Azt kell mérlegelnie mindenkinek, hogy a kétszázhuszonkét külföldi állampolgár miatt szabad-e megfosztani 104 778 magyar gazdát az uniós támogatásoktól, és Magyarországot kiléptetni az unióból.
„A helyzet az, nyájas olvasóm, hogy a magyar kormány egy plusz védelmi vonalként valóban beletette a törvénybe azt a kitételt, amely szerint külföldiek nem vásárolhatnak földet, és ezt most valóban ki kellett venni a törvény szövegéből, Brüsszel nyomására.
Mit lehetett volna tenni ehelyett?
Ugye, ez az egyetlen releváns kérdés.
Természetesen azonnal ki lehetett volna lépni az unióból. És a mi derék szovjetjeink egyik fele most majd éppen ezzel fog előhozakodni.
Igen, természetesen ki lehetett volna lépni az unióból, »eb ura fakó!«, de akkor muszáj megkérjük a mi derék szovjetjeink egyik felét, hogy ők menjenek el személyesen a magyar gazdákhoz, és személyesen mondják el mindegyiknek, hogy kilépünk az unióból, nehogy a külföldiek földet vásárolhassanak, és ezzel egyidejűleg egyszersmind örökre lemondunk az összes uniós agrártámogatásról, amelyet a magyar gazdák jelen pillanatban élveznek.
Mert hát valamit valamiért, ugyebár. Minden egyszerre nem megy, ettől olyan nagyon könnyű kalózhajóban ülni, és ezért olyan nagyon nehéz kormányozni.
És akkor nézzük meg a dolgot még egyszer, szigorúan a tényekhez ragaszkodva!
Nyájas olvasóm, a törvényben benne maradt a másik kitétel, miszerint földhöz csak helyben lakó, Magyarországon élő, földműveléssel foglalkozó gazda juthat. És ezt Brüsszel nem is vetetheti ki a törvényből.
Nos, akkor nézzük a számokat: jelenleg százötezer (105 000) gazda felel meg ennek a követelménynek. Ebből a százötezerből (105 000) kétszázhuszonkettő (222) nem magyar állampolgár.
Kétszázhuszonketten vannak olyanok, akik itt élnek, földműveléssel foglalkoznak. Ők kétszázhuszonketten pedig vásárolhatnak földet.
Ez van.
Azt kell mérlegelnie mindenkinek, hogy a kétszázhuszonkét külföldi állampolgár miatt szabad-e megfosztani 104 778 magyar gazdát az uniós támogatásoktól, és Magyarországot kiléptetni az unióból.
A kormány úgy ítélte meg, hogy nem is érdemes és nem is szabad.”
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
A publicista szerint ami elszabadult a Fico elleni merénylet után, „arra nincsenek szavak”.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
Gyertek, gyertek velünk, jöjjön mindenki június elsején, mert ha valamikor, hát most nem pusztán a kormány mellett kell kiállnunk – nem mintha az nem lenne fontos és életbevágó –, hanem az életünk mellett.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
