Nekiesik, mint magyar politikus a génkezelt vadkörtének

„Bár az anti-GMO aktivisták mindent megtesznek, hogy a GMO-vitákban kizárólag a technológia esetleges árnyoldalairól essen szó, ha elfogadjuk, hogy a klímaváltozás hamarosan jelentős kihívásokat állít az európai mezőgazdaság elé is, luxusnak tűnik komolyabb vizsgálat nélkül lemondani a körvonalazódó problémák egyik lehetséges megoldásáról. A génkezelt növények új generációja ugyanis túllép a gyom- és rovarirtók elleni rezisztencia biztosításán és a hozamnövelést, a kultúrnövények kívánatos jellegeinek megerősítését, extrém körülményekhez való alkalmazkodását tűzi ki célul.

A gyógyszeriparéval analóg monitoring-rendszer kidolgozása egyértelműen megoldást jelenthetne a GMO-ipar vélt és valós veszélyforrásainak ellenőrzésére is. Arról nem is beszélve, hogy egy átlátható és kiszámítható rendszer lehetővé, illetve kifizetődővé tenné a GMO-fejlesztést mind az állami kutatóintézetekben dolgozók számára (hiszen biztosíthatná az effajta kutatások költségvetési támogatását), mind olyan kisebb (akár magyar) biotechnológiai cégek számára is, amelyeket a teljes kiszámíthatatlanság ma elriaszt ettől a területtől. Vagyis épp a »multik« dominanciáját lehetne tovább gyengíteni vele.  

Sajnos azonban úgy tűnik, hogy ma Magyarországon hiányzik a politikai akarat és bátorság az évek óta gondosan hiszterizált közvéleménnyel szembemenni. A (kényelmetlen) igazságért küzdő politikusok hiányában pedig egy magyar Harringtonra vár majd a feladat, hogy a zsigeri GMO-ellenesség bástyáit bevegye.”