A nő mint olyan, nem terem a fán!

„Itt állok egy fotográfusnál és éppen fényképezik »a nôt«. Félreértés ne essék, nem fogom most nekifutásból degradálni a lánylét ezerarcú megnyilvánulásait... Édesanyám mondotta egyszer, hogy kurvából lesz a legjobb feleség. Anno csak a vulgaritás végett maradt meg bennem ez a szólás, de késôbb a velômig hatolt mikor sok prostituáltat megismertem. Elképesztô élettörténetek és sorsok... Ha úgy alakul... Bizony hamar felnô az ember... És ezáltal egyre közelebb kerül a bölcsességhez. Igaz a mondás. A fiatalkoromból felsejlô úgynevezett jólányok mára szörnyû válásokon vannak túl. Pereskedésen, acsarkodáson, sárdobáláson. A régi rosszlányok ugyanúgy borzasztó fájdalmakon vannak túl, de ôk már sokkal elôrébb járnak az úton. Már nem kergetnek gyermeteg álmokat. A földön állnak és már tudják becsülni azt ami adatott. Szóval a nô mint olyan, nem terem a fán! A nô, akár a férfi csak kiforrhat! Ha elég szenvedély, fájdalom, csalódás, alkotás, szeretet és mosoly van a fazékban... Akkor kiforrhat! A kor ahogy mondják... Csak akkor számít ha sajt vagy. Senkit nem tudtam soha tisztelni a koráért, csak a tetteiért. A nemekkel ugyanígy vagyok. Ne játszd a jólányt ha nem abban az életszakaszban vagy! Ne akarj nô lenni akkor amikor még lánynak kell lenni! Amikor meg kell ôrülni... Ordítani... Elszökni... Gyulladni... Megfagyni... Széttörni... Összeolvadni... Mert ha ezeket a fázisokat bármi miatt kihagyja egy leány... Valószínûleg soha nem lehet belôle valódi nô...”