családok mindenütt.

Az elemzők szerint ez valami újnak a kezdete lehet, a rendezvény egyszerre üzenet a leszerepelt ellenzéknek és a Fidesz-kormánynak is. Még kér a nép!

Akár úgy is összegezhetnénk a csalódottsággal terhes indulattal megfogalmazott üzenetet, hogy előbb-utóbb politikai fordulat következik az ország élén. Csak győzzék az érintettek kivárni!

2018. április 14-én valóban rengeteg ellenzéki érzelmű, csalódott állampolgár vonult az utcára Budapesten, az újabb jobboldali kétharmadot hozó választást követően.

Valami hasonló érzése volt az embernek Magyar Péter szombati demonstrációjának láttán. A valóban igen nagy, rég nem látott méretű sokaság és a hat évvel ezelőtti tömeg összetétele között alighanem igen nagy volt az átfedés.

De milyen következtetéseket vonhatunk le a mostani demonstrációból, illetve annak utózöngéiből?

I.

Először is: sokan vannak, pláne Budapesten, akik elégedetlenek a kormánnyal. Sőt, akár indulatosak is, jórészt sose szavaztak Orbán Viktorra, nem is értik, ki tenne ilyet, hiszen ők egészen mást gondolnak a világról, és nem nagyon ismernek a valós és virtuális környezetükben olyat, aki ne velük értene egyet. Ezt a buborék-érzést tette egyértelművé a megidézett 2018-as megmozdulás is.

Nos, ez az ellenzéki sokaság szinte bármilyen (jó, azért nem bármilyen) hívó szóra utcára vonul pár óra erejéig, ha épp van apropó, kifejezve a szólásszabadság és egyéb jogok állítólagos csorbításával szembeni ellenérzést. Jelszavaik valának: O1G és/vagy Mocskos Fidesz!

Bár volt itt némi számháború, Magyar Péter ráadásul virtigli politikus módjára már az egész magyarság nevében beszél, olyan nagy meglepetés azért e tekintetben tehát nem történt. Annál is inkább, mert pár hete az influenszerek is bemutattak valami hasonló, egyszeri köztéri kifakadást.

II.

Aztán: Gyurcsány Ferenc és/vagy a Momentum valójában finoman szólva sem lelkes az új messiás iránt, a többiekről nem is beszélve, őket nem fegyverezte le a „soha nem látott sokaság”, ahogy a kommentelésben verhetetlen, saját feleségét sem kímélő, de a családját ugye mindentől megvédő szónok sem.

Nem is oly meglepő ez:

Hiába találkozott több ezer csalódott kormánypárti szimpatizánssal és tapsolták meg a vonyarcvashegyi diszkóban, Magyar Péter leginkább a baloldalon garázdálkodik.

Ami aligha probléma neki, hiszen mindig is liberális volt. Jó, persze szereti Wass Albertet, meg vannak még itt zavaros dolgok – így viszont

Mindenesetre az egészen kicsi pártok most egyenesen szűkölhetnek, a Momentumot pedig konkrétan a parlamenti küszöb alá lökheti a legújabb formáció. A Gyurcsány-szekta egyelőre talán intakt, pláne az MSZP-vel és a Párbeszéddel „feldúsítva”. A lényeg mégis az: Magyar a baloldal vezére lehet legfeljebb, akármit is képzel.

Érdekesség, hogy a fejlemények legnagyobb vesztesei, a teljesítmény és támogatottság nélkül vergődő, ám a parlamenti sarzsival jól eltengődő kispárti ellenzéki politikusok egy része még tapsol is Magyarnak. Aki pedig elvileg a politikai kivégzésükre szegődött. Vajon miért? Ennek oka alighanem az aktuális pszichózisban rejlik.

III.

A helyzet ugyanis a következő:

Egyesek szerint beteljesítője. Mondandója is nagyjából ennyi: nem tetszik a rendszer.

Nem az a fontos, hogy mit akar, legfeljebb addig, amíg rogánozik meg orbánozik, esetleg gyurcsányozik. A kiéhezett és kiváncsi fanatikusokat az sem érdekli, ha ellentmondásokba keveredik, nemrég még Lölőnél akart dolgozni, tizennégy évig volt a NER része és/vagy erőszakos volt a feleségével. Semmi nem számít, amíg szól az „Orbán, takarodj!” 

IV.

További adalék, avagy a negyedik észrevétel: a Fidesz-kormány bukásának független-objektív megfontolásból drukkoló hazai független-objektív sajtó (egy-két üdítő kivételtől eltekintve)

Nincs kérdés, csak éljenzés: „aki Orbán ellen, az velünk”! Íme az elfogulatlan, példaadó európai média, tessék csodájára járni ismét!

Nem állítjuk, hogy a kegyelmi ügy után Magyar Péter ámokfutása oly kedves lenne a Fidesz-KDNP számára, azért itt mégis egy árulóról van szó, s nem holmi propaganda, sokkal inkább a jobbos népharag vádolja őt most. De a politikai erőviszonyok (egyelőre legalábbis) akkor sem változtak érdemben. Pontosabban: az ellenzéki torta újraszeletelése látványosan elkezdődött, csakhogy a számok alapján elsöprő kormányváltó hangulat országos szinten semmiképp sincsen, pláne nem egy ciklusközépi állapothoz képest.

A jelek szerint az őrület folytatódik, láthatóan némi anyagi és egyéb szupport is kezdi megtalálni a legújabb potenciális ellenzéki vezért.

***