Remekül illeszkedik az ellenzék választási kampányának logikájába: látványos, félelmetes, és pont annyira homályos, hogy bármit bele lehessen magyarázni.
Alig kanyarodtunk rá a 2026-os országgyűlési választások felé vezető útra, a közbeszédet máris elárasztották a titkosszolgálati akciókról és külföldi beavatkozásokról szóló hírek. Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója szerint Moszkva már megkezdte a felkészülést a magyar választások befolyásolására, ügynököket küldenek Budapestre.
A VSquare információira hivatkozva felmerült, hogy orosz politikai technológusok és a GRU (orosz katonai hírszerzés) ügynökei érkeztek Budapestre, hogy segítsék a kormánypártok hatalmon maradását. A hírekre Magyar Péter is azonnal reagált, miközben az Index információi szerint az egész történet egy ukrán dezinformációs művelet része lehet.
Demkó Attila rávilágított:
a titkosszolgálati jelenlét ténye önmagában nem újdonság. Budapesten - ahogy Berlinben vagy Prágában is - évtizedek óta jelen van a „teljes hárombetűs ábécé”: a GRU, MI6 és az FSZB mellett a CIA és a német BND is aktív.
Ami igazán furcsa ebben a történetben, az a fizikai jelenlét erőltetése. Miért kellene orosz ügynököknek a budapesti kávézókban ücsörögniük a befolyásoláshoz, amikor egy profi hacker a világ bármelyik pontjáról képes bármit feltörni? Az „orosz kártya” az elmúlt tíz évben afféle univerzális joker lett: ha egy választási eredmény nem tetszik a nyugati elitnek, legyen szó például Trumpról, azonnal előkerül a moszkvai dezinformáció vádja. Érdekes ez a kettősség:
Oroszországot egyszerre látjuk mindenható bábművésznek, aki országok sorsát dönti el, és egy széteső, gyenge hatalomnak, amely mosógépekből szereli ki a chipeket a rakétáihoz.
Bendarzsevszkij Anton szerint
Magyarország egy klasszikus ütközőzóna, ahol minden nagyhatalom próbálja érvényesíteni a saját akaratát.
Az amerikaiak 2018-as és 2022-es beavatkozása például nem kérdés, ahogy az ukrán vagy éppen az európai uniós nyomásgyakorlás is a mindennapok része. Ebben a játszmában mindenki a saját narratíváját tolja, a mostani „ügynök-sztori” pedig remekül illeszkedik az ellenzék választási kampányának logikájába: látványos, félelmetes, és pont annyira homályos, hogy bármit bele lehessen magyarázni.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Ezek most már csak a tiszások későbbi hergelésére jók.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
Azt a Washington Post cikket idézik, mely szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat felvetett egy Orbán Viktor elleni önmerénylet ötletet.
Az iráni állami média sikerként könyvelte el a történteket.
A miniszter a Tisza Párt programjáról azt mondta, hogy az „áremelést, adóemelést és privatizációt” jelentene.
