Gazdálkodunk

„Meg aztán azt is mondta még a miniszterelnök, hogy Magyarországon az ő kormányzása alatt nem voltak és nincsenek, sőt nem is lesznek megszorítások. Bizony, ilyen vicces fiú a mi miniszterelnökünk! A folyamatos költségelvonások az egészségügyi vagy az oktatási szférából szerinte ugyebár nem megszorítások, csupán aprócska és ártalmatlan átszervezések. De akkor a Bokros- vagy a Gyurcsány-csomagok sem voltak mások, mint jelentéktelen és ártatlan átszervezések és kiigazítások – sajnos a névadóknak annakidején nem volt olyan vastag bőr a képükön, mint a mai miniszterelnöknek, esetleg nem szerettek ennyire viccelődni, különben nyilván ők is ezt mondták volna. Bár ők, attól tartok, kezdők és pancserek voltak a haza mai nagy vezéréhez képest, s a megszorításaikkal meg sem tudták közelíteni a mai nem-megszorításokat. A magyar felsőoktatási intézmények, nem is beszélve az akkoriban oly hangos, mostanában – ki tudja miért – oly csöndes hallgatói »érdekképviseletekről«, ma boldogok lehetnének, ha csak olyan rossz helyzetben lennének, mint amilyenbe az elátkozott Bokros-csomag hozta őket. Nem pedig abban a még rosszabb helyzetben ugyanis, amelyben most vannak. És az előrejelzések szerint rövidesen még ennél is rosszabb (miniszterelnöki szóhasználatban: még jobb) helyzetben lesznek. A miniszterelnöki kijelentésben tudniillik az az igazán nyugtalanító elem voltaképpen, hogy amint eddig nem voltak, úgy a jövőben sem lesznek megszorító intézkedések. Te jó isten, ha a jövőben »ugyanúgy« nem lesznek, mint eddig, hát akkor sauve qui peut*. Mint ahogyan menekül is persze. Úgy hírlik, például az orvosokat nem igazán nyugtatta meg, hogy egy bizonyos rétegüknek (ti. a most kinevezett Fidesz-közeli kórházigazgatóknak) jelentősen javulni fog a helyzete.”