Megérkeztek a kriptolordok!

2021. február 10. 15:05

Észre sem vettük, hogy a kriptovaluták a perifériáról a hatalom kellős közepébe kerültek.

2021. február 10. 15:05
Tibor Fischer
Vendégszerző

A szerző az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője

 

A kripto most nyert!

Ezt nem sokan vették észre. Az amerikai választások, a Brexit, a covic és a korlátozások, oltások miatti feszültségek közepette észre sem vettük, hogy

a kriptovaluták a perifériáról a hatalom kellős közepébe kerültek.

A múlt héten Michael Saylor, a MicroStrategy vezérigazgatója virtuális bitcoin-konferenciát tartott. Nincs ebben semmi szokatlan. A 2011-es New York-ban tartott első konferencia óta számos konferenciát szervezetek már a bitcoinról (az első és a legerősebb kriptopénzről). Saylor konferenciájának jellege azonban már merőben szokatlan volt. A résztvevők vállalatok voltak. Öltönyösök. Üzlet szónokol az üzletnek.

2020-ig a bitcoin- és más kriptokonferenciák tipikus látogatói libertariánusok, anarchisták, szélhámosok, start-uposok, magának való különcök, kód-mániások, deviáns kormányok által vezetett országok állampolgárai és egyéb csodabogarak voltak. Egy szóval, főleg kívülállók, akiknek a jólöltözöttség egyet jelent egy tiszta pólóval.

2010-ben László Hanyecz hajtotta végre az első bitcoin tranzakciót, amikor 10000 bitcoint fizetett egy kis pizzáért. E cikk írásakor, 2021 februárjában, a bitcoin árfolyama csúcsokat döntöget, egy bitcoin 42000 dollárt ér.

Egy évtizeden keresztül a Wall Street csak becsmérelte a bitcoint,

felfuvalkodott bankárok, miniszterek, újságírók, közgazdászok, vagy éppen a Nobel-díjas Paul Krugman élcelődtek rajta. 

A bitcoint egy Ponzi-sémának vették. Egy múló hóbortnak. Egy buboréknak. A kábítószer-kereskedők és a bérgyilkosok fizetségének. Az öltönyösök szívesen emlegették a tulipánmániát, így fitogtatva műveltségüket, miközben a szivarjukkal fitymálóan bitcoinra hamuztak. 

Nos, hirtelen a „tulipánok” érdekessé váltak. 2020 decemberében az Egyesült Államok egyik legrégebbi biztosítótársasága, a Massachusetts Mutual Life Insurance százmillió dollárt tett bitcoinba. Ezt érdemes megismételni. Egy biztosítótársaság, azaz a legmerevebb, legföldhözragadtabb, legunalmasabb alakok vettek bitcoint.

Ironikus, hogy a deviáns kormányok (Venezuela, Irán) is beszállnak a bitcoinba, miközben saját állampolgáraik is mentőövként kapaszkodnak bele.

1776-ban Adam Smith a kormányok „mohóságát és igazságtalanságát” okolta a pénz értékének lerontása miatt, amit a polgárok szenvedtek meg. 

1976-ban Friedrich Hayek Londonban egy mérföldkőnek számító előadást tartott, melyben a „pénz denacionalizálását” látta szükségesnek. Nem szó szerint, hanem inkább a kormányzati beavatkozás lehetőségének kizárása mellett érvelt, bár fogalma sem volt, hogyan lehet ezt megvalósítani. 

Miközben Hayek a pénzről filozofált, a közelben a Sex Pistols az egész zeneipart felforgatta.

Ilyen a forradalom, érezni lehet, hogy közeledik, de nem lehet tudni biztosan, mikor jön el.

A bitcoin semmi eddigihez nem hasonlítható. Korábban voltak bankok vagy vállalatok által kibocsátott „magán” pénzek, de a bitcoin még Hayek elképzeléseit is felülmúlja. 

A bitcoin mögött nincs nemzet, nincs kormány, nincs dór oszlopos, márvánnyal borított székháza. A Bitcoin-nak nincs vezérigazgatója (bár a régi kommunista pártokhoz hasonlóan van egy rejtőzködő Központi bizottsága, de erről majd máskor). Velejéig modern jelenség, ugyanakkor ma már általánosan elfogadott, akár az ősrégi eszközök, mint az arany, az ezüst vagy a jószág, csak éppen könnyebben mozgatható.

