Brüsszel újabb szankciói aligha érik el Putyin ingerküszöbét, de a német gazdák nem lesznek boldogok

Nyitókép: Andy Sacks/Getty Images

***

Támogatják az Európai Parlament frakciói, hogy Brüsszel újabb szankciós csomagot készítsen elő Moszkvával szemben. A tilalom ezúttal az orosz mezőgazdasági termékek behozatalát érintené, elsősorban a gabonafélékre terjedne ki.

Az egyelőre nem világos, hogy a tervezett tilalom csak az orosz gabonaimportot érintené, vagy más mezőgazdasági alapanyagokra, élelmiszerekre és egyéb termékekre is kiterjedne. Az Európai Unió az orosz-ukrán háború 2022-es kezdete óta életbe léptetett szankciói eddig nem érintették az orosz élelmiszerek és más agrártermékek uniós behozatalát.

Az EU-ban előállított élelmiszerek orosz exportjára ugyanakkor 2014 óta van érvényben tilalom, vagyis Oroszországba nem szállíthatnak alapanyagokat és feldolgozott élelmiszereket az uniós országokból.

A 2014 óta érvényben lévő orosz embargó bevezetését követően az uniós termelők egy része nehéz helyzetbe került, elsősorban a tejágazatot érintette érzékenyen a tilalom. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor ezt a szankciót mindkét fél kijátszotta azzal, hogy bizonyos élelmiszerek harmadik országok – elsősorban szerb – vegyesvállalatain keresztül érkeznek az orosz piacra. Nagy mennyiségről nem beszélhetünk, lényegében Moszkva szinte azonnal pótolni tudta a kieső uniós exportot.

A gabonatilalom aligha állítja meg Putyin invázióját

A tervezett behozatali tilalom jól illeszkedik az EU eddigi szankciós politikájába, mivel az orosz agrártermékek kitiltása Moszkva bevételeit érdemben nem érintené, ráadásul az unió gazdaellenes, Ukrajnával vállalt szolidaritásának Kijev mellett Moszkva a másik nagy nyertese.

Ennek oka, hogy az ukrán termékek jelentős részének a sokkal rövidebb szállítással, költséghatékonyan elérhető uniós piac lett. A háború előtti hagyományos ukrán célpiacokra, vagyis az afrikai és közel-keleti országokba már Oroszország szállítja a gabonát Ukrajna helyett.

Moszkva ráadásul 2014 óta jelentősen növelte a szántóföldi növénytermesztést, modernizálta hatalmas termőterületeit. Ennek következménye, hogy az elemzők szerint egyre több dél-amerikai országból szorul ki az Egyesült Államok és más nyugati országok, például Franciaország. Az orosz rekordmennyiségű gabona ráadásul jelentősen lenyomja a világpiaci árakat is. Az orosz gabona legnagyobb felvásárlói

• Törökország,
• Irán,
• Egyiptom,
• Banglades,
• Szaúd-Arábia,
• Pakisztán
• és Algéria.

Algéria korábbi legnagyobb szállítója az Egyesült Államok és Franciaország volt, de Szaúd-Arábia is nyugati szállítmányokból fedezte szükségleteit, míg Egyiptom Ukrajnából szerezte be a háború előtt a létfontosságú alapanyagokat.

Az uniós korlátozás esetén sem kell Moszkvának nagy bevételkieséstől tartania. Az Euractiv szerint az EU nem importál jelentős mennyiségű orosz gabonát. A tagállamok közül a legnagyobb importőr Olaszország, mintegy 405,5 ezer tonnával, Lettország és Spanyolország pedig közel azonos, 210 ezer tonna körüli mennyiséggel vezeti az uniós országok listáját.

Ráadásul Olaszország és Lettország a közelmúltban egyoldalú importtilalmat vezetett be az orosz gabonafélékre, hasonlóan Magyarország, Lengyelország és Szlovénia Ukrajnával szembeni importkorlátozásához.

Magyarország tavaly mindössze 176 tonna orosz gabonafélét importált. 

Az orosz gabona kitiltását egyébként Ukrajna szorgalmazta a közelmúltban, mivel szerintük a lengyel-belorusz határon jelentős kereskedelmet folytat Moszkvával Varsó, miközben az ukrán kamionok belépését blokkolják a gazdálkodók.

Kegyelemdöfés az európai gazdáknak?

Egy kibővített szankciós agrárcsomag ugyanakkor már érzékelhető hatást okozna, de nem az orosz, hanem az európai termelők elé gördítene Brüsszel egy újabb akadályt.

Ha nem csak az orosz gabona, hanem minden mezőgazdasági termék behozatalát megtiltaná az EU, akkor a műtrágyabehozatal is leállna, ezzel pedig a termeléshez nélkülözhetetlen műtrágyák ára ismét az egekbe emelkedne.

A háború kitörésének évében, 2022-ben az elszálló gázárak miatt jelentősen, három-ötszörösére nőtt a műtrágya ára az EU-ban. Sok gyártó, például a német BASF, vagy a magyarországi Nitrogénművek átmenetileg korlátozta a magas gázárak miatt az előállítást. A BASF azóta ki is szervezte az ammóniumgyártást harmadik országba.

A kínálat csökkenése és az előállítási költségek soha nem látott emelkedése pánikot keltett, mivel Európa egyébként sem önellátó műtrágyából, a szükségletek egy jelentős részét Oroszországból és Beloruszból szerezzük be. Műtrágya nélkül ötödére csökkenne a szántóföldeken megtermeszthető mennyiség.

Németország új függősége

A legsúlyosabb következményekkel a német gazdáknak kellene számolniuk. Ennek oka, hogy az orosz energiahordozók kitiltásával Berlin megháromszorozta az orosz műtrágyaimportot, ezzel gyakorlatilag a német koalíciós kormány újfajta függőséget alakított ki, ráadásul a világ egyik legnagyobb agrárvállalata leállította a német gyártást, amely 2600 ember munkahelyének elvesztése mellett az önellátás további korlátozását jelentette.

Ha Brüsszel tervezett szankciói kiterjednek a műtrágyákra is, azzal az európai előállítási költségek tovább nőnek, a gazdák versenyképessége pedig tovább romlik. Erre minden esély megvan, mivel ha az EU csak az orosz gabonát tiltaná ki, az legfeljebb gesztusértékű lépésnek számítana. A műtrágya tilalma sem ártana érdemben Moszkvának, mivel Oroszország a világ legnagyobb műtrágya-exportőre, a világ minden táján keresett az orosz műtrágya.