Néhány szó a migránsválságról

„A megfélemlített emberek a kormánypártban láttak erőt a migránsválság kezelésére, akinek népszerűsége 2015 szeptemberére 28-ról 32%-ra nőtt, míg a pártot határozottan elutasítók aránya 45-ről 40%-ra csökkent. Stratégiájával elszívta a Jobbik elől a levegőt, akinek népszerűsége 16-ról 13%-ra esett vissza. A kormány által már meg lett szólítva a lakosság, a témák tematizálva lettek, az Európai Unióval való szembeállás megtörtént.

Az Európai Bizottság a kötelező áttelepítési kvóta javaslatát fogalmazta meg a válság kezelésére, amely az Európai Unió tagállamai között az egyes tagállamok adottságinak és teherbíró képességének figyelembevételével osztaná szét a regisztrált menekülteket (tehát nem illegális bevándorlókat). Az EU-s belügyminiszterek 2015. július 20.-án megállapodtak abban, hogy 54 760 menekültet és menedékkérőt osztanának szét önkéntes alapon az uniós tagországok között. A tervezet szerint Magyarországra 1294 menekültet telepítenének át, 306-ot Olaszországból és 988-at Görögországból.[26] Bár a kormánypárt óriásplakátjain rendszeresen szembejött az az információ, miszerint Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar betelepíteni Magyarországra, hacsak nem egy 1000 vagy 300 fős lélekszámú városról van szó, ez az állítás nem állta meg a helyét, mint ahogy az illegális szó használata sem, ugyanis regisztrált, papírokkal rendelkező, menedékjogi státuszt kapott emberekről volt szó. Persze, lehet papírokat hamisítani, sokan élnek is vele, de annyit talán elismerhetünk, hogy az ujjlenyomatot elég nehéz.

A Fidesz továbbra is rendíthetetlenül kiállt az áttelepítési kvóta ellen, hiszen a javaslat elfogadása gyengítette volna kormánypárti pozícióját. Kósa Lajos sajtótájékoztatóján közölte, emiatt aláírást indít a pártja. Az aláírásgyűjtésnek nem volt jogilag hatása, az akció mindössze a Fidesz szimpatizánsok és potenciális választók aktivizálását, illetve szimpátiáját szolgálta.”