A Hungarikum Bizottság döntésével felvette a Magyar Értéktárba az 1568-ban kinyilvánított vallásszabadság törvényét.
„Nagy öröm és boldogság egy magyar unitáriusnak, hogy a Hungarikum Bizottság a 25. jubileumi ülésén meghozott döntésével felvette a Magyar Értéktárba az 1568-ban kinyilvánított vallásszabadság törvényét, beemelve azt a kiemelkedő nemzeti értékek sorába.
Ezt az örömteli eseményt nyugtázva, fontos most feleleveníteni, milyen út vezetett idáig – már csak azért is, mert ez az út még nem ért véget, hanem csak egy fontos állomásához érkezett. A célunk ugyanis nyilvánvalóan az, hogy az unitárius vallás ne csak nemzeti értékké, hanem valódi hungarikummá váljon, méltóan a maga unikálisan magyar státuszához, vagyis ahhoz, hogy ebben a vallásban az egyetlen magyar alapítású vallásunkat tisztelhetjük.
Az unitárius hit magyarságának kinyilvánításához elengedhetetlen volt az az aktus, amelynek értelmében 2012-ben az erdélyi és magyarországi unitárius egyházak egyesültek, s ezzel újra az összmagyar létezésmód természetes állapotába helyeztettek. A trianoni diktátum következményeként feldarabolt egyházszervezet ugyanis ezáltal állította vissza egységét a Kárpát-medencében, mely ma már a Magyar Unitárius Egyházban testesül meg, ezzel az új névalakkal is pontosan kifejezve a több mint 450 éve élő és magyarságot szolgáló egyház viszonyát a nemzeti értékeinkhez.
A májusi döntés talán nem is jöhetett volna létre enélkül: a vallásszabadság törvényének hungarikummá nyilvánítását ugyanis egyházunk kezdeményezte még 2017-ben, amikor ezt a szándékot és annak dokumentációját előterjesztették a Hungarikum Bizottságnak.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
