A politika kétfarkú infantilizálása

„Emellett adódik a kétfarkúak kapcsán egy magyar jelenség vagy probléma is. Egy csalódott, a politikától elforduló, kiábrándult, fatalista módon gondolkodó (ellenzéki) politikai térben a politika általános infantilizálásának, a politikusok minden cizelláltság nélküli megbélyegzésének (»Tudta? A korrupciós bűncselekmények legnagyobb részét politikusok követik el«) vannak nem szándékolt következményei is. Erősítik-e ezek például azokat a tendenciákat, amelyek szerint az állampolgárok szemében a politika eleve valami lesajnálandó, bűzös dolog, »a nagyok és ostobák játéka«, a korruptak birodalma, azok terepe, akik nem az állampolgárok ügyeivel foglalkoznak? Ennek komoly esélye van.

Amíg ugyanis az ellenzék elmúlt évekbeli teljesítménye ismert, addig a tárgyalt plakátok – a politikai reflexiót erősítő üzeneteik mellett – a politika bagatellizálásának és infantilizálásának eszközévé is válhatnak. Semmiképpen nem szeretnék a »bevezetés az aktivizmusba« típusú kézikönyvek olyan evidens állításaival érvelni, mint hogy a politika közös ügyeink közös intézése, vagy hogy a politika nem egyenlő a pártpolitikával, de azon túl, hogy a kétfarkúak a politikára – azon belül a kormányzati kommunikációra – vonatkozó reflexiót erősítik, közben a(z intézményes magyar) politika komolyan vehetetlenségét, általános abszurditását, az azzal való foglalkozás feleslegességét is hangsúlyozzák (tévesen). Egyfajta kellemes és vicces kivonulási út ez a megcsömörlötteknek.”