A bitcoin még csak a szárnyalás kezdetén van, év végére elérheti a 100 000 dollárt. De ha nem így lenne, ha ez már a csúcs, már akkor is minden megváltozott. A kérdést, hogy 2020 vagy 2021 jelenti-e a kriptokorszak kezdetét, amikor a kripto érdekesből meghatározó dologgá vált, majd a történészek fogják megválaszolni.

A blockchain technológia szempontjából a bitcoin most már inkább egy múzeumba való régiségnek számít. Elektronikus fizetőeszközként teljesen kudarcot vallott. Mégis, felhalmozási eszközként, digitális aranyként győzedelmeskedett. Egyes mérőszámok szerint jelenleg a világ ötödik legnagyobb „valutája”.

Ahogy a Sex Pistols több tucat új, szokatlan, jobban eladható produkció előtt nyitotta meg az utat, a bitcoinnak is van egy talán még nála is igéretesebb követője. A DeFi. DeFi: decentralised finance, avagy decentralizált pénzügy. Az összes elképzelhető pénzügyi szolgáltatást kínálja, blockchainben, „okosszerződésekben”. Ezt a kifejezést egyébként Nick Szabo jogász-informatikus-kriptográfus találta ki. 2020-ban a DeFi piacának értéke egymilliárd dollárról 20 milliárdra nőtt .

Hogy miért? Mert itt lehet pénzt keresni.

Mit tett érted a bankod az utóbbi időben? 0,1% -os kamatot ad megtakarításaidra?

Ha szerencséd van? Kapnál rendesen, ha a kriptovilágban ennyit ajánlanál. A bitcoin és más kriptovaluták kamata 4% körül kezdődik, és sokkal, de sokkal magasabbra is emelkedhet.

Igaz, a DeFi nem rendelkezik a hagyományos bankokhoz hasonló biztosítékokkal. Voltak katasztrófák és csalások, de minden figyelemreméltó befektetés kockázattal jár: a jó öreg tőzsdén egy rossz döntésre a gatyád is rámehet. 

A nagy amerikai kriptotőzsdék, mint a Coinbase, a Gemini és a Kraken, szinte ugyanolyan stabilak, mint a bankok. A Kraken már bankként működhet a kriptobarát Wyoming államban, nem beszélve arról, hogy a svájci über-bankároknak már közel egy évtizede „Kriptovölgyük” van Zugban.

A régi tézis-antitézis-szintézis minta működik. A kriptocégek épp olyan bankokká válnak, mint amelyek ellenében azokat eredetileg létrehozták, és a bankok is megnyílnak a kripto előtt. És amikor már a Paypal és a Visa is kriptot kínál ügyfeleinek, akkor itt a vége.

Ha valaki az egyik „régi” banknál, például a JP Morgan-nál vagy a Goldman Sachsnál, még csak akár négy évvel ezelőtt is előrelátó lett volna, és lett volna bátorsága jelentősebb mennyiségű kriptovalutát felhalmozni, akkor ma valóban ők uralhatnák a világot. Most már túl késő. Vesztettek. Nyilvánvalóan nem fognak eltűnni. Ahogy a mozi miatt nem tűntek el a színházak, és a televízió miatt a mozik, a bankok is tovább folytatják, csak meggyengülve.

És nem szabad elfelejteni, hogy

a blockchain nem csak a pénzről szól. A kultúrában is jelen van.

Az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) jelentik sok művészi törekvés frontvonalát. Beeple (az amerikai Banksy némi tudományos-fantasztikus csavarral és jobb megvilágítással) hatalmas összegekért adta el műveit blokkláncon, és az NBA is elkezdte gyűjthető kártyáinak egy részét NFT-ként értékesíteni.

