Az emberek a kultúrájuktól való megfosztása után nem forradalmi marxistákká, hanem könnyen betanított fogyasztókká válhatnak.
„Az első világháborút követően a marxista gondolkodók arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugati kultúra alapköveinek felszedése nélkül nem várható a közeljövőben egy szocialista forradalom, ezért belekezdtek az intézményeinek a felszámolásába.
A folyamat során a család, a helyi közösségek, a templom, az iskola és az egyetem kerültek a szocialisták célkeresztjébe. Fokozatosan sikerrel is jártak ebben a folyamatban, azonban felvetül a kérdés; miért nem győzedelmeskedett mégsem a szocializmus, egy valódi forradalmi hullám végigsöprését generálva?
A válasz a nagyvállalatok erre a folyamatra adott reakciójában található. Azon vállalatok esetében, amelyek Kínában gyárttatják le termékeiket − kizsákmányolva a helybéli munkavállalókat −, vagy a szaúdi királyi családdal ápolnak baráti kapcsolatot − ahol homoszexualitás vádjával hajtanak végre államilag elrendelt halálbüntetéseket −, azok inkább meg se kíséreljenek az emberi jogok bajnokaiként tetszelegni.
Tehát hogy is jutottunk el odáig, hogy ezek a cégcsoportok mégis felkaroltak marxista eszméket? Gene Callahan szerint egy szűk döntéshozói elit a transznacionális vállalatok élén egyszerűen ráeszmélt a folyamat során, hogy a saját hasznára fordíthatja a kapitalizmussal szembeni elégedetlenséget, amennyiben magukat az individualizmus és a lázadás úttörőiként adják el.
Az egésznek a nyitja pedig az emberi természetben keresendő. Felismerték, hogy az emberek erősen szabályozott kultúrájuktól való megfosztása után nem automatikusan forradalmi marxistákká, hanem könnyen betanított fogyasztókká válhatnak. A marxisták ezzel nem számoltak, nem ismerték fel, vagy nem tehettek a folyamat ellen többé semmit. A nagycsaládi kötelékektől, az iránymutatással szolgáló egyháztól és a helyi közösségek összetartó erejétől megfosztva az emberek nem forradalmi csoportok formálásába kezdtek, inkább belesüppedtek a fogyasztói társadalom által kínált kényelmes, nyugodalmas, semmitmondó hétköznapokba, ahol a legkülönbözőbb típusú bódító hatású szereket magukba döntve a legegyszerűbb, népbutító szórakoztató-műsorokat bámulják a tévében.”
A friss adatok szerint a gyengébb év elejét követően márciusban újra nőtt a boltok forgalma, és a következő hónapokban is kitarthat a lendület. A piaci szférában a szokásos év eleji béremelések ugyanis jellemzően márciussal záródnak le, így a fogyasztók április elején kapták kézhez a megemelt bérüket, ami erős tavaszi keresletet vetít előre.
A feministák megpróbálják forintra váltani a házimunkát és a gyermeknevelést, de ezzel rideg, kapitalista szolgáltatássá degradálják a személyes emberi viszonyainkat. Szilvay Gergely írása.
Mi a baj a nőkkel, a férfiakkal, és most már a magyarokkal is.
2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forinttal nőtt a háztartások jövedelme.
A Z-generációt szakértette meg a német Die Welt, különös következtetésre jutott.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Dobrev Klára pedig világossá tette, hogy a DK „mindenkivel hajlandó együttműködni, aki Orbán rendszerét le akarja váltani.”
Az orosz elnök továbbra is tagadja, hogy köze lenne az épülethez.
