A megélhetési célú közösségi médiaszolgáltatásnak ezzel befellegzett. Sőt a műsorterjesztők ezután a legszerényebb díjigényből is jogvitás eljárást kezdeményeznek a hatóságnál.
„A májusi-júniusi médiatörvény módosítás egyik – a sok lex Klubrádió mellett – méltatlanul elfeledett részét nevezhetjük lex Parlament TV-nek: a továbbítási kötelezettség számos problémáját orvosolni kívánó módosítás többek között előírja, hogy a médiahatóság a műsorterjesztő és a televízió közötti vitát olyan módon rendezi, hogy az általa létrehozott szerződésben rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás továbbításáért a műsorterjesztő nem jogosult ellenszolgáltatásra, a médiaszolgáltató pedig nem jogosult programdíjra (műsordíjra). Nesze neked, gordiuszi csomó.
Az biztos, hogy a megélhetési célú közösségi médiaszolgáltatásnak ezzel befellegzett. Sőt a műsorterjesztők ezután a legszerényebb díjigényből is jogvitás eljárást kezdeményeznek a hatóságnál, amely a törvény szerint nem hozhat a fentitől eltérő tartalmú döntést. Így azonban a törvény az egyébként tisztességesen működni kívánó közösségi televíziókat is megfosztja egy fontos bevételi forrástól. Ráadásul éppen attól, amely az esetek többségében az önkormányzati támogatások és a Médiatanács támogatásai mellett az egyetlen piaci alapú forrás, tehát a független működés biztosítéka. Afelől vannak kétségeink, hogy ez célja-e a szabályozásnak.
A médiatörvény eredeti szövege kiskaput hagyott a piaci játékszabályokat megkerülni akaró szereplők számára, a módosítás viszont teljes egészében kiiktatja ezeket a játékszabályokat. A valódi megoldás nyilván nem ez lett volna, hanem – a műsorterjesztő és az érintett televízió közötti megállapodás kereteinek újrazsabályozása mellett – sokkal inkább a közösségi médiaszolgáltatási státusz feltételeinek világosabb meghatározása, különösen a nem kifejezetten helyi közösségi szolgáltatások esetében. Sajnos a jogalkotóra ritkán jellemző az ilyen árnyalt gondolkodás.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