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Andilla
2021. február 11. 07:14
Jó lesz! Biztos Szent Gréta is áldását adja rája. A szuperhaladó, majdnem készpénz nélküli Svédországban mostanság nem ajánlják a tisztes, adófizető polgároknak, hogy porszívózzanak, illetve több gyár csak félkapacitásban működik - áramkimaradások miatt a tél kellős közepén, Skandináviában. Nyilván a kriptobányászat fontosabb...
annamanna
2021. február 10. 22:16
"Földi László: Tudatos támadás folyik a normalitás ellen, le kell kapcsolni az internetet "Van egy tudatos magatartás, hogy megbontani a társadalom alapérték-rendszerét. Ezt jól látjuk a családok támadásánál, a nemekkel szembeni zavarkeltéssel, egyáltalán az identitások megbontásával. Van egy ilyen stratégiai elképzelés arra, hogy a meglévő normalitásokat minél gyorsabban fel lehessen számolni," mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság műsorában Földi László. Az egykori kommunista hírszerző, a NER-média kedvelt "biztonságpolitikai szakértője" határozattan állította, hogy "azt gondolom, igen, egy nagyon tudatos támadás folyik." Földi szerint igaz, hogy "a radikális baloldal szemében ellenséggé válhat az állam," ami számos veszéllyel járhat. Hogy ezt érzékeltesse "egy bizalmas tanulmányra" hivatkozik, amiben az áll, hogy a magyar nemzet ezer éves történetének a lényege, és fennmaradásának kulcsa, a paraszt család volt. A generációk tudatos tudatos szembeállításával mit lehetne kezdeni kérdezte zárásként a Kossuth rádió riportere, "az idősebb generáció is kezdjen brillírozni az internet világában?" "Le kell kapcsolni az internetet. Igen," válaszolta Földi. A "szakértő" szerint nem a tömegek, hanem egy szűk csoport irányítja a gépeket, és belép a mesterséges intelligencia, az a történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot. "Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. (..) Nem is lehet megjósolni és modellezni, ezért mondom, hogy le kell kapcsolni."" https://444.hu/2021/02/07/foldi-laszlo-tudatos-tamadas-folyik-a-normalitas-ellen-le-kell-kapcsolni-az-internetet
Nyugati Ádám
2021. február 10. 21:22
A bitkoin egy válasz a nyugati kultúrkörbe tartozó államok tehetetlenségére, arra a kiszolgáltatott helyzetre, amelybe a mögöttük álló tőke és információ birtokosok nagyhatalmú hálózatának erőfölénye juttatta azokat. Egy őszinteségi rohamában maga Gyurcsány Ferenc nyilatkozott úgy, hogy természetesen egy vagyonos magánszemélynek a vagyona méretével arányosan nő az állami politikára gyakorolt befolyása. Természetesen a megvásárlásra kínált javak ára annyi, amennyit a vevők hajlandók fizetni érte. Ez nem csak a nyilvános, hanem a titkos kereskedelem által kínált dolgokra is vonatkozik. Így válik a bitkoin a két nagy kereskedelmi tér közötti csatornává. Felfutása mindaddig tart, ameddig a két piaci területen mind a kínálat, mind a kereslet növekszik. Az árfolyam ingadozás attól függ, hogy titkos kereskedelem mekkora részét képes az állam ellenőrzése alá vonni. A két nagy piaci szegmens növekedési üteme eltér egymástól. A tapasztalat azt mutatja, hogy az állam viszonylag hosszú reakció ideje miatt, először mindig a titkos áruk kereslete és profitja nő meg. Ez eredményezi a bitkoinnak és az egyéb kriptodevizáknak az államok digitális és/vagy papír alapú pénzeiknél gyorsabb árfolyam növekedését. A másik, a bitkoin árfolyamát felhajtó tényező a nyugati államokra jellemző, gazdaság és hatalom politikai nyomás gyakorló eszközként alkalmazott, átgondolatlan progresszív adóztatás és vámtarifa alkalmazás, az embargók és szankciók. Ez a kisebb államok esetében sem ér el jelentős eredményt, az oroszokra és a kínaiakra pedig inkább kedvezően hat, mivel a saját technológiák fejlesztésével egyre kevésbé függenek az őket szankciózgató államoktól. Manapság ugyanis az a helyzet, hogy több, technológiailag kulcs ágazatokban a legfejlettebb termékeket nem a nyugati, hanem a keleti országok állítják elő.
fpéter
2021. február 10. 19:58
#freekészpénz!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!