Lócitrom díjas baloldali „atomtudósok”

„Ma már nem lepődünk meg azon, hogy a Paks II. Atomerőmű megépítését ellenző politikusok és a globális zöldlobbi hazai szekértolói komolytalan tanulmányokra hivatkozva próbálják megtéveszteni az embereket, akik a politikusoktól valós megoldásokat, illetve létező alternatívákat várnának. Néhány napja Kanász-Nagy Máté, az ELTE-n végzett szociálpolitikus, az LMP társelnöke és egy másik »atomtudós«, Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kar, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa energetikai kérdésekről véleményt alkotva állítottak vaskos valótlanságokat, illetve hamisítottak meg tényeket az atomenergiával kapcsolatban. A Lócitrom-díjra érdemes megszólalások jelzik, hogy a zöld téveszme demagógiával párosulva mekkora károkat képes okozni, egyebek közt éppen a környezetvédelem ügyének, amire egyébként előszeretettel hivatkoznak ezek az emberek akkor, amikor az atomenergia ellen kampányolnak.

Nos, a tények itt is egészen mást mutatnak. A teljes életciklusra vetítve az atomerőművek a leginkább klímabarát, legolcsóbb, legkisebb földterület- és nyersanyagigényű áramtermelési módot jelentik úgy, hogy közben ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálnak. A legújabb atomerőművek már 60 éves garantált üzemidővel, a legbiztonságosabb módon épülnek és üzemelnek, a nukleáris üzemanyag stratégiai készletezése pedig egyszerű, a Paksi Atomerőmű jelenleg is kétéves tartalékkal rendelkezik.

Oroszországban már az üzemanyagciklus zárásán dolgoznak, azaz már léteznek, illetve fejlesztés alatt állnak olyan technológiák, amelyek révén a kiégett nukleáris üzemanyag újra feldolgozható, abból ismét üzemanyag nyerhető, és így nagyságrendekkel csökkenthető a tárolandó nagy aktivitású hulladék mennyisége. A toleráns, balesetálló üzemanyag pedig az atomerőművek még biztonságosabb üzemelését biztosítja. Mindezek mellett Oroszország például már a REMIX-üzemanyagot is üzemi körülmények között teszteli. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőművek télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan képesek áramot termelni, nem úgy, mint a nap- és szélerőművek, amelyekhez drága tartalék kapacitásokat kell megépíteni, hiszen az embereknek és az iparnak napnyugta után, vagy éppen szélcsendes időben is szüksége van áramra.”

Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP