A magyar történelem nagy alakjának uralkodását Erdélyben és Lengyelországban is a múlt aranylapjai közé sorolhatjuk. Most Horn Ildikó történész segítségével mutatjuk be az izgalmas korszakot.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Az ukrán hírszerzés szerint a telepítés Európára nehezedő nyomást szolgálna.
Az ukrán miniszterelnök áttörésként üdvözölte a lépést.
Még mindig nem tudtak kiigazodni az orosz elnökön.
A változás minden új sorkatonára vonatkozik.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Nem sok jóra lehet számítani Lengyelországban.
Az elnök egyik barátjára bízta az orosz-ukrán konfliktus megoldását, akinek módszerei azonban az európaiakban megvetést az amerikaiakban pedig szkepticizmust váltott ki.
A publicista Ambórzy Áronnal vitatta meg a legfontosabb híreket a Magyar Nemzet Pikk című műsorában.
Nyíltan fogalmazott a brüsszeli lap.
Donald Trump béketerve nagyon nem tetszett az ukrán elnöknek.
Feltüzelte az ukránokat a nyugalmazott amerikai tábornok.
Hegyezik a fülüket Moszkvában.
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Túl messzire merészkedett Ursula von der Leyen.
Zelenszkij szerint 90 napon belül sor kerülhet a voksolásra, de már el is kezdte a szokásos csikicsuki játékát a feltételekkel.
Viszont van egy feltétele az ukrán elnöknek.
Varsó szerint Budapest közelebb áll Moszkvához, mint Brüsszelhez.
